A helyi gyülekezet rád bízatott - Presbiteri szolgálat és felelősség

Nagy Attila Ákos, 2018-04-23 18:34:11

2018. április 20-án pénteken délután a Tatai református templomban szervezett konferenciát ill. presbiteri estét a Magyar Református Jövőért Alapítvány. Az Egyházmegye gyülekezeteiből közel 100 presbiter ill. gondnok és érdeklődő gyülekezeti tag vett részt. A téma az új presbiteri ciklus elő évéhez kapcsolódva: „Reformáció 501 - lehetőségünk és felelősségünk a református jövő érdekében".  

 

 

Szücs Attila zsinati tag, a konferencia főszervezője köszöntőjében kiemelte az egyházmegye gyülekezeteinek világi tisztségviselőivel kapcsolatban: „az egyház jövője rád van bízva - ezt kellene komolyan venni" az orlando et laborando jelmondatának figyelembevételével. A Magyar Református Jövőért Alapítványról (RJA) szólva elmondta, hogy  2007-ben jött létre a Dadi Ref. Ált. Iskola támogatására. Az alapítvány kuratoriuma fontosnak tartotta, hogy e konferencia megszervezését is támogassa.

 

 

 

Dr. Szabó Előd teológiai tanár, a vendéglátó tatai ekklézsia lelkipásztora nyitó áhítatában a 2 Kor 10,17-18 alapján a bibliaolvasó kalauz napi igéje alapján arra helyezte a hangsúlyt, hogy akkor lesz Egyházunknak jövendője, ha lesz elég alázatunk az Úrral dicsekedni. Hiszen önmagában a dicsekedés komoly veszély lehet az egyházon belül is. Hiszen a nagyképű (dicsekvő) ember „azt mondja: minden a helyén van - csak éppen Krisztusnak nincsen hely". Az egyház küldetésének és erejének titka abban van, hogy minden szava, cselekedete Krisztusra mutasson. Ezért elsőrenden nem az eredményekkel, számokkal kell dicsekedni, hanem Krisztussal-Krisztusban.

 

 

Gyimóthy Géza egyházmegyei gondnok köszöntőjében azt a gondolatot emelte ki, hogy mennyire fontos a presbiteri tisztség hiteles szolgálatának teljesítése.

 

 

 

A Konferencia előadója dr. Bogárdi Szabó István dunamelléki ref. püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke előadásában arra helyezte a hangsúlyt az 500 éves reformációra visszatekintve, hogy ez az egyházban nem redukciót hozott (ahogyan azt római katolikus oldalról sokszor hangoztatják) hanem sokkal inkább egyfajta koncentrációt, melyben a szószék és az úrasztala került középpontba (a képekkel, szobrokkal, zarándokutakkal etc. szemben). Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a XVI. század mélyen vallásos évszázad volt. Az emberek mindennapjait meghatározták a vallással kapcsolatos kérdések ill. Istenhez fűződő viszonyuk.

 

Ma azonban sokkal inkább ébreszteni kell az embereket az igaz hit felé. A vallásosság ugyan minden korban meghatározó jellemzője az ember életének, de ma sokan a keleti vallások és ezoterikus irányok felé fordulnak.

 

Püspök úr a reformáció öröksége ill. feladataink irányának felvázolása kapcsán egy a kémia világából, és egy a gazdasági életből vett fogalomnak adott egyházi jelentéstartalmat:

Az egyházban is megfigyelhető egyfajta sedimentáció  „leülepedés", amikor évtizedek-évszázadok alatt egyházi hagyományok lerakodnak egymásra. Ezért kell ezeket újra és újra elvenné tenni, felszínre hozni mindazt, ami értékes. Egyházi életünkben is szükség van innovációraújításokra", amely a hagyományokat pozitív értelemben változtatják meg.

