Isten rendjére készülve

Sok más munkatárssal együtt elmondhatom, hogy én is hónapokig készültem a kaposvári Rend 2018-ra. A programok egyeztetése izgalmas feladat lehetett a szervezők részéről, nem kevésbé az énekek összeállítása, az étkezések rendjének kidolgozása, és az egész rendezvény jó rendben történő lebonyolításának óriási munkája, felelőssége. 

Az én feladatom a programfüzet megtervezése, szerkesztése volt. Hadd számoljak be néhány kedves élményről, ami eközben ért. 

Amikor megkaptam a programfüzet kéziratát, örömmel láttam hogy két fontos írás mellett 25 ének kottája is helyet kapott benne, köztük olyanok is, amik az énekeskönyvünkben nem szerepelnek. Elkezdtem hát gyűjteni hozzá a szép és ideillő képeket a két évvel ezelőtti RENDen készült fotók mellett, hogy a résztvevők minél szívesebben forgassák, és lehetőleg a fesztivál befejezése után hazavigyék magukkal. Így találtam rá Detrich Miklós és ifj. Lőrincz Ferenc kaposvári fotósok képeire az interneten. Azt reméltem, hogy a kiadvány céljára átengedik a kért képeket, de arra nem számítottam, hogy milyen készségesek lesznek. Megkeresésemre azonnal válaszoltak, és felajánlottak még szebb és technikailag még jobb fotókat. Biztos vagyok benne, hogy erre is érvényes az ige: „A jókedvű adakozót szereti az Isten.” 

Készülődés az Isten rendjére. Ez járt a fejemben a REND-en. Valahogy így kellene a mindennapokban is készülődnünk, dolgoznunk, „szervezkednünk” egymást segítve Isten közelgő rendjének biztos tudatában. És még egy nagyon fontos dolog, ami áthatotta az egész rendezvényt: MOSOLYOGVA! Itt három napig mindenkinek volt miért mosolyognia. Ismeretlenek és régi, kedves ismerősök, fiatalok és öregek azzal a bizalommal néztek egymásra, amivel az egymást szerető család tagjai, akik minden találkozáskor örülnek egymásnak. 

Bárcsak sokáig – egész életünkben – meg tudnánk őrizni ezt a mosolygós, bizalmas, egymást segítő légkört Isten rendjére készülődve.