„De ha egy nő tesz fogadalmat az Úrnak, és önmegtartóztatásra kötelezi magát…”

(4Mózes 30) AZ ÖNMEGTARTÓZTATÁSRA szükség van: férfi (2-3) és nő is tehetett ilyen fogadalmat (4-17).* Mit jelent itt az önmegtartóztatás? Az önmegtartóztatás tágabb értelmű; olyan fogadalom, amellyel Isten színe előtt (4) a lelkiismeretét elkötelezi valaki.

Ez lehet anyagi és testi-lelki áldozatvállalás. Minden önmegtartóztatás lemondás valamiről, Isten dicsőségére és a másik ember, valamint a teremett világ javára; ezért böjt. Fogyasztó, pazarló világunkban az önmegtartóztatás férfi és nő számára is életmentés lenne, minden tekintetben. Az önmegtartóztatás meggazdagítja, nemcsak az embertársat és a közvetlen környezetet, hanem az áldozatot vállalót is. Az önmegtartóztatás rendbe hoz testet-lelket, kapcsolatokat, házasságokat (mert kizárja a hűtlenséget), és gyógyulása lehetne a lakott földnek is. Vannak életre szóló és időlegesen vállalt fogadalmak. Már az időleges fogadalom is sok áldást jelenthet, de arra mindig vigyázzunk, hogy fogadalmunk ne legyen öncélú; abból mindig másoknak is jusson áldás.

Zsidók 2,5-18

67. zsoltár

* A férfi önmegtartóztatási fogadalmáról már többször szólt a Szentírás, ide tartozott a názír fogadalom is (4Mózes 6,1-21). A nők önmegtartóztatási fogadalmát itt szabályozza az Ige. Az ókori Izráelben a nő az apja, vagy a férje akaratától függött, ezért a nő önmegtartóztatási fogadalma csak akkor volt érvényes, ha azt az apja (4-6), vagy a férje hallotta (7-9; 11-16), és egy napon belül jóváhagyta (15). Az özvegynek, vagy férjétől elbocsátott asszonynak minden fogadalma érvényes, amellyel önmegtartóztatásra kötelezték magukat (10).

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/