A Kerkamenti Református Társegyházközség Honlapja

TÖRTÉNETÜNK

2021-12-06 /

Kerkafalva településtörténetéből


Zala megye északnyugati csücskében, az Őrség és Göcsej gyönyörű tájegységek kapujában fekvő kis falu. 2015-ben 94-en lakták. Két település Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu 1943-ban történt egyesítésétől nevezik Kerkafalvának. A személynévből származó Penetekfolua nevét már 1289-1291-között említi a történetírás. Az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben szerepel Pintefalua mellett az egykori német lakóiról elnevezett Nemetfalu is.


A Kerkamenti Reformátusság történetéből:


1665-ig a Csesztregi anyaegyházhoz, majd annak megsemmisülése után 1718-ig a Szentgyörgyvölgyi egyházhoz tartozott. Az árvaság évtizedeiben Barabásszegre jártak istentiszteletre. 1836-ban Kerkanémetfalu leányegyházzá alakult, tanítót hozattak és jobbágyházat béreltek az oktatás elindítására. Kezdetben Balogh Vintze ideiglenes tanító még istentiszteleteket is tartott, melyet helytelenített Arany József akkori esperes. Kerkanémetfalu 1838-ban vált anyaegyházzá amikor ideiglenes pap és imádságházat építettek Herceg Esterházy Páltól kapott fundus segítségével. Ekkor már Kerkanémetfalu anyaegyházhoz tartozik Ramocsa, Kerkapéntekfalu, Pusztaszentpéter. Alsószenterzsébet 1844-ben szakadt el Szentgyörgyvölgyétől és lett Kerkanémetfalu társegyháza. Haranglábbal rendelkeztek benne egy 1790-ben vett haranggal „Campana Helv. Confessionis Németfalusiensis 1790" (a Németfalusi helvét hitvallásúak harangja 1790). A művelődési ház mellett ma is megtalálható harangláb 1923-ban épült. Kerkanémetfaluban 1845-ben aranyozott rézkelyhet készíttettek, Iskola és tanítólakás épült 1846-ban. Bádoggal fedett tornyot építtettek és egy 4 mázsás harangot is vettek a toronyba, majd később még egy 182 kg harangot 1880-ban. A lelkészlakás 1886.-ban épült. Az első világháború után újraépült a paplak 1932-ben majd az iskola 1938-ban. Tíz év múlva 1948 június 8-án az államosítással odaveszett az iskolai vagyon. 1991-ben kapta vissza az egyházközség az egykori református iskolát a tanítói lakás nélkül.


Ez az épület romos állapota miatt eladásra került 2015-ben. A Ramocsai haranglábat 1929-ben közösen állították a róm. katolikusok és reformátusok. Pusztaszentpéter 1838-tól tartozott Kerkanémetfaluhoz 1930-ban alig 26 fő szerepel reformátusként. A hetvenes évek végén hunyt el az utolsó lakója ki őrizhette a haranglábon függő harangot, melyet később elvittek az Őriszentpéteri múzeumba, majd nagy nehézsége árán visszakerült, ma a Péntekfalusi temetőben található haranglábon.


Kerkafalvai református templom története


Az első templom 1838.-ban épült az egyházközség megalakulása után, első lelkésze: Csöglei Fülöp Dániel idejében /1838-1842/. Ez torony nélkül épült, úgynevezett oratórium volt. Az épülethez a torony csak 1858-ban készült a hatodik lelkipásztor Mészáros János szolgálata kezdetén/1857-1883/. Az a templom 1911 nyarán, a szomszéd házban keletkezett tűztől kigyulladt és leégett, a harangok is odavesztek. A presbitérium és a gyülekezet nem tanakodott sokáig. Részben közadakozásból, részben kölcsön felvétele útján biztosította a jelenlegi második templomunk felépítését. Flieger Ede körmendi építész terve és munkája alapján 54.500 korona költségen épült a jelenlegi templom. A Felsőőri/ ma az ausztriai Burgerlandban lévő Oberwart/ református egyház adott 10 évre 27.000.- aranykorona kölcsönt.


