Egyházkerületi Közgyűlés volt Székesfehérváron

, 2016-09-23 16:48:29

Szeptember 23-án, pénteken tartotta a Dunántúli Református Egyházkerület évi rendes közgyűlését a Székesfehérvári Református Egyházközség gyülekezeti termében. A tovább mögött Steinbach József püspöknek a Közgyűlés előtt elhangzott jelentését olvashatják.

Kálvin az egyházról

Mindig bátorító Kálvin egyházról írt sorait olvasni. A reformáció 500 éves évfordulójára készülve, minden püspöki beszámolómat Kálvinra utalva fogom kezdeni!

„Azt látjuk, hogy ahol tisztán hirdetik és hallgatják Isten Igéjét, ahol a sákramentumokat Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki, ott minden kétséget kizáróan lennie kell Isten valamiféle egyházának.

Az egyetemes egyház mindenféle nemzet sokaságából gyűjtetik össze, amelyek egymástól távol, különválasztva és szétszórtan élnek, mégis egyetértenek az igaz isteni tanítás igazságában, és ugyanazon vallásos köteléke kapcsolja őket össze egymással. Ez úgy foglalja magában az egyes egyházakat, amelyek városon és vidéken az emberek körülményeinek szüksége szerint vannak elrendezve, hogy közülük mindegyiket joggal megilleti az egyház neve és tekintélye, hitük gyakorlása okán pedig még azok a magányos személyek is az ilyen egyházak tagjai közé tartoznak, akik ugyan az egyháztól ténylegesen el vannak szakítva, de valamiképpen mégis hozzá tartoznak, míg nyilvános hitélettel nem zárják ki őket abból.

Ha tehát fennáll az igehirdetés szolgálata és ezt megbecsülik, ha kiszolgálják a sákramentumokat, akkor minden kétség nélkül megérdemlik, hogy egyháznak nevezzék és annak is tekintsék őket, mert ezek biztosan nem maradnak gyümölcstelenek. Így tehát az egyetemes egyház egységét megőrizzük, melyet az ördögi lelkek mindig szét akarnak szakítani; és nem sikkasztjuk el a törvényes gyülekezetek tekintélyét sem, amelyek a különböző helyek adottságai szerint oszlanak meg.

Azt állítottuk, hogy az egyház ismertetőjegyei az igehirdetés és a sákramentumokkal való élés. Nem történhet meg ugyanis, hogy ezek gyümölcsöt ne teremjenek, sőt, Isten áldása folytán mindig kedvező eredményt hoznak. Nem azt mondom, hogy bárhol hirdetik az Igét, ott nyomban gyümölcsöt terem, de ahol csak befogadják az Igét, és az biztos lakozást vesz, ott mindenütt eredményt hoz.

Bárhogyan is, ahol tisztelettel hallgatják az evangélium hirdetését és a sákramentumokat sem hanyagolják el, ott arra az időre az egyháznak sem hamis, sem bizonytalan képe nem bukkan fel, tekintélyét büntetlenül senki nem vetheti meg, intését nem utasíthatja vissza, tanácsainak nem szegülhet ellen, dorgálását nem gúnyolhatja ki; annál kevésbé szabad tőle elpártolni és egységét megtörni.” (Kálvin, Institutio 4.1.9-10)

Kérdések a látható egyházzal kapcsolatosan

Fogyatkozó egyház. Vizsgálhatjuk az okokat. Készíthetünk szociológiai vizsgálatokat, demográfiai mutatókat. Követhetjük a mobilizációs irányokat, az életmód és életminőség változását, a lelkipásztor társadalmi presztízsének változását. Elemezhetjük a hagyománytörés okait és következményeit, az új generációk gyökértelenségét, minden területen, valamint az egyháztársadalom megváltozását. Természetesen ezeket a folyamatokat ismerni kell. Az okok jó részben rajtunk kívül állók: vágtázva változik a világ körülöttünk: a településszerkezet, az életmód, az életritmus kiszámíthatatlanabbul pulzál; miközben egy egyházilag gyökértelen nemzedék unokáival lenne most dolgunk.

