GÁLYARABOK 2016. Február 12.    340 éve történt

Gályarabság - gyászévtized

A 16. században Magyarország lakossága legalább 90%-ban protestáns volt, ennek nagyobb része református. A katolikus egyház számára ijesztő számok hatására a tridenti zsinat (1545-1563) megindította az ellenreformációt.

1. ábrai. Lipót

Az 1657-ben trónra került I. Lipót fő szövetségesei a katolikus főurak voltak, maga Lipót is fiatalon papnak készült.  Az ellenreformációt ugyan nem ő találta ki, de egyik legkegyetlenebb végrehajtója volt. Legfőbb ellenségeként természetesen a magyar protestánsokat tekintette ennek során, egyrészt vallásilag, másrészt politikailag, hiszen a magyar nemesség - az arisztokráciát kivéve - protestáns volt.

Az úgynevezett rendkívüli törvényszékek 1671-ben kezdték meg működésüket.

1672-ben a pozsonyi evangélikus lelkészeket és a város evangélikus polgárainak egy csoportját ítélték börtönre, vagyonelkobzásra vagy száműzetésre. Ettől kezdve a törvényszékek további munkája kizárólag a protestáns lelkészek és tanítók ügyére terjedt ki.

A lelkészek próbapere az 1673. szeptember 25-én Pozsonyban volt

Az ítélet előre kész volt: megkínzásra, halálra vagy száműzetésre ítélték őket, ezen azonban még a kihirdetés előtt módosítottak: kegyelmet nyernek, ha térítvényt, azaz reverzálist írnak alá. A megfélemlítés sikeres volt: 2 prédikátor áttért római katolikusnak, 14 önként száműzetésbe ment, a többi lemondott hivataláról.

1674. március 5-re Pozsonyba idézték tehát a királyi Magyarországról az összes protestáns prédikátort és tanítót, sőt a török uralom alá eső nagyobb helyek prédikátorait is, Pápáról még a kollégium diákjait is. Több mint 700 embert.

2. ábra Kocsi Csergő Bálint szobra Pápán

Konkrétabb számot Kocsi Csergő Bálint említ (gályarab, tehát szemtanú), aki 735 protestáns egyházi férfiról tesz említést, de vannak források, ahol 715-re teszik a megidézettek számát.

Április 4-én kihirdették az ítéletet. Ez fej- és jószágvesztésről szólt, de kegyelmet ígértek megint csak azoknak, akik aláírják a reverzálist. Egyetlen elítélt sem jelentkezett.

A következő tavaszon a prédikátorok nagy részét gyalogosan elindították Nápoly felé gályarabságra.

3. ábra Emléktábla az MRE zsinati székházában

FEBRUÁR 11.   A GÁLYARABOK KISZABADULÁSÁNAK EMLÉKNPJA

A legállhatatosabbakat kisebb csoportokban várbörtönökbe vitték. 42 papot Nápolyba hurcoltak, de közülük csak 32 maradt életben, akiket eladtak gályarabnak. Sorsuk nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés indult kiszabadításuk érdekében, és ez többszöri kísérlet után végül Hollandiának sikerült 1676. február 12-én.

A személyenkénti 100 talléros váltságdíjat a bécsi holland követ fizette ki, és maga Michael de Ruyter admirális ment értük Nápolyba, hogy levetesse róluk a bilincset és holland hajóra szállíttassa őket.

4. ábra Michiel de Ruyter, Ferdinand Bol festménye,1667

"Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam"

5. ábra A gályarabok emlékoszlopa Debrecenben

Magyarországi látogatása során, 1991-ben, II. János Pál pápa a debreceni református Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta a gályarabok emlékművét.

II. János Pál pápa nemes gesztusára emlékezve 2006-ban a Tiszántúli Református Egyházkerület bronzból öntött koszorút készített a gályarabok emlékoszlopára.

http://refua.tirek.hu/hir/mutat/48169/

alapján Szunyiné Szabó Judit