„Isten ujja ez!”

(2Mózes 7,26–8,28) ISTEN UJJA EZ. – 1. Amikor ellepi az embert az, ami Isten szerint nem a mindennapi életébe való, akkor nagy baj van: békák, szúnyogok, böglyök, lehetetlen helyzetek, kezelhetetlen emberek, mindenütt problémák, varangyosan sikamlós ügyek, vérszívás, csipkelődés; – mindezek naponta tömegével…

– 2. Amikor ezek ellepnek, akkor bizony nem elégségesek a terápiákban használt gyógymódok, miszerint változtatni kell, ehhez emberi segítség kell, fel kell lélegezni… De bizony a fáraó is fellélegzett, és aztán újra kezdődött minden, nem változott semmi (11). Mert nem elég változtatni, mert azt kell felfedezni, hogy Isten ujja, figyelmeztetése, ítélete van rajtunk, és könyörögnünk kell, mert csak az Úr szabadíthat meg (24). – 3. Az Úr pedig megszabadít, de többnyire nem úgy, hogy kivesz egy adott, békákkal teli, bűzlő helyzetből, hanem védelmével vesz körül, mint akkor Isten népének lakóhelyét, Gósen földjét. Isten kivételt tett népével (18). Ez a kivétel az Ő megváltó, szabadító szeretete. Ő olykor kiemel egy fullasztó helyzetből, de többnyire megóv a feladatban, erőt, vezetést ad…

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Ez a kivétel az Ő megváltó, szabadító szeretete. 

Ő olykor kiemel egy fullasztó helyzetből, de többnyire megóv a feladatban, erőt, vezetést ad; – de mindig biztosítja azt, hogy mielőtt visszatérnénk a feladatba, elcsendesedhessünk Ővele a „pusztában”, ahol hittestvéreinkkel együtt megállhatunk az Úr előtt (23); – miközben eltávoznak a békák, szúnyogok, böglyök (27).

** Döbbenetes olvasni, hogy az egyiptomiak undorodnak a zsidók áldozatától, vallásától, szokásaitól (22). 

Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/