Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!

Szeretettel és hálás szívvel köszöntünk minden Édesanyát, Nagymamát Dédnagymamát és Keresztanyát!

„Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!" -így szól az Úr!

(Ézsaiás könyve 49,15)

Egy Amerikában élő leány elhagyta az édesanyját, szabadon akart élni. Először valóban minden olyan nagyszerűnek látszott, de végül Chicago alvilágában kötött ki, és merő nyomorúság lett minden. A pillanatnyi örömök után jött a kilátástalanság! Barátaival kocsmákban és bárokban mulatozott, szíve mélyén azonban a tékozló lány nem volt már boldog!

Az évek hosszú során át valaki várta őt otthon: az édesanyja. Várta a gyermekét, várta a leányát. Oly szívesen megkereste volna, elment volna hozzá, de leánya címének kiderítésében még a bűnügyi rendőrség sem tudott neki segíteni!

A szeretet azonban találékony: levelet írt neki! Sok fényképet csináltatott magáról. A fájdalomtól megöregedett arc néz le róluk. A képeket kartonlapokra ragasztotta, és ezt írta alájuk: „Anyád vár, gyere haza!” Azután a képeket elvitte Chicago alvilágának kocsmáiba és mulatóhelyeire, és engedélyt kért, hogy a falra kitehesse azokat.

Egy éjszakai mulatóban a zenekar utcai nótákat játszik. Egy fiatal nő - üres lélekkel és tönkretett élettel - megy át a szennynek ezen a barlangján. Hirtelen megáll, mint akit villámcsapás ért. A falon egy idős asszony képe: „Anyád vár! Gyere haza!” A leány keserves sírásra fakadt: „Édesanyám!” Néhány óra múlva a lány otthon volt.

Milyen szép történet az anyai szeretetről. Csak négy szó, ez nem sok, de ebben a négy szóban benne van a levél lényege, amelyet Isten neked is küld. „Valaki, Aki téged nagyon szeret, vár rád! Gyere haza!” Ő jót akar neked! Ő békességet, örömet és boldogságot akar ajándékozni neked! Gyere haza! Nem fogod megbánni!

Az Anyák napi Ige arról beszél, hogy nem feledkezik meg az anya gyermekéről, hanem könyörül méhe gyermekén, törődik vele.

Isten kegyelméből ezt tapasztalhattam meg én is testvéreimmel együtt, hiszen olyan Édesanyát kaptunk az Úristentől, aki mindig gondoskodó, önzetlen szeretettel vett körül bennünket, akkor is, amikor nem érdemeltük!

Hát elfeledkezhetik-e az anya gyermekéről, nem könyörül-e méhe gyümölcsén? -teszi fel a kérdést Ézsaiás próféta. És így bátorítja a választott népet, ma bennünket is: Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem!

Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem! -ezt mondja az Úr!

Mert ilyen a mi Istenünk, végtelenül szerető. Ő az, Akire mindig lehet számítani! Ahogy egy ifjúsági ének mondja: Ha terhektől roskadsz, és már nem bírod, számodra nincsen út tovább, ha úgy érzed, minden, minden elhagyott, VALAKI még melletted áll! Ha most úgy érzed mindenki elhagyott is, tudnod kell, hogy Isten soha el nem hagy téged! Sőt, még ha mi hűtlenek vagyunk is Őhozzá, Ő akkor is hűséges marad!

Istenünk szeretete olyan, mint az édesanyánk szeretete, de még annál is nagyobb. Hiszen tudjuk, hogy mennyei Édesatyánk inkább adta az egyetlen Fiát, csak azért, hogy mi ne vesszünk el, csak azért, hogy Krisztus drága vére árán a bűnbocsánatot és az örök üdvösséget megszerezze nekünk. „Hát elfeledkezhetik-e az anya gyermekéről, nem könyörül-e méhe gyümölcsén? Ha mások megfeledkeznének is Rólad, én Terólad el nem feledkezem!” -ezt mondja az ÚR!

Ne felejtsünk el Anyák napján köszönetet mondani! Legyen ott a hálaadás szívünkben az élő Isten végtelen szeretetéért! Adjunk hálát az Úrnak Édesanyánkért, és ha még megtehetjük, mondjunk köszönetet Édesanyánknak is önzetlen szeretetéért!