Amiről beszélnünk kell - A keresztyénség a világban

Horváth Andrea, 2019-04-15 09:41:51

A Dunántúli Református Akadémia  alkalmainak az a célja, hogy gyülekezeti tagoknak, érdeklődőknek közérthetően, de mégis tudományos alapossággal tanítást adjon hitünk alapvető kérdéseiről. Amiről beszélnünk kell - ez volt az idei tanév központi témája, s ennek kapcsán októberben az iszlámról volt szó, novemberben a dunántúli református mártírokról, most áprilisban pedig arról, hogy milyen a keresztyénség helyzete ma a világban. Az akadémiai alkalomnak ezúttal is a Pápai Református Teológiai Akadémia adott otthont. Dr. Németh Tamás rektor igeolvasását és imádságát követően Köntös László,  a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte a jelenlevőket.

Ott segítsünk, ahol a baj van

 - A kereszténység a legüldözöttebb vallás, a világ mégis magára hagyta a hitük miatt szenvedőket. Magyarország elsőként indított állami programot a keresztények megsegítésére - mondta az első előadó, Azbej Tristan, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításért felelős államtitkár. Naponta 11 keresztyén hal meg a hitéért és a világ közönyösen hallgat, tette hozzá a politikus, aki örmény és francia felmenők leszármazottja. 245 millió ember szenved hátrányt hite miatt és emögött az elképesztően magas szám mögött ugyanennyi egyéni sors van. A mexikói papoké, akiket a drogkartell emberei mészárolnak le, hogy ne hirdessék Krisztus tanításait, ne akarják jó útra téríteni, segíteni az embereket. Az Aleppo poklában mindent elveszített gyermekeké. Azoké az indiai keresztényeké, akiknek falvait a szélsőséges hinduisták gyújtották fel. Azoké az egyiptomi kopt keresztényeké, akiket lefejeztek az Iszlám Állam katonái. Azoké az észak-koreaiaké, akik a Biblia birtoklásáért is átnevelő táborba kerülnek és ez egyenlő a halálos ítélettel. Sajnos hosszan folytathatnánk a sort. Vannak ugyan olyan egyházi civil szervezetek, amelyeket foglalkoztat a kérdés, de Magyarország az első olyan ország, amely kormányzati szinten is kezdett foglalkozni a témával. A mi modellünk az, mondta Azbej Tristan, hogy a segítséget vigyük oda, ahol a baj van és ne a bajt hozzuk ide. Épp ezért a helyben való segítségnyújtás áll középpontban. Töbebk közt a szíriai kórház, az iraki iskola, a jordániai oktatási intézmény működtetése, a libanoni templom felújítása is magyar támogatással valósult meg. A program célja, hogy az emberek jövőjét ne segéllyel biztosítsa, hanem azzal, hogy utat mutat és példát ad a boldoguláshoz,  nem halat ad a rászorulóknak, hanem hálót a kezükbe és halászni tanítja őket. Ezeken a helyeken imáikba foglalják a magyarokat az ott élők, a segítség nem marad hála nélkül.

Ne veszítsük szem elől a célt

- A Jóistentől kapott iránytű azt mutatja, hogy minden körülmények közt azt nézzük, mit tehetünk másokért - így kezdte előadását Hölvényi György európai parlamenti képviselő. Mint mondta, szomorúan látta, hogy a nyugat közönyösen hallgat, amikor a keresztyények üldözéséről van szó. Igaz, mi magyarok sem mindig jártunk ebben élen, hisz a szocializmusban ennek nem volt kultúrája. A rendszerváltás után aztán a határon túli magyarokért sokan, számos formában összefogtak. Ennek egy következő lépcsője, hogy keresztyén testvéreinket is segítjük. Hölvényi György elmondta, hogy szerinte ma az európai kereszténység válaszút előtt áll: vagy újra megtalálja önmagát vagy más földrészre helyeződik a hangsúly. A politikus hozzátette, hogy Afrika a reménység földje, hisz ott nagyon sok keresztyén közösség él, ám ha nem kapnak megerősítést, eltűnnek. A helyben segítés egyik nagyon szép emberi példája is szóba került, dr. Hardi Richárd szerzetesé, aki 1995 óta gyógyít Kongóban, nyolcmillió páciense van, hisz ő az egyetlen szemorvos, s most azt tervezi, hogy egy szemészeti centrumot épít fel. Az egyetlen reális remény Isten felé fordulás, s kapunk útmutatást, hogy hogy miként tudunk tenni másokért, mondta befejezésül a politikus.

Nem csak adunk, kapunk is

A keresztyéneké a világ legnagyobb és legbefolyásosabb közössége - mondta Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Külügyi Irodájának vezetője, aki a Magyarországi Református Egyház a világban címmel tartott előadást. A magyar reformátusság azóta, hogy egységét kifejezésre juttatta és a Kárpát-medencében összefogott, a Református Egyházak Világközösségén belül és más protestáns illetve ökumenikus szervezetekben is fontos szerepe van. Az egyik ilyen szerep épp a Közel-Kelethez kapcsolódott az utóbbi években, ahol svájci és német testvérekkel egyházi együttműködés keretében támogatják az ottani reformátusok mindennapjait, s az aleppói örmény reformátusok templomának újjáépítéséhez is hozzájárultak a magyar testvérek. A szíriai közösség hálát adott a segítségért, hitben megerősödve folytatja a munkát. Ódor Balázs hangsúlyozta, ha az őszinte, nyitott közösségek a saját elveik mentén, evangéliumi lelkülettel végzik szolgálatukat, akkor áldás van munkájukon. Komoly tanulási folyamat a felelősségvállalás, de például Kárpátalja segít megérteni a szíriai helyzetet, hogy milyen az, amikor egy minden lehetőségtől megfosztott egyház, amely nem számíthat az államra, továbbra is végzi szolgálatát, minden körülmények közt, a feladatot, az embereket, az Urat szem előtt tartva.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 29., Friday,
Auguszta napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 7048
Összesen 2009. június 2. óta : 39871611