Kapcsolatban egymással és kapcsolatban Istennel - a Nagykanizsai Református Egyházközség családos tábora

Jó a testvérekkel közösségben lenni! 2016 nyarán, július 18 — 22 között került megszervezésre a Nagykanizsai Református Egyházközség családos, több generációs tábora, melynek helyet Nován a Csicsergő Szabadidőközpont nyújtott. A táborban, melynek központi témája a „Kapcsolatban” volt, több mint 100 vettünk részt. Kapcsolatban Istennel, egymással, a családban, a gyülekezetben, életünkben.

A tábor hétfő délután, egy közös áhítattal vette kezdetét, ahol gyülekezetünk lelkipásztora Hella Ferenc hirdette Isten igéjét az 1 Korinthus 13, a Szeretet himnusza alapján. Az áhítat után csapatépítő játékok következtek, melyeken alkalom nyílt az ismerkedésre, a közösség erősítésére, és kapcsolatok teremtésére. A hétfő este további részében Táncház volt, ahol magyar népi táncokkal ismerkedhettünk meg. Másnap reggel „Lázár és a gazdag ember” történetével (Lukács 16) vette kezdetét a nap, majd ismét egy kis közös játék következett. 

A keddi és a szerdai napokon került sor a tábor központi témájának kibontására, melynek kapcsán délelőtt és délután is az érzelmi intelligenciával kapcsolatos előadásokat hallgathattunk meg. Ezzel párhuzamosan a kisebb korosztályok gyermek és ifi foglalkozáson vehettek részt. Kedden délelőtt az első előadáson Kling Ritát hallgathattuk, aki röviden elmondta hogyan és milyen céllal jött létre az Életkatedrális. „Alapvetően ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. Aztán van, hogy találkozunk valakivel, aki nagyon a helyén van: van ebben az emberben valami, ami nekem is kellene...". Majd elmondta, hogy két dolgot érdemes kihangsúlyozni, Nagyon értékes vagy! és Nem vagy egyedül! Hiszen annyira szeretnénk, hogy mások észrevegyenek bennünket, és ezért sok áldozatot hozunk, másik arcot mutatunk, mint amilyenek igazából vagyunk, olyat, amilyennek gondoljuk, hogy szeretnének látni minket, hogy aztán boldogok legyünk, és így ebben a boldogtalan boldogságkeresésben minduntalan megfeledkezünk arról, hogy semminek nincs vége és mindig van remény. 

Egy rövidke pihenő után délután „Ki vagyok?” címmel Pólusa Enikő előadását hallgathattuk. „Alázattal jöttünk, és tisztelettel. Nem akarjuk megmondani a tutit. Segíteni szeretnénk az embereknek.” — így kezdte előadását, amelynek témája az önismeret volt. Az önismeret: te és a közösség, a te és én kapcsolata, az énismeret: önmagad ismerete, vagyis az Isten és az én kapcsolatom. Fontos csöndben lenni. A csendességben születik meg a kapcsolat Istennel. „Az önismeret Isten nélkül csődöt mond.”. 

A szerdai nap ismét közös áhítattal vette kezdetét, a Zsoltárok könyve 51. részéből szólt hozzánk Isten igéje, majd egy újabb előadást hallgathattunk Pólusa Enikőtől „Ki vagyok én? Mire van szükségem?” címmel. „Nem tudjuk, meddig tart az élet. Cél, hogy minden napot úgy élj meg, hogy fejlődj, mert így tudod továbbadni. Kitartás, türelem, szeretet, mert így lehet csodálatos a naplemente. Ma is tettem magamért, másokért, és kapcsolatban voltam Istennel.”

A csütörtöki nap a lazítás napja volt, kisvasutas kirándulás, séta az erdőben, fürdés a tóban, sportfoglalkozások, kirándulás Szlovéniába, az Orchidea parkba és a Lendvai kilátóhoz. Csak pár a kínálkozó lehetőségek közül, amelyek közül mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbbet. 

A pénteki napon a táborzáró áhítat után az összegzés és a búcsú következet. A tábor témája maradéktalanul megvalósult a gyakorlatban is, hiszen a különbözőségeink ellenére együtt tudtunk lenni, kapcsolatban egymással és kapcsolatban Istennel így formálódva egy igazi közösséggé Isten színe előtt. 

 „Amit kaptunk, vigyük magunkkal, és legyünk hálásak érte!”

Nagykanizsaiak családos tábora 2016

2016

24 fotó található ebben a galériában