A megoldás kapcsán racionálisan elkezdhetünk kitalálni módszereket, nekikezdhetünk ezek megvalósításának. Tettük is ezeket az elmúlt ciklusban: - megőrizni, amink van, vidéken, gyülekezetekben, épületekben; - közben koncentrálni a változás kínálta új kihívásokra; - új szolgálati területeket kiépíteni, ide az alkalmas embereket megtalálni; - a református kegyesség keretei között új formákat elindítani; - intézményeinkben jól szolgálni; - mindezek helyes arányát megtalálni.

Vallom, nem vagyunk fogyatkozó egyház. Számomra a statisztikai adat nem teológiai kategória, de figyelmeztetés. Ezt a figyelmeztetést, a számok tükrében leginkább abban fogalmazhatjuk meg, hogy a 2011-es népszámlálás 4,5 millió fővel jelölte azoknak számát, akik a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést valamilyen formában figyelmen kívül hagyták. Ez az össznépesség fele. Ezt az óriási tömeget, sem a történelmi egyházak, sem a kisegyházak nem tudják elérni. Valójában az történik, hogy okos missziói stratégiákkal egymástól halásszuk el az embereket, miközben a vallástalanok száma bevallottan és rohamosan növekszik. A kistelepüléseken, elhagyatott falvakban felelősen újra kell gondolnunk a jövőt, az ott található épített örökségünk sorsát. Ugyanakkor a nagyvárosokban mégsem találjuk meg az embereket, pedig erre rengeteg pénzt áldozunk, és erre a célra számos programot működtetünk.

Az egyházigazgatás kapcsán, reménység szerint elmondhatjuk, hogy „egységes” Dunántúlon élünk, ahol a szeretet, egymásra való odafigyelés krisztusi légkörében szolgáltunk, és ahol mindenkinek igyekeztünk megtalálni az Istentől rendelt, legalkalmasabb helyét. Fontos feladat, hogy továbbra is „jó” legyen, még jobb legyen a Dunántúlon szolgálni.

A munkatársi közösségek kiépítése kerületi szinten is továbbgondolandó. Az egyházkerületi vezetőség, az esperes gondnoki értekezlet, a testületi ülések mellett, az előadók rendszeresebb összehívása folyamatos, valamint szakmai intézmények, szakbizottságok létrehozása és szolgálatba állítása is.

Az egyházmegyék szerepét az elmúlt ciklusban, több területen megerősítettük, így ez a meglévő egyházszervezeti rendszer a Dunántúlon jól működik, ahol mind az egyházmegyéknek, mind az egyházkerületeknek megvan a szolgálatban, a maguk saját szerepe. Egyik sem váltható ki a másikkal.

Az egység nem üres szólam, hanem biblia követelmény, amelyért a mi Urunk, Jézus Krisztus főpapi imádságában könyörgött (János 17,21-22), és amelyhez több kijelentésében is áldott ígéreteket fűzött (Máté 18,19). Az egységért való munkálkodás, annak megélése, az igei alapokon túl, gyakorlati szempontból is nélkülözhetetlen, hiszen egy megosztott világban, az Ige egyháza csak egységben tud hitelesen jelen lenni a világban. Másrészt pedig „egység” nélkül, tartós feszültségben nem lehet érdemi munkát végezni, abba előbb-utóbb mindegyik fél felőrlődik. Tágabb kitekintésben: egy megosztott világban az egyház csak egységben tudja „hatékonyan” kommunikálni az evangéliumot. Ezt érdemes lenni szekularizált világunkban felelősen újragondolni.

