Enyingi Református Egyházközség

 
 

Új emlékművet állítottunk Enyingen

2012-11-09 13:56:41 / Nádasdi Péter

A református gyülekezet kezdeményezésére, ökumenikus összefogással rendkívüli esemény tette emlékezetessé az idei október 23-ai megemlékezést itt, Enyingen. Az országban egyedülálló módon egy dán hősre, Povl Bang-Jensenre emlékeztünk, aki az '56-os eseményekben és az utána következő években döntő szerepet játszott.


ENSZ diplomataként több, mint száz emigráns forradalmárt hallgatott ki. Tanúvallomásaikat a felülről jövő (ENSZ) nyomás ellenére sem adta át feletteseinek, mert meggyőződése volt, hogy a dokumentumok a KGB-hez kerülnének. Válaszul az akkori főtitkár, a későbbi Nobel-díjas Dag Hammarskjöld közbenjárására megalázó körülmények között rúgták ki az ENSZ-ből. Bang-Jensen '59-ben tisztázatlan körülmények között halt meg. Az FBI-t Washingtonból utasították arra, hogy ne kezdjen nyomozásba, a new yorki rendőrség pedig sietve állapította meg az öngyilkosság tényét, majd a holttestet elhamvasztva hazaküldték Dániába. A haláleset mögött a korabeli közvélemény a KGB-t sejtette, és a sok gyanús körülmény is ezt támasztja alá, de a mai napig nem került elő hitelt érdemlő bizonyíték.

 

- Készülnek már a dán zászlók a Kálvin Kuckóban -

2012. október 23-ig nem volt sehol a világon köztéri emlékműve, Magyarországon alig ismerik nevét. Városunkban a három helyi gyülekezet (római katolikus, református, evangélikus) a forradalom 56. évfordulóján emlékkövet emelt a hős dán tiszteletére. Az emlékkövet Lédig Gyula református presbiter, az emléklapot Kató Balázs, iskolánk római katolikus pedagógusa adományozta.

 

- '56 virágnyelven -

A gyülekezetek meghívását Dánia magyarországi nagykövete, Tom Nørring, Dr. Nagy András drámaíró, történész (A Bang-Jensen ügy - 1956 nyugati ellENSZélben című könyv szerzője) és Jens Clausen magyarországi dán tuba művész is elfogadta.

 

- Jens Clausen tubaművész és Tom Nørring  nagykövet a Szabadság parkban -


Az ünnepség az enyingi polgármester, Pődör Gyula köszöntőjével kezdődött, majd diákjaink a színpadon mutatták be Bang-Jensen tragikus történetét. A színdarabot Selmeci Márta magyar és drámatanár, a darab rendezője és Králl Bernarda álmodták meg Dr. Nagy András könyve alapján. A zenei aláfestés Bálint Győző zenetanárunkat dicséri. A vetített részeket (pl. Eisenhower elnök híres doktrínája - ha egy nép fellázad a kommunizmus ellen, akkor azt Amerikának segítenie kell szabadságharcában) Szabó Szilárd igazgatónk-történelemtanárunk készítette. Elmondásuk szerint az igazi kihívást az jelentette, hogy a drámai feszültség eléréséhez nagyon sok történelmi adatot kellett megjeleníteni. Történelmi háttér nélkül a történet feszültsége nem jutott volna el a nézőkhöz. De a vastaps és az előadás utáni döbbent csend azt bizonyította, az alkotók a tinódis diákokkal, és minden résztvevővel együtt jó munkát végeztek.

 

- Purger Mercédesz igazgatóhelyettes és Szabó Szilárd igazgató -

A művelődési házban a kecskeméti Dán Kulturális Intézet jóvoltából korabeli újságcikkek és fényképek idézték fel a tragédiával végződő küzdelmet. Tom Nørring dán nagykövet beszédében kiemelte, hogy „Bang-Jensen tette a legtöbbet azért, hogy fény derüljön az igazságra: mi történt akkoriban Magyarországon - és mi történt ugyanakkor az ENSZ-ben. Minden alkut elutasítva tett tanúbizonyságot ugyanarról a bátorságról és idealizmusról, mint amiről a magyar szabadságharcosok."

 

- A dán nagykövet és a magyar drámaíró -

Hozzátette, hogy „Povl Bang-Jensen a határozott meggyőződés és az eszmék embere volt - akkor is, amikor „szélmalomharcot" kellett vívnia, s ebbe beletartozott az utasítások megtagadása is legfőbb felettesétől, az ENSZ főtitkárától. Úgy döntött, kiáll meggyőződése mellett - nem törődve azzal, hogy milyen árat kell ezért fizetnie. Az életével fizetett - néhány évvel később, 1959-ben Bang-Jensent holtan találták egy New York-i parkban, revolverrel átlőtt fejjel. Így tehát a legmagasabb árat fizette, amit csak fizetni lehet azért, hogy valaki hű maradjon meggyőződéséhez."

 

- Demény István presbiter, iskolánk rézfúvós tanszakának vezetője -


Dr. Nagy András történész, drámaíró beszédét Povl Bang-Jensen egyik gyermekének, Lisének az enyingiekhez írt levelével kezdte. Lise Bang-Jensen felidézte, hogyan vette kézbe hétévesen az egyik new yorki lapot, és mit érzett akkor, amikor meglátta a pesti utcán robogó szovjet tank fényképét. Sok képet látott már utcákon robogó tankokról - édesapja mutatta őket, hogyan foglalták el a németek Koppenhágát. Hasonló szorongás fogta el, amikor az októberi újságcikkeket látta. Lise Bang-Jensen az enyingi fiatalokhoz szólva kiemelte, hogy „A legjobb módja annak, hogy hőseinkre emlékezünk, ha kiemeljük őket a történelemkönyvekből és szívünkben hordozzuk őket. Hőseink bátorságára emlékezve kaphatunk csak erőt ahhoz, hogy az igazságtalanság ellen felemeljük a szavunkat."

 

- Sziládi Béla főgondnok és Iván Géza lelkész -


A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel zárult a vendégek részvételével. Az igehirdetés alapigéje Jézus bíztatása volt: „...megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." (János 8,32). Bang-Jensen az általa megismert igazság (a szovjet és a kádári megtorlás rémtettei) érdekében még az életét is hajlandó volt feláldozni. Nekünk ma nem kell az életünket feláldozni, de a hétköznapi helyzetekben való igazságkeresés és főképpen saját életünk igazságaival való szembesülés fontos feladatunk. Kell legyen elég bátorságunk saját igazságtalanságaink feltárására.

 

 

Ehhez ad erőt Krisztus. Az ő igazsága, azaz megváltó halála és feltámadása kiemeli őt a mártírok és hősi halottak közül. Amíg történelmünk hőseivel eszmei közösségben, addig Krisztussal személyes kapcsolatban maradva élhetünk szabadon.

 

- Az enyingi római katolikus vegyeskar -


Hozzánk írt levelében (melyet Lise Bang-Jensen levelével együtt az ökumenikus istentisztelet után minden résztvevő kézhez kapott) Dr. Horváth János, a parlament korelnöke, Povl Bang-Jensen közeli ismerője és egykori munkatársa hangsúlyozta, hogy egy népet, a mi népünket csak az igazság tehet szabaddá. Dr. Nagy András beszédét így zárta: „Amikor 1959. november 26-án Bang-Jensen holttestét megtalálták a new yorki Alley Pond parkban, arccal a föld felé fordítva, úgy nézett ki, mint egy '56-os magyar szabadságharcos.

Povl Bang-Jensen az volt."

 


Iván Géza