A keresztség egy egyszerű jelkép. De ha hittel megragadjuk Jézus kereszten értünk átszegzett jobbját, vére eltöröl minden bűnt. Az enyémet is, tiédet is, mindenkiét.

A konfirmáció pedig mérföldkő mindegyikünk életében. Szövetségkötés Jézus Krisztussal. Egyházkerületi újságunk karácsonyi címlapján egy dobogó szív EKG jele látható. A jel megszakad és a Jézus Krisztus névvel folytatódik.

Ez azt szimbolizálja, hogy az életünk Jézusban folytatódik, ha hisszük és elfogadjuk Őt. Valamint azt, hogy az Ige tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Jézusban élet, erő, reménység van, és Ő felajánlja nekünk a benne való hittel az örök élet lehetőségét, a földin túl is.

Testvéreim! Nem könnyű felnőttként keresztelőre, konfirmációra a gyülekezet elé kiállni, tudom, én is átéltem. De bátorítom az itt kint állókat. 1875-ben Baksay Sándor püspök elmondása szerint, amikor azt mondták: a ti egyházatok meghal, őseink azt felelték: nem fog meghalni!

Az egyház ők maguk voltak, élték a Krisztus életét. Én is ezt hiszem, mert az egyház Magyaralmáson mi vagyunk, van reménységünk a jövőre nézve és ezt köszönjük Krisztusnak!

A konfirmáció hitünk megvallása, odaszánás, én a Krisztusé vagyok, elhívás, követés, úrvacsorai közösség is egyben. Isten nekünk is megbocsát minden eddigi bűnünkért, és adja az örök élet reménységét. Kéri, a példaként itt állókat fogadja a gyülekezet testvéri szeretettel.

A hitvallást tevő ünnepeltek halk orgonaszó mellett mondták el: „Hiszek egy Istenben…” Huszárné Papp Anita orgonakíséretével. Majd a keresztelői-konfirmációi ünnepség részeként a feltett három kérdésre válaszoltak a „hiszem és vallom” mondattal. Ezt követően az Isten élő Lelke jöjj… kezdetű 463. dicsérettel készültek a két keresztelőre és a 4 konfirmációi áldásvételre.

Az egyenkénti áldó igék közül az egyik szinte mindegyikőnkre és egész gyülekezetünkre is igaz és érvényes Isten Szentlelke által: „Nem maradok el tőled, nem hagylak el téged…”

Ezt követően a lelkész imádságban köszönte meg az isteni segítséget a konfirmáltak, a családok és a közösség nevében, majd átadta az emléklapokat. A Presbitérium tagjai pedig kézfogással, befogadó szeretettel köszöntötték a keresztelteket, konfirmáltakat.

Zárásként "Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el..." énekelte a gyülekezet Szántó Gyuláné szép verse előtt.

Ünnepségünket követő istentiszteletünk a „Megáldjon téged az Isten...” és az „Ó, Sion, ébredj, töltsd be küldetésed…" kezdetű szép énekeinkkel kezdődött, majd a lelkész imádságban kérte a Szentlelket, legyen közöttünk.

Mai napra szóló vezérigéje pedig ez volt: „Szeretetben szolgáljatok egymásnak!” Feltett kérdését: "Kicsoda alkalmas igazán a szolgálatra?" megválaszolta: mondhatjuk bátran, hogy senki.

Ám ettől még kéri, szolgáljunk egymásnak. Pál apostolt hozta fel példaként, aki egész életét a Krisztus ügyének szánta, mégis tele volt emberi hibákkal, mégis hirdette az igét a pogányok között és végül az életét is odaadta a hitéért.

Nem volt elég jó, de átélte, hogy az Úr mégis szerette, használta minden emberi gyengesége ellenére is. Ezért szól ma is üzenete: „Szeretetben szolgáljatok egymásnak”.

Az advent üzenete: legyen készen a szívünk a Krisztussal való találkozásra.

Pál szerint az igazi szabadság a szeretetben való szolgálat egymás fele.

Isten adja az alkalmasságunkat és fontos, hogy ezt otthon is meg tudjuk élni a családban. Fáradtságunk miatt néha azokon csattan az ostor, akiket legjobban szeretünk, az otthoniakon.

De a hitéleti közösségben is, irgalmas samaritánusként, segítésre hív, biztat bennünket az ige. A lelkész arra kér, hogy derűvel, megelégedéssel, hálaadással viszonyuljunk egymáshoz.

Karácsonykor a rászorulónak egy tál étel is sokat jelent, ha azt szeretettel adják. Mert az adónak küldetése van adventi Krisztus várása közben is. „Szeretetben szolgáljatok egymásnak!” Ámen. Így legyen.

"Sokszor kevés a szeretetünk, türelmünk, de Krisztusra nézve példát kaphatunk. Kérünk Te adj hozzá mennyei erőt, hogy tudjuk őszintén megölelni egymást, mert a mi alkalmasságunk Tőled van, Urunk. Adventi várakozásunkat, karácsonyunkat Te töltsd be tartalommal!" - fejezte be fohászát a lelkész.

Majd a „Vezess Jézusunk, véled indulunk...” kedetű dicséretünk dallamai után áldásvétellel zárult ünnepi istentiszteletünk.

Sántha Elek

Fotók: Viniczai Etelka