Hangsúlyozom, nem egy igeszerűtlen, teológiátlan, elvtelen egységről van szó, hanem arról az egységről, amely a mi Urunk, Jézus Krisztusban adatott nekünk, és amely az evangéliumot, és az ebből következő örökkévaló értékrendszert, a teljes Írás alapján tisztán tanítja, ha kell, prófétai bátorsággal hirdeti és éli. Ez az egység mindig a legfontosabb múltra, a „krisztuseseményre” való emlékezésen alapul; de amely sokkal több, mint emlékezés, hiszen feltámadott, élő Urunk van, akivel ma is közösségben vagyunk, Igéje és Lelke által.

Ez az egység számunkra először a saját egyházunkon belüli egységet jelenti. Az egység felemelő megélése volt, amikor 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház létrejöttét mondtuk ki. Lám, noha az emberek által húzott határok még adottak, de a Jézus Krisztus által, az Ige és a Szentlélek közösségében létrejött, közös örökségünkön alapuló egység ennek ellenére megakadályozhatatlan, él és működik; ide ölelve a szórványokban élő magyar reformátusokat szerte Nyugat-Európában, a tengerentúlon és a világban. Számos példát tudnék említeni arra nézve, hogy mit jelent ez az egység a gyakorlatban, egymást számon tartva, erősítve, támogatva, együtt az Ige körül, és együtt a szolgálatban, úgy, mint akik egy nemzet tagjaiként tapasztalták meg az Ige szabadító hatalmát és azt, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére (Filippi 2,11).

Ez az egység a Magyarországi Református Egyház életére, működésére nézve is elengedhetetlen, hiszen mi, akik az anyaországban élünk és szolgálunk az Ige egyházában, lehetetlen, hogy a ránk bízott ügyet bármiféle töréssel gyengítsük. Szükségünk van egymásra, mindenkire. Amikor ezt kimondjuk, akkor a különféle kegyességi irányzatokat, megújulási mozgalmakat is ide értjük, mert hisszük, hogy az Ige mérlegén azok megállnak. Az egységért továbbra is imádkozni kell, az egységért tenni kell; nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy bárki is elhagyjon bennünket, mert csalódott bennünk, vagy egyszerűen csak azért, mert meg sem hallgatták őt.

Az egység munkálásának titka: tisztán hirdetni és hitelesen élni Isten Igéjét és az Úr elvégzi a többit, az egységet illetően is. Meggyőződésem, ahol Isten Igéjét tisztán hirdetik, ott az üzenet a különböző kegyességi igényű embereket is egyben tartja.

Társadalmi presztízsünk szempontjából is rendkívül fontos az egység, hiszen a protestantizmusnak egyébként is nagy nyomorúsága, hogy a „hitvallók” egymásnak estek és ezer fele darabolódtunk, így nincs olyan „felületünk”, amely a mai kommunikációs ingerküszöböt eléri. Vagyis, ha mondunk valamit, arra nem biztos, hogy odafigyelnek. Pedig van mondanivalónk: mégpedig életmentően fontos üzenetünk van a világ számára.

Valóban elengedhetetlen, hogy hitvallási, etikai, társadalmi, közéleti kérdésekben hallhatóan és világosan állást foglaljunk. A következő időszaknak nagy feladata lenne, hogy az ezzel kapcsolatos hiányt pótoljuk, még akkor is, ha ez óriási és szinte kivitelezhetetlennek tűnő feladat, hiszen ilyen témák kapcsán olyan erők feszülnek egymásnak, amelyek akár robbanhatnak is. Éppen itt merül fel a kérdés, hogy képesek vagyunk-e Isten Igéjét együtt helyesen érteni, tisztán hirdetni; és a jelen történései, eseményei között is bátran meghirdetni azt, anélkül, hogy egységünk csorbát szenvedne.

A társadalmi felelősségvállalás azonban nemcsak a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemben mutatkozhat meg, hanem számos más területen is. Például, hogy hogyan képviselhetjük egy mai, sokszínű világban hitvallásunkat, az ebből következő örökkévaló értékrendszert, saját múltbeli örökségünket; hogyan képviselhetjük egy multikulturális világban azt, hogy Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet. Ebből következik az gazdagság és a szegénység helyes megélése is, mint ahogy a boldog házasságok, családok létének alapja is csak ez.