Fontos kérdéssé válik ugyanakkor, hogy ezek milyen norma alatt egyesülnek. Ugyanis a reformáció egyik fontos szándéka volt az is - ahogyan arról a II. Helvét Hitvallásban is olvasunk - hogy a lényegest a lényegtelennel ne keverjük össze. Püspök úr egy konkrét megtörtént esetet is említett, amikor egy lelkipásztor farmer nadrágban és palástban osztott úrvacsorát. Erről egy ún. „seflie"-t is készített, és ezt  kommentárt írta hozzá: újítottam farmerban osztottam úrvacsorát.

 

 

Az előadás befejező részében gyakorlati szempontokat említve újra elhangzott:

-  a presbitereknek, szolgáló gyülekezeti tagoknak közeledni - tömörülni kell(ene) egymás felé, jobban megismeri egymást, erősíteni a testvéri közösséget. Emellett az Úrasztalát, az Isten igéjét is jobban - közelebb körbeülve figyelni Isten akaratára.

- a Kárpát-medencében a XVI - XVII.  századi hitújítás magisztrális reformációt jelentetett. A magyar ember ma is akkor fog újra templomba járni, ha az orvos, a tanár, a képviselő, a polgármester ott lesz az istentiszteleteken. Szólítsuk meg ezek, egy-egy település életében meghatározó személyeket is.

 

 

 

 

Az előadás után a résztvevőknek öt csoportban közel háromnegyed órán keresztül volt lehetőségük beszélgetni a témával kapcsolatosan előre megfogalmazott kérdések alapján:

 

1. Mit jelent a cselekvő felelősség a presbiteri tisztségben?

 

2. Szükséges lenne-e egy ciklusprogram megalkotása (most a hatéves presbiteri szolgálat elején). Hiszen fontos kérdés, hogy a presbitériumok vegetáló/kiüresedő vagy élő gyülekezetek szolgálatára jöttek-e létre?

 

3. A presbiterek számára mennyire fontos (az egyházhoz nem kapcsolódó emberek előtt is) a hitelesség kérdése.

 

 

 

 

 

A tatai ref. gyülekezeti otthonban megterített szeretetvendégség közben résztvevők beszélgettek, majd meghallgatták a csoportvezetők összegzését azokról a legfontosabb gondolatokról, melyek megfogalmazódtak. Ezek között elhangzott:

 

- A személyes kapcsolat a gyülekezeti tagokkal, a ritkán vagy csak nagyünnepeken templomba járókkal nagyon fontos. Az ifjúság megszólítása pedig elengedhetetlen.

 

- Az áldozatvállalás hiánya nagyon nehéz kérdés minden gyülekezetben.

 

- A presbiter és gondok hiteles példája nagyon fontos. Amilyen az ő hitük, az lesz példa a gyülekezetben is.

 

- Nem csak a presbiteri és a gondnoki szolgálat, hanem a presbiteri és a gondnoki felelősség is meghatározó jelentőségű.

 

- A ref. presbiter életében megjelenik-e azisteni derű, azaz tudja-e életét, mindennapjait az Isten gondviselésére rábízni.

 

- A cselekvési programmal kapcsolatban fontos lenne, egy cselekvési és egy akarati szint közötti különbségtétel. Mert a szigorú terv korlátoz, a tervnélküliség szétesést eredményez. A stratégia szó megtévesztő lehet, mert az üzleti stratégia nem működik az egyházi életben.

 

- A cselekvési program lehetne az egyházközségek által minden évben elkészített missziói munkaterv szerves része is.

 

 

Ezt köveketően Mikóczi István tatai borász tartott szakrális borkostolót.

 

 

 

 

Köszönjük a konferencia szervezőinek helyszíneket biztosító Tatai Ref. Egyházközség munkáját.

Nagy Attila Ákos

 

A MAGYAR REFORMÁTUS JÖVŐÉRT Alapítvány immár második alkalommal szervezett konferenciát.

 

A 2017. május 27-i rendezvényére Balog Zoltán EMMI miniszter írt köszöntést, melyet itt olvashatnak

Forrás: Tatai Református Egyházmegye honlapja 


 

 



Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 29., Friday,
Auguszta napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 3268
Összesen 2009. június 2. óta : 39867828