Csoóri Sándor, a mi legjobb tanárunk

Goór Judit, 2018-02-01 09:33:40

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma január 25-én egykori diákjára, Csoóri Sándor kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas költőre, íróra, közéleti személyiségre, a Nemzet Művészére emlékezett.

Az emléknap a református templomban Gránásiné Bácsi Tünde, a gimnázium igazgatója köszöntőjével kezdődött. A rendezvényt megtisztelte Csoóri Sándor özvegye, dr. Balogh Júlia és családja, dr. Kovács Zoltán területfejlesztésért felelős államtitkár, és Pápa városának érdeklődő polgárai.  

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetéssel és hálaadó imádsággal emlékezett a küldetéses művészre, Isten eszközére, aki megvívta harcát identitásunk megtartásáért.

 Ez után került sok a 12. C osztály műsorára, amelyet Mayerné Pátkai Tünde igazgatóhelyettes, az emléknap főszervezője szerkesztett és rendezett. Az életrajzot megidéző összeállítás alapvetően a Diákévek harangzúgásban c. visszaemlékezésre épült; arra az írásműre, amelynél teljesebben senki és semmi nem foglalta még össze, milyen örökséget hagy a Pápai Kollégium diákjaira. Ezt az örökséget senki sem adta tovább olyan széles körben, mint Csoóri Sándor, akinek hangja és életpéldája elérte a világ magyarságát.

Ebben az örökségben benne van Petőfi és Kozma Andor, eperfa és gályarabok, s ebből az örökségből értette meg a költő saját élete célját. A szemelvények megidézték a korabeli Pápa atmoszféráját, a felejthetetlen élményeket; a közbeékelt lírai költemények a gyökerek, a kötődés, a ragaszkodás erejét sugározták. A felhangzó szavak az előadókat, a reál osztályos diákokat Csoórihoz méltó tanítványokká emelték – varázsolták.

Nem hiszem, hogy van olyan tanár az iskolánkban, aki hitelesebben tudna tanítani ennek az iskolának a történetéről, helyesebben történelméről, mint ez az író. Telitalálat volt az irodalmi részleteket népzenei és néptáncos betétekkel tagolni, hiszen a költő egész családja a népi kulturális hagyomány szolgálatába állt. A műsor ezen részét a Kovács István vezette Ígéretes együttes és a művészeti szakgimnázium végzős néptáncosai vállalták.

 A Kollégium felújított épületének földszinti folyosóján felavatták a Csoóri Sándorról készült bronz domborművet. A nyárádi származású, Kanadába került Lázár Györgyi szobrászművész 2000-ben készítette el alkotását. Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője avató beszédében kiemelte, hogy a hagyomány, a keresztény és magyar örökség vállalása ma sem kockázat nélküli, így a Csoóri-örökség ápolása komoly állásfoglalás. Balogh Júlia, a költő özvegye kiemelte, hogy férje számára milyen sokat jelentett Pápa: hitet, emberséget, magyarságot – mindent itt tanult, ami fontos volt számára.

 Az iskola dísztermében előadásokra került sor. Először Takaró Mihály Magyar örökség-díjas irodalomtörténészé volt a szó. Az életmű egészének jelentőségét méltatta, melynek része a líra, a novellisztika, az esszé, a filmforgatókönyv-írás és a széleskörű kulturális, közéleti tevékenység. A gondolatsor nem elégedett meg a műveknek a keletkezésük korában kifejtett hatásával; rámutatott, hogy nemzeti sorskérdésekkel ma is szembesülni kell. Csoóri Sándort példának állította a jelen értelmisége elé; élesen rámutatott az irodalomtanítás hiányosságaira, torzulásaira, s általában napjaink értékválságára. A prófétikus beszéd megerősít minket abban, hogy iskolánk ezután is szerepelteti az érettségi anyagban a költő életművét, és megbecsüli a tőle kapott örökséget.

            A pápai korszakra való visszaemlékezés jegyében szólalt meg Szakál Elemér esperes úr, a költő évfolyamtársa. Felidézte a többieknél érettebb, komoly, meditáló fiatal Csoóri Sándor alakját, de számos humoros epizódot is felelevenített a 40-es évekből a diákokat is szép számmal felsorakoztató közönség előtt. Kövy Rózsa a gimnázium újraindulásának előzményire emlékezett, abban édesapja, Kövy Zsolt főigazgató és Csoóri Sándor kapcsolatára. Iskolánk sokat köszönhet a költőnek, aki már 1981-ben szót emelt az egyházi fenntartóhoz való visszatérés érdekében, majd tíz év múlva is első számú támogatója volt az ismét reformátussá váló iskolának.

            A megemlékezés Áldozó Tamás pápai polgármester személyes visszaemlékezésével folytatódott, aki híres diákunkkal egyetemista korában találkozott, akkor kapta tőle emlékbe a Berzsenyi elégiája c. költeményt, amelynek soraival zárta az előadássorozatot.

Szükség volt erre a felemelő élményre. Bizonyságot kell tennünk ország-világ előtt, hogy ez az iskola Csoóri Sándor iskolája. Diák volt nálunk, de minden tanárunk tanulónak érezheti magát szellemi és erkölcsi példája előtt.

Forrás: A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma honlapja

Fényképek: Adorján Zoltán, Fekete Pál Péter


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2018. február 26., hétfő,
Edina napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 288
Összesen 2009. június 2. óta : 13134791

Ige Mellett

(4) „…mi történik vele.” (2Mózes 2)

MI LESZ VELÜNK? – 1. Egy szorongatott élet–halál helyzetben a kis Mózest nem rejtegethetik tovább, kiteszik és a sorsára bízzák; – hiszen, ha otthon m... tovább

REPOSZT

Hodász atya esete a politikával

Politikai témában ez volt az utolsó megnyilvánulásom. Hodász András: Közlemény - Facebook
Majd egyszer, ha valaki ahhoz az örökzöld, ám választások előtt ugyancsak virulens témához akar ... ... Tovább

Dokumentumtár

NL100823

Formátum:.doc
Méret: 35.5 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában.

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

laudaciongy

Formátum:.mp3,
Méret: 5.5 MB

Németh Gyula laudációja. Laudál: Kuti Géza

Hanganyag letöltése