Tényszerűen, de fájdalommal állapíthatjuk meg, hogy a protestáns megnyilatkozások országos és világméretekben is csak ritkán érik el a kommunikációs ingerküszöböt, saját belterjességünkön túli hatásként értve ezt.

Közéleti kérdések

Az október 2-i népszavazás kapcsán a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa közleményt adott ki, amely iránymutatásul szolgál, szem előtt tartva keresztyén értékrendünket, gyermekeink és unokáink jövőjét.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának közleménye a 2016. október 2-i népszavazás ügyében.

Tisztelettel kérjük gyülekezeteink tagjait és minden magyar állampolgárt, hogy a 2016. október 2-án tartandó népszavazáson vegyenek részt és legjobb meggyőződésük szerint adják le szavazatukat.

Csodálkozunk, hogy némelyek távolmaradásra szólítják fel országunk polgárait, és ezzel lényegében a népszavazás intézményét kérdőjelezik meg és szabadságjogunk önkéntes feladására biztatnak.

Arra kérünk mindenkit, hogy a népszavazásról feltett kérdésről tájékozódjon, fontolja meg, hogy nem pillanatnyi helyzetéről, hanem gyermekeink és unokáink jövőjéről, országunk sorsáról, a keresztyén értékrendről is állást foglal.

Isten gazdag áldását kívánva:

A MRE Zsinatának Elnökségi Tanácsa nevében:

Dr. Huszár Pál főgondnok, a Zsinat világi elnöke

Dr. Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke

Budapest, 2016. szeptember 13.

 

Nyakkendő nélküli látogatások Mezőföldön

A látogatások célja elsősorban az, hogy a lelkipásztorral személyes pásztori beszélgetést folytassunk, lehetőség szerint megismerjük családját és rajta keresztül gyülekezetét, körzetét, életkörülményeit és őszintén beszélgessünk szolgálatának és gyülekezetének örömeiről, gondjairól és terveiről.

A látogatások időpontjai: 2015. szeptember 14.: Szabadbattyán (Pintérné Koczó Zsófia), Sárszentmihály-Úrhida (Turbucz Béla, Turbuczné Szabó Virág), Sárkeszi (Habléné Nagy Viktória), Csősz (Deák Vaizer Viktória). 2015. október 5.: Sárkeresztes-Moha (Dr. Jakab Sándor), Csákberény-Csókakő (Brunner Vilmos), Mór-Pusztavám (Veres Péter), Bodajk (Sallainé Sziki Judit). 2015. október 19.: Lajoskomárom-Mezőkomárom-Szabadhídvég (Balogh Márk Dávid), Enying (Iván Géza), Lepsény-Mezőszentgyörgy (Szücs-Nagy Kinga), Polgárdi-Füle (dr. Kovács Zsuzsanna). 2015. november 20.: Nádasdladány-Jenő (Kovácsi Krisztián). 2015. november 30.: Székesfehérvár (Somogyi László, Berze János, Fehérvári Dávid, Újvári Sándor). 2016. január 11.: Mezőszilas-Igar (Nagy Judit), Sáregres-Pusztaegres (Boza Kristóf, Boza Kristófné), Kálóz (Nemes Gyula), Soponya-Kisláng (Kovács Csiba Krisztina). 2016. február 1.: Tác (Borsos Teréz), Magyaralmás (Polgár Tibor), Iszkaszentgyörgy-Isztimér (Gáll Attila, Gállné Medveczky Borbála), Fehérvárcsurgó (Jákob János, Jákob Ibolya), Dég-Középbogárd (Imre Bálint esperes).