Az ünnepélyes alapkőletétel 1912.március 10-én volt. A templom bámulatosan rövid idő alatt készült el. Felszentelési ünnepélye 1913. augusztus 31 -én volt. A neogótikus stílusú templom homlokzatát különlegessé teszi egy sugaras rózsaablak és egy bibliát jelképező nyitott könyv, benne a következő idézettel: „ Az Isten Lélek, akik imádják szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják!" (János ev. 4,24). A 200 férőhely egy U alakú karzatnak köszönhető, mely ünnepek alkalmával még benépesül.


A templom díszes belső festése Dr. Papp Vilmos lelkészsége alatt történt (1976-1985), valamit a villamos áram bevezetése és a harangok villamosítása is. Hodánics Péter lelkész vezette és pályázat útján az anyagi forrását is megteremtette a templom legutóbbi külső felújításának 2015-ben.


Napjainkban négy településen van rendszeresen istentiszte, Kerkafalván, Alsószenterzsébeten, Csesztreg-Zalabaksán és Lentiben. Ez utóbbi két településen három iskolában és egy óvodában zajlik református hitoktatás 55 gyermek részére. Kerkafalván a templomban, Alsószenterzsébeten a művelődési házban, Zalabaksán a róm. katolikus templomban, míg Lentiben az evangélikus kápolnában tartjuk alkalmainkat részt vállalva az épületek közös fenntartásában is. A Kerkamenti Református Társegyházközség területe 28 településre terjed ki, úgy mint: Ramocsa, Kerkafalva, Alsószenterzsébet, Kerkakutas, Csesztreg, Zalabaksa, Pórszombat, Pusztaapáti, Kálócfa, Kozmadombja, Kerkabarabás, Lenti, Iklódbördőce, Csömödér, Hernyék, Kissziget, Zebecke, Mikekarácsonyfa, Gutorfölde, Ortaháza, Páka, Kányavár, Pördefölde, Lispeszentadorján, Maróc, Kiscsehi, Bázakerettye, Lasztonya.


A Kerkafalvi parókia nyári időszakban szálláshelyként működik, mely a templommal egy udvarban kiváló helyszín gyülekezeti és más csoportok számára is. A Kerkamenti egyházközség területén lévő 28 településen a 2011-es népszámlálási adatok szerint 435 fő vallotta magát reformátusnak, melyből közel 160 fő egyházfenntartó. Hosszú évtizedekig a Szentgyörgyvölgyi egyházközséggel közösen tartottak fenn egy lelkészi hivatalt míg 2018 májusában ismét önálló lelkipásztor kerülhetett beiktatásra Kerkafalván. A római katolikus és az evangélikus felekezetekkel való jó kapcsolatunkat több közös rendezvény is igazolja. A környékbeli gyülekezettekkel évente több közös programot is szervezünk melyek közül a Hajnalcsillag hittantáborra különösen is büszkék vagyunk. 2018-ban közel 80 főre gyarapodott a VII. alkalommal megszervezett napközis táborunk, melyet teljes mértékben adományokból és felajánlásokból bonyolítottunk le. Szintén 2018-ban sikerült elindítanunk a gyülekezeti közfoglalkoztatást, melynek keretében egy teljes idejű szakképzett munkakörrel igyekszünk megújítani és megszépíteni épített örökségünket is. Évek óta takarékoskodunk a Kerkafalvi parókia felújítására, mely védettség alatt áll és nagy tervünk a teljes körű felújítás. Az egyre gyarapodó lentiben élő közösséggel is szövögetjük egy gyülekezeti ház építését, melyben a gyülekezeti alkalmakon túl, szintén a közfoglalkoztatás segítségével, elsősorban gyerekek számára, szeretnénk iskolán kívüli és szünidős programokat biztosítani. Ezen terveink, mint ahogy múltunk és jelenünk is elsősorban Isten kegyelmén és szeretetén múlik, aki építi köztünk a lelki házat és hálásak vagyunk Neki, mint közösség, hogy eszközeiként szolgálhatunk, akár több akár kevesebb bizatik ránk, Kerkamenti reformátusokra.