A mai napon...
A mai napon Márk evangéliumából az első rész 35. verséből olvastunk Isten ígéjét:
Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni.
Sok esemény történik az ember életében, amely sokszor magával sodorják a mindennapok eseményeit. Vannak gondjaink, betegségeink, megoldandó feladataink és vannak dolgok, amelyekre nem látjuk a választ.
Jézus példát ad számunkra azzal, hogy nem tesz mást, mint ami tőlünk is elvárható. Kora reggel hajnalban keres egy helyet, ahol egyedül lehet, és imádkozhat. Félre tesz mindent, fáradtságát, munkáját, a gyógyítást, és keresi a lehetőségét az Ő Atyjával való találkozásra.
Mi, a ma embere szinte mindent előbbre helyezünk Istennél, mindennel foglalkozunk, csak épp Vele ne kelljen. Előfordul, hogy kérünk tőle valamit, de legtöbbször csak a bólintására van szükségünk. Arra, hogy Isten mit gondol a mi terveinkról, már nincs szükség.
A probléma a legtöbbször abban látszik, hogy nem is tudjuk, hogy igazán mire van szükségünk. Ideig - óráig tartó kívánságoknak élünk arra nem is gondolva, hogy Valaki sokkal hosszabb távra tervez velünk, többet szán nekünk. Jó volna, ha eszünkbe jutna /nem csak a vasárnapi, templomban töltött időben/, hogy Isten Krisztusban milyen csodát ajándékozott a számunkra!
Hosszú távra tervezett, s tervez velünk! S ugyan a mi beszűkült határaink nem fogják fel az Ő csodálatosságát, de szeretetében helyünk van! Ezt pedig soha - soha nem felejthetjük el! Éljünk ennek bizonyosságában, s vegyük komolyan a Tőle nekünk adott lehetőséget! SDG...