Keszthelyi Református Egyházközség

Gyülekezetünkről

2022-07-01 /


KESZTHELYI REFORMÁTUS TEMPLOM


KESZTHELYI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG


( a kezdetektől napjainkig)



 


A keszthelyi reformátusok a korabeli 1634-es jegyzőkönyv szerint a Kiskomáromi Püspökséghez tartoztak. A török hódoltság alatt a keszthelyi reformátusság is szabadon gyakorolhatta vallását. Az ellenreformáció viszont annyira megtizedelte a sorait, hogy az 1781-ben megjelent Türelmi Rendelet csak a Galambokon lévő gyülekezetet tudta feltámasztani. Az itt vezetett anyakönyvekből ismerjük a keszthelyieket. Közéjük tartozott Nagyváthy János is. 1848. után Kővágóőrs Evangélikus Gyülekezetének lelkipásztora Keszthelyen évente tart Istentiszteletet úrvacsora osztással, ahol szép számmal vannak jelen a reformátusok is.


 


A reformátusok önálló lelki életét Keszthelyen 1893-tól számíthatjuk, amikor Keszthelyt és környékét Nagykanizsához csatolják.


A keszthelyi reformátusok kezdetben nem rendelkeztek templommal. Az önálló épület építésének gondolata az akkori nagykanizsai missziói lelkésztől Kádár Lajostól ered. Az ötletet 1919. szeptember 17-i egyházközségi közgyűlésen fel is veti. Javasolja, hogy a keszthelyiek keressék meg herceg Festetics Taszilót és kérjék, hogy egy imaház, majd hitoktatói lakás építésére alkalmas telekhez juttassa a gyülekezetet. A herceg meghallgatva a kérelmet, 1920. augusztusában a fedett lovarda mellett 600 n.öl telket adományozott gróf Tisza István emlékezetére. Hosszas huzavona után 1922. december 6-án a presbitérium az adományozott telket birtokba vehette, igaz nem a herceg által kijelölt helyen és nagyságban. A lelkész adakozásra, gyűjtésre hívja a híveket. A felhívás meghallgattatott, hiszen az ország több településéről és még Amerikából is érkeztek adományok.



A keszthelyi gyülekezet 1926-ban válik önálló anyaegyházzá, amikor Csontos Bélát választják lelkipásztoruknak. Felméri az eddigi adományok összegét és javasolja, hogy a hívek felé egy felhívás bocsájtassék ki, miszerint: ki-ki egy havi jövedelmével járuljon hozzá, ami két éven át történjen részletekben. Engedjék meg, hogy had idézzem Csontos Béla szavait amit az akkori jegyzőkönyv rögzített: „ A BEFIZETÉS NEHÉZ LESZ, DE ISTEN MEGSEGÍTI AZT, AKI HITTEL AD. TEMPLOMOT NEM FELESLEGBŐL, HANEM ÁLDOZATBÓL KELL ÉPÍTENI, S HA ISTEN NEVÉBEN INDULUNK, LÉPÉSEINKET SIKER KORONÁZZA" - nagyon szép szavak! 1927-ben az Amerikában élő magyarok meghívják lelkészüknek, amit elfogad és elmegy Keszthelyről.


 


Németh Károly református lelkészA gyülekezet lelkészválasztás előtt áll és meg is választják az akkori somogyszobi lelkészt Németh Károlyt lelkipásztorukká 1927-ben. Az új lelkész folytatja a templomépítés szervezését és megállapítja, hogy az adományozott telek nem alkalmas a templom és parókia felépítésére. A hercegnél kérik a hozzájárulást a telek eladásához. Ezt 1929. júliusában meg is kapják. 1931. április 12-én megtalálták és megvásárolták a Hanczők utca sarkán lévő telket. A gyűjtés eredményeként 1931-re a telek vásárlására 7631 pengő az építkezésre 31.516 pengő áll rendelkezésre. Németh Károly személyes kapcsolata révén Szeghalmy Bálint műépítész elkészíti a terveket.



1931. szeptember 13.-án lerakják az alapkövet ünnepélyes keretek között. A kivitelezést megpályáztatták, ahol alapfeltétel volt a helyi iparosság. A pályázatot vitéz Kenessey Sándor kőműves - ács vállalkozó nyerte el. Érdemes megemlíteni, hogy a fővállalkozó az építkezés idejére az egyházközség javára biztosításként 2000 pengő jelzálogjogot jegyeztetett be a saját ingatlanaira. Alvállalkozóként Gadácsi Lajos tetőfedő. Szívós István bádogos, az asztalos munkákat a tapolcai Freller cég , a vízvezetéki munkákat pedig a helyi Horváth Antal végezte.





1932. június 26.-án Antal Géza dr. dunántúli püspök végzi a kész templom és parókia felszentelést, mely eseményen Móricz Zsigmond író is részt vesz.


A toronyba egy harang lakik, a „Gályarab-harang" amit dr. Eőri Szabó Jenő kúria bíró nyugd. törvényszéki elnök adományozott gályarab lelkipásztor őse Sülivé Komáromi István emlékére. A harangot Slezák László öntötte. Tiszta ércsúlya 821 kg, koronája 199 kg, az ütője 41 kg, hangja „ F". A harang egyik oldalán a hollandi felszabadító gálya domborműve, a másik oldalon az adományozó házaspár képe látható bibliai idézetekkel. A harang felszentelésére 1932 szeptember 4.-én kerül sor.