Általános tapasztalatok: A Mezőföldi Egyházmegyében példás rendet, szervezettséget tapasztaltunk. Az egyházmegyében minden lelkészi állás betöltött, ez azt jelenti, hogy ahol a legkisebb esélye van annak, hogy helyben lakó lelkész legyen jelen az adott gyülekezetben, ott van helyben lakó lelkész. Ez a misszió szempontjából a legtöbb, amit közös erőfeszítéssel tehetünk. Ebben az egyházmegyében azok a lelkészi állások is betöltöttek, ahol korábban, hosszú évekig nem volt helyben lakó lelkipásztor. Az egyházmegye meghatározója az is, hogy itt található a Dunántúl egyik legnagyobb gyülekezete, Székesfehérvár. Az egyházmegyében kisvárosi gyülekezetek mellett, a szórványgondozásban is élnek a keretek közötti minden lehetőséggel.

Az egyházmegyében az alábbi intézmények végzik szolgálataikat: Enying – Tinódi Református Általános Iskola 186 tanuló, és Művészeti Alapiskola 199 tanuló. Székesfehérvár – Talentum Református Általános Iskola 176 tanuló. Székesfehérvár – Olajfa Református Óvoda 4 csoportban 88 fő.

Az egyes gyülekezetekről részletes feljegyzést készítünk látogatásaink során. Ezekből csupán az alábbi összegző adatokat közöljük: A Mezőföldi Egyházmegyében a népszámláláskor magát reformátusnak vallotta 23.086 fő. Ebből nyilvántartunk 14.420 főt, választói névjegyzékben 6.014 fő szerepel és 4.785 fő vesz részt istentiszteleteken. A Mezőföldi Egyházmegyében 316 presbiter áll szolgálatban, 270 alkalommal szolgáltatták ki a keresztség sákramentumát, 343 hittancsoportban 2.155 fő részesül hitoktatásban, 125 fő konfirmált, 78 pár kérte házassági szövetségére Isten áldását és 341 testvérünk felett hirdettük az örök élet evangéliumát. Szeretnénk a nyakkendő nélküli látogatások végén egy összegző értékelést is elvégezni és ez alapján az egyházkerület és az egyházmegyék missziói áldozathozatalát értékelni, esetleg új feladatokat meghatározni.

Itt ismét említem azt, amit korábban már hangsúlyoztam. A 2011-es népszámlálási adatok legszembetűnőbb számadatát az a négy és fél millió lakos képezi, akik vagy nem válaszoltak a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre, vagy egyik felekezethez tartozónak sem vallották magukat. Az igazán döbbenetes, hogy a lakosság majdnem felét valójában egyik keresztyén felekezet sem tudja megszólítani. Így a legkidolgozottabb missziói koncepció is azt jelenti, hogy valójában egymástól halásszuk el az embereket, miközben a sehova nem tartozók száma növekszik. Ennek okai összetettebbek, talán közösen is érdemes lenne kutatni ezeket az okokat és valamiféle gyógymódot kiimádkozni mindezekre. Mindenkor hisszük, hogy az Úr nem hagyja el népét!

Szolgálatunk konkrétumai az egyházkerületben

Egyházkerületünkben az idei év tervei, programjai már készülnek a 2017. jubileumi évre. A református reformációi emlékbizottság kérésére több kerületi programot is leadtunk, az esperes-gondnoki értekezlettel egyeztetve, miközben minden egyházmegye és gyülekezet is készül a saját programjaira és természetesen az országos, kárpát-medencei megemlékezéseken is részt szeretnénk venni.

Reformációi jubileumi egyházkerületi terveink a következők:

Presbiteri konferencia - 1617-ben Pápán alakult meg Magyarországon az első presbitérium

Emléktábla - A reformáció 400. évfordulóján minden dunántúli templomba emléktábla került. A reformáció 500- évfordulóján az egyházkerület ismét szeretne mind a 351 templomban emléktáblát elhelyezni.

