Tósok (Ajkához tartozik)
Tósok értelme = tó melletti falu (Kiss). A Tósok név alapszavának, a sok szónak ma is élő „multus, viel" jelentése mellett a régi nyelvben „falu, emberek sokasága, sokadalom" jelentése is volt. A név tó előtagja is azt tünteti fel, hogy a falu tó mellett feküdt, több tó szegélyezte még a XX.sz elején is, melyekből még e század közepén is volt néhány. Pápától délre fekszik. Tósok és Berénd 1949-ig külön közigazgatás alatt álló faluk voltak, külön községi bíró és elöljáróság vezetésével. 1949-59. között közigazgatásilag egyesített községként szerepelt Tósokberénd néven, mig 1959. őszétől Ajka város része lett. - A Berénd név puszta személynévből alakult magyar névadással (Kiss). A Berény, Berend, Berencs helyneveink a magyar településnevek legrégebbi rétegét alkotó törzsnévből származó nevekkel állnak szoros kapcsolatban. Eredetüket azonban az eddigi származtatási kísérletek nem tisztáztak megnyugtatoan. Neve „Berend, " 1263-ban egy pápai bullában fordult elő először. 1488-tól földesura a tihanyi apátság. 1543-ban „Kowach Berend, " 1559-ben „Kowach Beren" alakokban ismert. A XVI. században Palota várához csatolták, 1552-ben - Veszprém ostroma elött - egész lakossága elmenekült, a törökök 1553-ban tejesen elpusztították. 1567-től hódolt, majd többször lakatlan, 1618-tól lakott, de az 1660-as török roham idején pusztásodott el végleg, itt hagyták régi lakói. Tósoknak már a XVII.sz.végén Berénddel együtt volt közös vallásgyakorlata. A két falu egybeépült. - Tósok 1488-tól kezdődően a tihanyi apátság birtoka volt és az maradt az ellenreformáció idején is. Berénd földesurai viszont a Zircen lakó cisztercita barátok voltak. A feljegyzések, írásos emlékek azt bizonyítják, hogy a Dunántúl középső része, ez a vidék is egyike az ország azon részének, ahol a legkorábban elkezdődött és meghonosodott a reformáció. Berénden a reformáció kezdetén már állt egy kis kőtemplom, „mely a mohácsi vész után épült, 1545-ben Podmaniczky Raffael épittette. " A két kis gyülekezetnek sohasem volt anyaegyház jellege. Kezdettől fogva „filia, " azaz leányegyház volt. Ahhoz az anyaegyházhoz tartozott, amely hozzá legközelebb volt. Először Rendekhez tartozott, és amikor ott 1744-ben megszünt a szabad vallásgyakorlat, akkor Padraghoz kapcsolódott, majd 1783-tó1 Ajka filiája lett, ma társegyháza. Kezdettől fogva közös sorsa volt Tósok és Berénd reformátusainak, akik közösen tartottak egy levita tanítót, aki predikált a beréndi kőtemplomban mindkét falu ref. híveinek és tanította a gyermekeket a tósoki iskolában. 1727-ben német telepeseket hoztak Beréndre, mellettük élt még néhány magyar örökös jobbágy. 1734-ben nem kapván lévitát, egy vacans prédikátort vittek az istentiszteletek végzése és tanítás céljából, midőn ezt a tihanyi apát megtudta, a prédikátort kiűzette a faluból. A beréndi plébános a tihanyi apáttal egyetértve csellel foglalta el parokiájukat s 1756-ban elvette a beréndi kőtemplomot is, 1761-ben megszüntettek a szabad vallásgyakorlatot. 1752-től a zirci apátságból kiküldött János páter beréndi plébános végezhetett csak minden szolgálatot a tósoki és beréndi reformátusok között. Még e szorongatások közepette is ott maradt a levita, és amikor 1768-ban a tanítólakás nagyobb szobájában végzett tanítást is megtiltották neki, mint a község jegyzője, áldásul szolgált a gyülekezetnek, sőt időnként Rendekre is átment könyörgést tartani. Ebben az időszakban, bár az anyaegyház lelkipásztora nem végezhetett szolgálatot a filiáiban, Tósok és Berénd reformátusai a padragi anyaegyházhoz tartoztak, és oda jártak istentiszteletre, egy óra járásnyira. A Türelmi Rendelet után egyházzá szervezkedtek s mint leányegyház csatlakoztak Ajkához. Az elvett parókiáért 33 rhenes forint kártalanítást kínált fel a tihanyi apátság, de azt nem fogadták el abban a reményben, hogy még mindent visszakaphatnak, de ez nem történt meg. Az egyház földjei a község kezelésébe kerültek s 1784-ben a község abból fizette a katholikus és a református tanítót. 1786-ban templomot és iskolát építettek. Ma is Ajka filiája. (Ila-Kovacsics: V.m. 1.373. T.E.: A papai em. tort. 100. old.)
