20 éve vigyázó életben a Dunántúli Nőszövetség

J.K.Gy., 2014-11-18 12:43:12

2014. november 8-án ünnepelte a Dunántúli Református Nőszövetség megalakulásának 20. évfordulóját. Az ünnepi alkalomnak Pápa adott helyet, ahol az elmúlt időért való hálaadás mellett a nőszövetség munkájának és jelentőségének értékelésére is sor került. 

A nyitó áhítaton Steinbach József, a Dunántúli Egyházkerület püspöke hirdette az Igét a Lk 12,35-48 alapján, aki elmondta, hogy Isten szolgálata állandó készenlét. Ebben a szolgálatban a nőszövetség az egyik legaktívabb evangéliumi közösség. Okos szolgaként hűséges szolgálatban állnak tagjai, mégpedig a női lélek finomságával és szelídségével, állandó virrasztásban.

Az áhítatot követő konferenciának a Pápai Református Teológiai Akadémia díszterme adott helyett. Köntös László, az egyházkerület főjegyzője arról beszélt, miképpen lehetnek jelen a nőszövetségek az egyházban. Előadásában kiemelte, hogy az üdvösségünk felől nézve nincs különbség nő és férfi között. Ugyanakkor Krisztusban egységes egyházban az egységen belül sokszínűség van, azaz nem szűnik meg az ember sajátszerűsége, s így a nemek közötti különbség sem. Főjegyző úr a nőszövetség munkájának jelentőségét a gyülekezetépítésben látja. „Ők hozzák létre azt a láthatatlan kötőszövetet, amely a belső egységet biztosítja”, mondotta. A gyakorlati kérdésekben visszaidézte amerikai gyülekezeti élményeit. Józansággal kell felmérni, hogy mi a gyülekezetben az igény, mi a fontos szolgálat – ajánlotta a konferencia résztvevőinek.

Bellai Zoltán egyházkerületi főtanácsos a nőszövetségek gyülekezetben betöltött szerepéről beszélt sok humorral és színes történetekkel. „A Márta-szerep és a Mária-szerep egy ember életében meg kell jelenjen, nem szabad a kettőt kijátszani egymás ellen!”, hívta fel a nőtestvérek figyelmét. Miközben felsorolta, kaposvári gyülekezetében mi mindent tett és tesz a nőszövetség, megilletődéssel tette hozzá: „Ajándék ez, amit végeznek!”

Dr. Márkus Mihályné, a Dunántúli és egyben az Országos  Nőszövetség egykori megalapítója, és sok éven át elnöke összegezte az elmúlt 20 év nőszövetségi történetét. Az 1991-ben Budapesten megfogalmazott kívánság, miszerint induljon újra a Nőszövetség, a Dunántúlon alulról építkezve valósult meg. A kilencvenes évek elején sorra alakultak meg a gyülekezeti csoportok, s 1994-ben vált szükségessé, hogy egyházkerületi szinten is összefogják munkájukat. Ekkor már 25 gyülekezetben, 612 taggal működtek. Az elmúlt húsz évben végzett szolgálat jóval túlmutat a gyülekezeti háziasszonyság szerepén. A gyakori konferenciák evangelizációs lehetőséget nyújtottak, de éppígy a szemléletváltásban is hoztak újat. Az abortusztörvény adta a Nágócsi Anya és Csecsemő Otthon létrehozásának ötletét, amelynek kezdeti működésében a nőszövetség segített.

 

A REND-en való találkozók a nők valós kérdéseivel és problémáival foglalkoznak – nem csak nőszövetségi tagok számára érdekes módon. A 2004-es állampolgárságról szóló népszavazás kudarca pedig a Dunántúli Nőszövetségben hozta meg a Kárpát-medencei imanap ötletét, a bemutatkozó egyházkerületek közül a Dunántúl mutatkozott be és állította össze az első imanapi anyagot 2006-ban. Dr. Márkus Mihályné a számok fényében megjegyezte: „Vagyunk az országban több mint 2000-en, akik még nem felejtették el az első szeretetet, még viszik a fáklyát, és Urunk segítségével talán tovább is tudjuk adni a lángot a fiatalabb nemzedéknek.”

A 20 éves évfordulóra jubileumi füzet jelent meg, amelyben bemutatkoznak az egyes gyülekezeti csoportok,valamint olvasható egy részletes visszatekintés az elmúlt két évtizedre. A kis könyv érdekessége, hogy élvezhető, jó minőségű fényképek beszélnek szavak helyett is arról a lelkesedésről és aktív szolgálatról, ami összetartja a szervezetet. A Jubileumi füzetet Jakab-Köves Gyopárka, a Nőszövetség titkára mutatta be, egy sok színes darabból készített foltvarrásos takaróhoz hasonlítva a kötetet.

P. Tóthné Szakács Zita, a Dunántúli, és egyben a Magyarországi Nőszövetség elnöke a példaadás jelentőségére hívta fel a figyelmet Nők a jelenben a jövőért, együtt című előadásában. Minden egyes embernek személyes felelőssége, hogy mit örökít tovább. „Olyan lesz a jövő egyháza, gyülekezete és nőszövetsége, amilyen példát mutatunk a következő nemzedékeknek. Bennünket ebben az Isten-ismeret kötelez”, figyelmeztette hallgatóságát.

Némileg szimbolikus jelentősége is volt tehát, amikor a konferencia megszervezésében segítkező pápai teológus hallgatókat név szerint bemutatták, és ajándék kíséretében P. Tóthné Szakács Zita megköszönte munkájukat. 

A dunántúliakat végezetül a testvérszervezetek köszöntötték. A Királyhágómelléki Nőszövetség részéről Bogya-Kis Mária elnök, Felvidék nevében Dr. Rácz Jolán mondta el igei köszöntését. Az Őrvidéket Gúthy Lászlóné, a Horvátországi Nőszövetséget Hájek Rózsa, az Erdélyi Egyházkerületet pedig annak titkára,  Tatár Anna képviselte. A Tiszáninnenről levél érkezett áldáskívánásokkal, Tiszántúl nevében Máté Gyuláné, a Dunamellék nevében pedig Dr. Svébisné Juhász Márta, a Dunamelléki szervezet elnöke, a Magyarországi Nőszövetség elnökhelyettese kívánt további áldásos szolgálatot a 20 éves Dunántúli Nőszövetségnek.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 29., Friday,
Auguszta napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 7864
Összesen 2009. június 2. óta : 39872427