Ajka az Ajkay-család származási helye, az Ajka-nemzetségben az Ajka személynév több nemzedéken át használatos volt, mely név német eredetű (Aiko~Eiko=germán név). A család 1426-ban adománylevelet kapott a településre. A XVI. század második negyedében templommal, pappal együtt a reformáció lutheri ága mellé állt és maradt.
A reformáció korán kezdődött, középkori temploma az evangélikusok birtokába került.
A Türelmi rendelet elött nem volt református egyháza. Az 1721-i vallásügyi vizsgálat jegyzőkönyve szerint mindössze 2 fő református volt a faluban, akik később megszaporodtak .
Ők Rendekre, vagy pedig az ajkai evangélikusok templomába jártak istentiszteletre egészen 1783-ig.Emiatt voltak kellemetlenségeik, sőt 1780-ban inquisitio is volt ez ügyben Ajkán, s ennek eredményeként csak a kislődi plebános engedelmével élhettek a lutheránus prédikátor szolgálatával. A helvét irányú reformáció hívei csak a XVIII. sz. derekától szivárogtak be Ajkára, főleg a megsemmisített környékbeli ref. gyülekezetekből. Az Ajkay-családok nem tűrtek meg reformátusokat birtokaikon. Az ajkai reformátusok a rendeki templomba jártak 1744-ig. majd a rendeki gyülekezet megsemmisítése után Padragra. Mivel az ajkai kis református gyülekezet nem volt filia, református prédikátor nem végezhetett itt semmiféle szolgálatot, sőt a helyi evangélikus pap sem eskethetett, nem keresztelhetett és nem temethetett református vallásút, hanem a kislődi róm. katholikus plebános stólája alá tartoztak önálló egyházzá szerveződésükig. 1783. nov. 14-én kezdődött a református vallás gyakorlása, az újonnan épült templomban ahol először prédikált Zsoldos János generális nótárius az I Pét. 2;17 alapján.
A Türelmi Rendelet elött nem volt szervezett református egyház Ajkán, de ősi református gyülekezet volt a szomszédos Berénden és Tósokon. A mai Ajkarendeken már 1632-ben volt református eklézsia. Vallásgyakorlatukat 1752-ben vették el. A mai Magyarpolányban is szervezett református egyház volt a reformáció kezdete óta. A 300 lelket számláló egyház az üldöztetés folyamán megsemmisült. Egyik részük Inotára telepedett át, a harangjukat is magukkal vitték, másik részük szétszóródott. Többen már akkor Ajkára költöztek. A környező falvak megsemmisített, szétszóródott gyülekezeteinek tagjaiból (Rendek, Polyán), valamint a filiális státuszban lévő tósoki , beréndi gyülekezetekből és a hozzájuk kapcsolódó miskei reformátusokból alakult az ajkai anyaegyház a Türelmi Rendelet után.
A templomot 1782-1783-ban építették, 1783 nov. 14-én szentelték fel. A tető és a torony kezdetben fazsindellyel volt fedve. 1842-ben villámcsapás következtében a tetőzet leégett de hamarosan felújították. 1843-ban harangot, 1872-ben egy másik harangot is öntettek.
1882-ben ismét felújították a templomot. 1890-ben toronygombot és csúcsdíszt készíttettek Pápán, a csillagot aranyozták. 1905-ben új parókiát építtettek. 1914-be kívül belül felújították a templomot. A fagerendás mennyezetet lebontották, helyette vasgerendákra téglaburkolással készítettek újat. Új tető és toronyfedél-szerkezetet is készítettek, amit palával fedtek be. A falrészeket cementhabarccsal pucoltatták be. 1917-ben a háború céljára rekvirálták a nagyharangot, amit Walser Ferenc öntött 1872-ben. A megmaradt kisharangot 1926-ban beolvasztották és egymáshoz illő hangú két új harangot öntettek. 1938-ban felújították a templom belsejét. Újra építették a karzat nem megfelelő alapon nyugvó két tartó oszlopát.
Új padok készültek. A szószék mögötti ovális ablakot befalazták, a szószéket lebontották, új szószéket építettek fából. A szószék és a hátsó fal közé helyezték el az orgonát, melyet 1938-ban Barakovics János épített 6 változattal. 1974-ben új parókia épült,1976-ban a templom belső felújítása,1980-ban a templom teljes külső vakolása,
1988-ban a templom villany padlófűtése, mennyezetszigetelése, ablakok cseréje,1989-ben a templom mennyezetének belső vakolatcseréje, meszelése, a padok, orgona, újrafestése történt meg. 1991-ben az orgonát Albert Miklós győri orgonaépítő újította fel. 1999-ben a toronysüveget vörösrézlemezzel, a tetőt pala helyett cseréppel fedték és a tető eresze alá esővíz elvezető csatornát készítettek, valamint ablakokat és ajtókat festettek át.
2002-2003-ban felépül az új gyülekezeti ház. 2009-ben újrafestették a templom ajtót és a padokat.
Lelkészei: Szalai István 1783-84.- Béndek Mihály 1784-86.- Kopátsi Pál 1786-1800. Kótzán József 1800-07.- Filep Sámuel 1807-10.- Botos Mihály 1810-15.- Varga József 1816-23.- Tóth János 1823-24.-Oroszy János 1824-27.- Járdánházi Dániel 1827-35.-ifj.Szabó Sándor 1835-42.- Bódog János 1842-46.- Jeremiás Lajos 1846-52.- Kiss Ignác 1852.- Kollár István 1852-57.- Mátis Ferenc 1858-61.- Parragh Lajos 1861- 1900.- Halála után anyagi gondok, elégtelen díjlevél miatt négy évig nem választhattak lelkészt! Helyettesek szolgáltak: Ifj. Szekeres Mihály 1900-01.- Jezerniczky Jenő 1901-03.- Szabó Aladár 1904-37. Gyengélkedése miatt Varga Kálmán elöbb h. 1934-37, majd 1937-77.- Csizmadia Lajos 1977-2003.-Sándor József 2003-tól mind e mai napig.
Forrás:Várady József (Dunántúl református templomai 3.rész)