 


 


1935 szeptemberében szomorúan értesült a gyülekezet első lelkipásztora Csontos Béla haláláról, akit Amerikában tragikus autóbaleset ért.


A háború elérte Keszthelyt is. A megpróbáltatások ellenére élénk gyülekezeti élet volt. A nőtagok erőn felül vettek részt a gyűjtésekben, a kórházi ápoltak gondozásában. 1944. december 7-én kiürítették a várost. 1945 nagypéntekre forduló éjjel megszállás alá került a város. Húsvét első napján a déli órákban az orosz katonai parancsnok - akit Sevcsenko Hjaniarionovics-nak hívtak - összehívta a város vezető embereit és tájékoztatást adott a helyzetről és a következő feladatokról. Elrendeli, hogy a romok eltakarítását az iskolákon és a templomokon kell kezdeni és holnap mindenki menjen templomba! Erre a rendelkezésre a mi templomunkban szólalt meg elsőnek a harang Húsvét első napjának estéjén. A másnapi Úrvaesorás Istentiszteleten más felekezetek is jelen voltak.


Az ablakkárokon kívül a tornyot is aknatalálat érte. Miután a középületeket lefoglalták hadi célokra a kiszorult gazdasági akadémiának a gyülekezeti terem adott otthont, itt tartották az előadásokat.


Miután beszüntették az előadásokat a gyülekezeti terem a polgári fiúiskola felszerelésnek és bútorainak adott helyet és így megmenekült a pusztulástól. Az 50-es évek elején korlátozzák a lelkészi szolgálatokat, nem lehetett kórházi beteglátogatás, nem lehetett vallásvizsgát tartani és nem lehetett Hévízen fürdő Istentisztelet tartása. Németh Károly 1956-ig szolgált a gyülekezetben és mint Somogy Megye Esperese is ment nyugdíjba.


 


Új lelkésznek Pécsvárady Bélát választja a gyülekezet 1957-ben. Az új lelkész tovább folytatja az elődje által megkezdett munkát. 1968-ban a gyülekezet két nőtagjának Kátay Istvánné Túry Róza és Horváth Sándorné Héjjus Julianna adományából egy használt orgonát vásárolnak. Az orgonát 1904-ben építették és Váralján az evangélikus templomba szolgált. Innen vásárolták meg romos állapotban és az eredeti még használható alkatrészeket felhasználva Angster József és Fia pécsi orgona építők építik újjá. Pécsvárady Béla 1981-ig szolgált a gyülekezetbe, majd nyugállományba vonult.


 


A gyülekezet Kuti Gézát választja meg lelkipásztorának 1981. november 15-én. Kuti Géza az egyházközség életében a leghosszabb ideig szolgált. A 34 évi szolgálat alatt hosszú ideig végezte Tapolca, Sümeg, Badacsonytomaj és Hévíz reformátusainak lelki gondozását. Az ő szolgálata alatt épült fel Hévízen a közös protestáns templom, így egyházközségünk második templomépítő lelkésze. Szolgálatának utolsó hat évében a Veszprémi Református Egyházmegye Esperese tisztjét is betölti. Szolgálatát 2015. április 25-én történt nyugdíjazása után még szeptember l-ig folytatta.


 


2015. augusztus 2.-án a gyülekezet új lelkészt választott Zichy Emőke személyében, aki ezt megelőzően Tapolcán szolgált 17 esztendőn át. Keszthelyi szolgálata során került kialakításra a TÁBITA vendéglakás, mely 20. század eleji enteriőrével biztosítja a kényelmes, nyugodt pihenést.


 


A keszthelyi reformátusok a kezdetektől a mai napig nagy és fontos karitatív szolgálatot végeznek. Nem csak a háború sújtotta helyzetben segítettek, hanem a megelőző időszakban is. Nagyon széleskörű volt a támogatások formája. Pl. 1921-ben egy első éves akadémista egész évi étkeztetését 14 család vállalta fel. Ezt követően majd minden évben szerepel hasonló támogatás, ami az akkori rossz gazdasági helyzetben nagy segítséget jelentett a támogatottnak és kisebb megterhelést az adományozó családoknak. Fontosnak tartották, hogy az egyéni pénzbeli, tűzifa és egyéb támogatásokon felül az iskoláknak utalttal az intézményben tanuló gyülekezeti tanulókat támogassák.


Napjainkban is folytatódik a karitatív tevékenység. A több mint 80 esztendős Lórántffy Zsuzsanna Nőszövetség és a Szeghalmy Bálint alapítvány minden évben szervez élelmiszer és ruhagyűjtést a rászorulók részére és a tanulókat is rendszeresen támogatják. A Keszthelyi Református Egyházközség részére a város érdekében kifejtett példaértékű, magas színvonalú munkája elismeréséül a „ Keszthely Városért" kitüntető címet adományozta Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017.jűnius 2.-án.


Összeállította: Györké Zsombor, az Egyházközség gondnoka





( Forrás: Bereezky Kálmán: Szeghalmy Bálint emlékkönyv 1994.)