„Ne féljetek!

A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek?

Feltámadt, nincsen itt.

Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”

Márk evangéliuma 16,6

Kedves Testvéreim!

Több bevásárlóközpont reklámújságának címlapján olvashatjuk: „Készüljünk együtt az ünnepre!” Én ennek örülök is, de a nagy kérdés az, hogy hogyan készülünk az ünnepre és megéljük-e úgy igazán ezt a szép húsvéti ünnepet szívvel-lélekkel úgy, ahogy a régiek tették, vagy beérjük egy jó nagy bevásárlással, ünnepi ebéddel és néhány nap szabadsággal?! Félreértések elkerülése végett ezek is fontosak, én is várom az ünnepet, a családdal, és a nagy családdal, a gyülekezettel együtt töltött időt is, a kis pihenést, lélegzetvételnyi szünetet, de meggyőződésem, hogy Isten ennél többet akar adni nekünk. Bűnbocsánatot és örök életet! Én szeretnék ebben a hitemben megerősödni, Jézus Krisztussal találkozni az Ő Szentlelke által az úrvacsorai közösségben és átélni azt, ami egy énekben olyan egyszerűen megfogalmazódik: „Kell, hogy végre érezd, hogy mennyire szeret az Isten, kegyelme éltet...” Amikor a 330 éve született világhírű zeneszerző Johann Sebastian Bach a Máté-passió végén dolgozott, egyszer benyitott a szobájába a felesége. Férjét zokogva találta, kottáira borulva sírt. - Mi történt?! - kérdezte. „Meghalt, meghalt a kereszten Jézus!” Csendességemben olvastam a minap, hogy „Jézus keresztjén ott szenvedett Isten testté lett Szeretete is, akit elutasított, keresztre feszített az ember. Ezért ér össze valahol a mélyben vagy a magasban, de minden keresztben a szeretet és a szenvedés.” (Gyökössy Endre) Legyen ez bátorítás nekünk, ha most nehézségek között vagyunk és így készülünk az ünnepre és legyen biztatás mindannyiunknak a fenti Igében található húsvéti örömhír! „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”