A vőlegénynek igent, de nemet is mondhat a menyasszony - evangelizáció Székesfehérváron

Nem is létezik talán olyan ember, aki ne szeretne a mennybe jutni! Sokaknak kell Jézus, csak ne kelljen érte semmit se odaadni. Ne kelljen letenni az alkoholos poharat, se befejezni egy bűnös életet. A Székesfehérvári Református Egyházközség nyílt evangelizációs alkalmán az is kiderült, milyen üzenetet rejt Bódis Miklós kalotaszegi mintás kabátja.

A székesfehérvári református egyházközség nyílt előadássorozatának hétfő esti alkalmán a hallgatóság megismerhette, mi a titka Bódis Miklós erdélyi lelkipásztor híres színes, mentés kabátjának. Elmesélte, hogy tizenhat éves korában a kalotaszegi konfirmációja után kapta nagyapjától, édesanyja pedig mutatott számára egy kalotaszegi magyar népviseletet bemutató könyvet, amelyben felfedezte üknagyapját ugyanabban a kabátban, egy 1903-ban készült fotón. - A rajtam lévő kabát most már 170 éves. Édesanyámtól egyszer megkérdeztem, hogyan maradhatott meg az idős kabát ilyen jó állapotban? "Azért lehetséges ez - mondta az anyám,- mert őseid egy emberöltőn át csak néhány alkalommal viselték, s akkor is csak egy órácskára." A magyarázat, hogy akkor vették fel, amikor a vőlegény megkérte a barátját, menjen el és kérje meg számára a menyasszonyt. - Kedves székesfehérvári testvéreim! Ma este előttetek ugyanúgy hordom ezt a kabátomat, mint azt az apáim tették, és ugyanazért jöttem, amiért az apáimat küldte a vőlegény: kérjem meg a menyasszonyt - mondta lelkipásztor, hozzátéve, a kérésre lehet igent, de lehet nemet is mondani.

A mennybe csak az érkezhet meg, aki itt a földön már elindult felé. Aki ezt nem tette meg, az ne is várja, hogy oda megérkezhet. Aki nem hagyta el Egyiptomot, nem ment át a Vörös-tengeren, nem járta meg a pusztai utat, az ne számítson arra, hogy kiköt majd a Kánaánban. A lelkipásztor, visszautalva a vasárnapi alkalmakra feltette a kérdést, mi a különbség az újszövetségi gazdag ifjú és Zákeus között? "A gazdag ifjú azt mondta, neki kell ugyan az üdvösség, de ha lehet, akkor ne kerüljön semmibe."

- Kétségtelen, hogy sokan vágynak a mennyországba. Ki lenne az a bolond, aki ne akarna a mennybe jutni? Kell ugyan nekik Jézus, csak éppen ne kelljen letenni érte az alkoholos poharat, ne kelljen befejezni egy sötét életet, és főleg, ne kelljen bevallani a bűnöket.

Később azzal folytatta a lelkész, senki se gondolja azt, hogy a bűnei miatt kerül a pokolba. Szó nincs erről!

- A bűnökért már meghalt valaki kereszten, azt is mondhatnám, hogy "kvittek vagyunk". A bűn mára ki lett egyenlítve, Jézus Krisztus megfizetett a bűnödért. Semmi, senki sem vádolhat már, az adóslevél fel lett szegezve a keresztre. Tudjátok mi miatt lehet elveszni? Amiatt, ha ma este azt mondod: köszönöm, de ez a helyettes áldozat nekem nem kell!

Bódis Miklós a generációk közötti imádság fontosságára hívta fel a figyelmet, s egy rövid példát alkalmazva arra kérte a templomban ülő 25 év alatti fiatalokat, hogy tegye fel a kezét az, akik életében legalább egy alkalommal imádkozhatott közösen édesapjával vagy az édesanyjával. (A rögtönzött mini statisztikai felmérés eredménye: a fiatalok közül édesapjukkal összesen öten, az édesanyjukkal pedig heten élhették már ezt át).

A lelkipásztor emlékeztetett: a Paradicsomban bekövetkezett bűneset óta öltözik ruhába az ember, hiszen a bűnnel együtt "megérkezett" életébe a szégyenérzet is. E kettő ugyanis mindig együtt jár. A szégyent az ember takargatni igyekszik, az első emberpár fügefa levéllel próbálta meg elrejteni. Idézte az ismert keresztyén pszichológust és családgondozót, Dr. Pálhegyi Ferencet, aki egyszer megállapította, a fügefalevél olyan, mint a mesebeli király ruhája, van is, nincs is - takar is, meg nem is. Amikor a római birodalomban az elítéltet keresztre feszítették, akkor ezzel a hatalom megüzente: akit a talajtól 2,5 méterre felemeltek, olyan gonosztevőnek számított, hogy talpalatnyi helyet sem érdemelt a földön. Mivel Jézus magára vette az emberiség bűnét, teljes meztelenségben függve, a menny is bezárult felette. Sem az égben, sem a földön nem volt számára hely. Teljesen magára hagyatva, gyötrő kínok között szenvedett három szegen a keresztfán.

- Láthatjuk tehát, hogy Jézus a Gecsemáné kertjében nem a haláltól, hanem a szégyentől rettegett. Később szólt Bódis Miklós a románok között ismerős humoros versről, melyben egy majom "kikéri magának" a darwinista elméletet, elutasítva, hogy belőle fejlődött volna ki az ember. Sőt, éppen ellenkezőleg - legalábbis a vers strófái szerint -, a majom fejlődött ki az emberekből. Majd az állat arra "hivatkozik", látott-e már bárki is részeg, vagy kábítószer-fogyasztó majmot, vagy olyan állatot, amelyeknél a hím példányok egymással közösülnek? Én ilyet nem csinálok! - tiltakozik a történetben a majom. S mindebből levonható a tanulság: az emberek közül sokan jóval gonoszabb módon képesek viselkedni egymással, mint az állatok.

Bódis Miklós előadássorozata kedden és szerdán is folytatódik 18 órai kezdettel Székesfehérváron, a Széchenyi utcai református templomban.

Forrás: www.albaref.hu, Mezőföldi Református Egyházmegye honlapja