Kiállítás látogatás - A Szépművészeti múzeum központi reformációi kiállítását megtekintő gyülekezeti kirándulások útiköltségének támogatása

Dunántúli Református Múzeum ünnepélyes átadása – Nemzeti emlékhely felavatás - Dunántúli Református Múzeum ünnepélyes átadása. Pápai Református Ótemplom előtti nemzeti emlékhely felavatása

Ünnepi kiadványok:

-A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai II. kötet

-Dunántúli Református Úrasztali Terítők

- Lelkészi önéletrajzok (már támogatva)

- A Dunántúli Református Egyházkerület története

- Reformációi prédikációs kötet

Országos Református Tanévnyitó - Országos Református Tanévnyitó a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában és Művészeti szakközépiskolájában

Rétegtalálkozók - Különböző hivatások református képviselőinek konferenciája (pl.: orvosok, jogászok, pedagógusok, stb.)

Digitális orgona a Pápai Református Templomba - Az Egyházkerület központjában található templomba digitális orgona beszerzése

Református Egyházi Napok – Dunántúl, REND 2018 - A Dunántúli Reformátusság ünnepi találkozása 10.000 fő részvételével

2016. április 24-én Balog Zoltán miniszter úr és más kormányzati vezetők jelenlétében indítottuk el a Pápai Református Kollégium központi épületeinek felújítását. A reformációi évfordulóra való előkészület legfontosabb eleme, hogy Kormányzati támogatással, reménység szerint három ütemben fel tudjuk újítani a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának épületét, valamint a Pápai Egyházközséggel megegyezve az Ótemplom és az Óparókia épületegyüttesében létrejöhet a Dunántúli Református Múzeum, interaktív kiszolgálóhelyiségekkel együtt. Régóta várunk mindkét épület felújítására. Az első ütemben a Gimnázium mostani épülete, kívül-belül, teljesen megújulhat, az esetleges bővítés és az internátus felújítása a megígért második és harmadik ütemre marad (2017-2018).

A felújítással kapcsolatban a mindenben a hatályos közbeszerzési törvény előírásai szerint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által ellenőrizve és jóváhagyva, az Esperes-Gondnoki értekezlet, mint döntéselőkészítő testület közreműködésével jártunk el.

A közbeszerzési folyamat végén, az Ótemplom és az Óparókia épületegyüttesének felújításának kivitelezésére, 2016. szeptember 12-én 9 órakor a közbeszerzésen nyertes Vitruvius Építő Kft.-vel  kötött szerződést az egyházkerület. A munkák még aznap megkezdődtek. A Vitruvius Építő Kft. 147 naptári nap teljesítési határidővel, 36 hónap jótállással, 296.233.016,-Ft + Áfa összegért végzi el a munkát.

2016. szeptember 27-re van kitűzve, a „Református 2016” konzorciummal (Stilépber Kft., Kovácsi-Fal Építőipari és Szolgáltató Kft., Lombard-91 Kft.) a szerződés megkötése a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma épületének felújítási munkáinak első ütemére. A konzorcium 178 naptári nap határidővel, 36 hónap jótállással, 460.109.865,-Ft + Áfa összegért végzi el a munkát.

Köszönjük a támogatók segítségét és bízunk abban, hogy a 2017. évi országos református tanévnyitó pápai ünnepségén a kívül-belül teljesen megújult épületekért is hálát adhatunk majd.

Közben, a nagy beruházások mellett más munkálatok is folynak az egyházkerületben.

A Tudományos Gyűjtemények közreműködésével „külső laktanyaépületünk” is megújul, ahol a könyvraktár méltóbb körülmények között kaphat helyet, bízva abban, hogy a felújítás harmadik ütemében az új, modern könyvraktár is elkészülhet majd.

Közben, szintén a Tudományos Gyűjtemények érdemeként elkészült az új Levéltár épülete is.

A pápai volt Fiú Kollégiumot a Kántorképző számára, lehetőségeink keretei között rendbe tettük, lomtalanítottuk, új matracokat vásároltunk és megtörtént a tisztasági meszelés is. Az épület további hasznosításának kigondolása elengedhetetlen feladataink közé tartozik.