A Türelmi Rendelet kiadásával Ajka és környéke reformátusai egyházzá szerveződtek. Ajkán 1783-ban felszentelték az épített templomot és ez időtől fogva Tósok és Berénd református filiák Ajka filiái lettek. Vajda Sámuel Szentbenedek-rendi tihanyi apáttól 1785. szept. 6-án ajándékba kaptak egy 10x14 öles területet Tósokon a csorda út mellett, a Devecser felé vívő uttól jobbra. Ezen a telken építették fel 1786-ban kicsi és egyszerű templomukat az iskolával együtt. Itt épített 1911-ben új tanítólakást, 1936-ban pedig új, modern iskolát a tósoki egyház, de ezeket az épületeket 1948-ban államosították.
Bár az ellenreformációig számos református élt Berénd területén is, de az 1712-85. közötti német telepítés következtében Berénd szinte teljesen németek lakta katholikus település lett, Tóósok lakosai pedig magyar nyelvű reformátusok. Az anyakönyvekben mindig külön névként szerepel Tósok, és külön Berénd. A református egyház mindig a Tósoki Reforrmátus Egyház elnevezést használta és használja ma is, bélyegzöjén is! Egyházunk tehát a Tósok nevet használja és nem Tósokberénd! A református egyház temploma századok óta Tósok területén volt és van, a róm. kath. egyház temploma Berénd területén volt és van ma is. Ők az utóbbi évtizedekben a Berénd helységnévhez hozzákapcsolták a Tósok nevet és így nevezik egyházukat: Tósokberéndi róm. kath. egyház.
A jelenlegi tósoki templom 1834-ben épült, 150 m-nyire a régi épületektől. A tető és a torony fazsindely fedésü volt. 1836. jún. 4-én egy 180 kg-os harangot öntettek. A toronygombot Veszprémben aranyoztatták. 1908-10-ben a fazsindely helyett cserépfedés került a tetőre, a toronyra pedig vörösréz lemez. 1926-ban nagyharangot öntettek, 1932-ben a templomba egy 5 oktávos harmoniumot vasároltak. A templom külsejét felújították az 1910, 1934, 1949, 1982-es években, a belsejét pedig az 1910, 1934, 1965, 1982, 1984-es években, A templom oldalához fűthető gyülekezeti kis-termet építettek: 1953-55-között. 1961-ben, majd 1999- ben új betonaljzatú, vaskeretes dróthálós templomkerítés és kapu készült. A templompadok elavult részeinek felújítása 1965-ben, festése 1985ben történt. 2000-ben új 70 m2 alapterületü gyülekezeti ház épül a templom mögöt,melyet 2001 szept.30-án adtak át a gyülekezetnek.
A templom É-D-i tengelyben épűlt a dééli 28 m magas toronnyal,7,7x17 m-es belső térrel,250 ülőhellyel. Mennyezete boltíves, amit 4 ív tart. Egy karzata van két erős,vastag oszlopon. A szószék kő és tégla,a Mózesszék fából készült.
A 359kg-os harangot Szlezák László öntötte 1926-ban Bp-en.A 180 kg-osat Ioseph Hornung öntötte 1836-ban Pesten.
Léviták voltak: Sereg Benedek, Szarka János, Pátkai Mihály 1732,Baksai Zsigmond 1747, Veres mihály 1753, Kováts Márton 1756.
Forrás:Várady József (Dunántúl református templomai 3.rész)