Gyülekezeti családi délután

2017. pünkösd hétfőjének délutánján nagy örömmel, lelkesedéssel és reménységgel teli szívvel álltunk a Tagyospusztai Vitéz Dinnyés Zsigmond Református Konferenciatelep ajtajában és vártuk a családi délutánra a Környéről, Oroszlányból és Tagyospusztáról érkező gyülekezeti tagjainkat. A kezdeti ijedtségünk ellenére, Istennek hála szép számmal, több mint negyvenen gyűltünk össze.

Nagy Péter tiszteletes úr köszöntése és egy rövid igei gondolat után, mindenki megkereshette a számára legkedvesebb elfoglaltságot. A gyermekek a jó időnek köszönhetően egyből a szabadba vágytak és a hatalmas udvaron különböző játékokkal, beszélgetéssel és a vadregényes táj felfedezésével töltötték el az időt. A ház ebédlőjében, a reformáció 500-dik évfordulója alkalmából, egy interaktív reformációs kvízre hívogattuk, inkább a felnőtteket, de meglepetésünkre és nagy örömünkre, néhány fiatal is nagyon szívesen részt vett a játékban. Istenünk ma is csodálatos munkálkodásának eredményét tapasztalhattuk meg abban is, hogy a kvízjáték végén mind a két csapat pontosan ugyanannyi jó és rossz választ adott, tehát mindenki „nyert". Így még inkább megerősödhettünk abban, hogy a játék örömével és mindenekelőtt Isten dicsőségére telhetett el az a közel egy óra, amit erre szántunk.

A kvízjáték után arcfestéssel, süteményekkel és az egyik gyülekezeteinkhez tartozó család által készített tortával vártuk a kicsiket és nagyokat egyaránt.

A Családi délután elején Pál apostolnak a Filippibeliekhez írt levelébőlhangzott el néhány igei gondolat: „Ellenben, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt, most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan gazdagságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem."(Filippi 3,7-8) Ennek a Családi délutánnak, oly sok más programmal és igei alkalommal együtt ez volt legfontosabb célja: hogy mindnyájan megtapasztaljuk, hogy a feladatok, a hétközi és ünnepnapi elfoglaltságok vagy éppen az azokra való készülés közepette, az Isten megszólít és egybe hív bennünket, nem csak egy, hanem ahogyan a mi esetünkben is, akár három gyülekezetet is egyszerre. Egybegyűjt és ezzel együtt alkalmat készít arra, hogy megtapasztaljuk és felismerjük azt, hogy ha Ő nincs velünk, ha Ő nincs bennünk, akkor minden más hiábavaló az éltünkben. Vele együtt azonban felszabadultan, egymás testvéreiként, szeretetben és békességben lehetünk együtt. Istené legyen a hála és dicsőség azért, hogy ezen a gyülekezeti családi délutánon, idősek és fiatalok, Környeiek, Oroszlányiak és Tagyospusztaiak, együtt tapasztalhattuk meg, hogy milyen is kötetlenül és felszabadultan, mégis egymás testvéreiként, egy közös, Krisztusi közösség tagjaiként együtt lenni.

Nagy Péterné

lelkipásztor