Folyamatos a Gimnázium Internátusának felújítása is.

Tovább folytatjuk GAW pályázatból a Siloám Otthon felújítását is. Amint a pápai épületek felújítása befejeződött, a Siloám Otthon felújítása, esetleges bővítése a legfontosabb feladataink közé fog tartozni, miközben a felújítás itt is ütemezetten folyamatos.

Ezután a veszprémi volt székház következhet. Az épület funkciójának megtalálását alaposan át kell gondolnunk.

Épületeinknek tehát minden erőnket megfeszítve próbálunk jó sáfárai lenni a lehetőségek keretei között. Testületeink értelmes fontossági sorrendet határoztak meg. Bízunk abban, hogy rendelt időben minden épület megújulhat, és amelyekre nincs szükségünk, azok eladásra kerülhetnek, testületi döntéseink alapján.

Nagy sikere volt ebben a tanévben a Dunántúli Református Akadémiának, amelynek első tanévét befejeztük. Az okleveleket a PRTA tanévnyitó közgyűlésén adtuk át. Köszönjük a Pápai Református Teológiai Akadémia Rektorának és Professzorainak a színvonalas előadásokat, a szervezést és a helyszín biztosítását.

Megalapítottuk a Dunántúli Református Katechetikai Intézetet, amely az egyházkerület területén szolgáló hitoktatókat fogja össze, végzi nyilvántartásukat, szakmai továbbképzésüket, közös problémák megbeszélését. Baráth Julianna kerületi oktatásügyi szakértőnk vezeti ezt a munkát, sok egyéb feladata mellett.

A Pápai Református Teológiai Akadémián rektorváltás történt. Dr. Vladár Gábor rektor úr odaadó, példaértékű, szakmailag magas színvonalú, tizennyolc esztendős szolgálatát a tanévnyitó ünnepségen köszönte meg a Dunántúli Református Egyházkerület. Dr. Vladár Gábor rektor úr neve összeforrt az 1998-ban újraindult Pápai Református Teológiai Akadémiával. Hálásak vagyunk az Úrnak, hogy tanszékvezető egyetemi tanárként továbbra is jelen van az intézmény életében. Hálás szívvel köszönjük a korábbi rektor-helyettes, dr. Hanula Gergely odaadó szolgálatait is. Ugyanakkor az Úr gazdag áldását kérjük dr. Németh Tamás megválasztott új rektorra, és dr. Balla Ibolya megválasztott új rektor-helyettesre.

A nyakkendő nélküli látogatások továbbra is sok áldást jelentenek. A mezőföldi egyházmegyét befejezve az őrségi egyházmegyében már tizenkét lelkipásztort és körzeteiket meglátogattuk, miközben a gyülekezetlátogatások, generális vizitációk továbbra is folyamatosak az egyházkerületben.

Július hónapban a balatonfenyvesi egyházkerületi konferenciák egyre nagyobb érdeklődés mellett kerülnek megszervezésre.

Kiadványaink közül felhívjuk a figyelmet az 500 éves évfordulóra tervezett, és már említett kötetek mellett, a homiletikai tankönyvsorozatunkra. Készül a nyolcadik dunántúli református igehirdetés kötet is, most egy textusról ír mindenki a Róma 9,16 alapján.

A missziói, pásztorációs, kommunikációs programok, intézményi kapcsolattartás, lelkészi EKSZA működtetése, az egyházmegyékkel egyeztetve, a megszokott módon folytatódnak.

Előfordulhat, hogy testületeinknek szociális intézmények átvételéről is dönteniük kell, amely egy kormányzati kezdeményezés eredményei.

Készülünk a novemberi lelkészszentelő ünnepi közgyűlésre


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 29., Friday,
Auguszta napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 226
Összesen 2009. június 2. óta : 39864784