„Az Úr pedig megengesztelődött az ország iránt…”

(2Sámuel 24,18–25) Dávid három csapás közül választhatott, bűne büntetéseként (11–13), de ő AZ ÚR IRGALMÁRA BÍZTA MAGÁT (14).

– 1. Isten irgalma most abban látható, hogy „csak” dögvész tört ki, amely hetvenezer életet követelt (15). Mennyi ember halálát okozta ismét Dávid. Minél felelősebb egy vezető, annál több emberre hat ki életfontosságúan minden döntése. – 2. Isten irgalma abban is megmutatkozott, hogy Dávid leborulva vallotta meg bűnét (17), amikor Jeruzsálem közelébe ért a pusztítás. Itt Aruna szérűjét megvásárolva, oltárt épített az Úrnak, ahol áldozatot mutatott be, hogy kiengesztelje Istent, és megszűnjön a csapás (18–25). – 3. Isten irgalmas, ezért Ő megengesztelődött, a csapás megszűnt.* Az ember elégtételt követel, ha sérelem éri, de az embert soha nem lehet kielégíteni. Isten az, akit ki lehet engesztelni, aki elfogadja az ember bűnbánatát, noha csak az Ő nagy kegyelme adhat „tiszta lapot”. Jézus Krisztus áldozata után nem kell kiengesztelni sem Istent, sem embert; – hanem új emberként lehet élni. Aki még mindig elégtétel után liheg, az a régiben, a halálosban van. Jöjj, Szentlélek Úr Isten!

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Ezen a helyen ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, hiszen Aruna szérűje a Móríjjá hegyén feküdt (1Mózes 22,2), ezen a helyen építette fel Salamon a templomot.

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/