2013. november 9-én egy szép napsütéses reggelre ébredtünk, és 9 órakor már Dégen vendégeskedtünk. Nagy szeretettel vártak minket, na meg persze finom, meleg teával és pogácsával. A regisztráció után mindenki ismerkedett vagy a már régen nem látott ismerősökkel beszélgetett, amíg nem kezdődött el az éneklés.
Budapestről érkezett a REFISZ csapat, akik már harmadszorra jöttek el missziós útjukkal hozzánk. Első alkalommal a barátságról, majd a családról, most pedig a függőségről volt szó. „A függő játszma"- szerepelt a plakáton.
Az áhítaton szó volt a káros szenvedélyekről, függőségekről, mint például a mai fiatalok kedvencéről a facebook-ról, de ugyanúgy a tévé, a számítógépes játékok, a munka, az alkohol, a cigaretta, és a drog is rabjává tehet minket. Ezek azok a dolgok, amikről azt hisszük, hogy kitölthetik az űrt a szívünkben. De nem! Ez az űr egy Isten alakú űr. Semmi és senki más nem pótolja, nem illeszthető bele "szívünk puzzle"-jébe, mint maga Isten. Ő az, aki szeretetet ad, és Ő általa adhatunk mi is szeretetet. Ő az, aki mindig ott van nekünk. Isten szeretete olyan mint a Nap, állandó és változatlan. Neked csak rá kell jönnöd arra, hogy ezt a szeretetet semmi nem veheti el.
Az áhítat után kiscsoportokra oszlottunk. Egy kis játék után megbeszéltük az eddig hallottakat. Mi azt fejtegettük tovább, hogy a függőségeknél hol van a határ, és igazából nem a mennyiségtől függ, hanem attól, hogyha nemet kell rá mondanod, képes vagy-e megtenni. Például, ha valaki nagyon szeret néptáncolni és nagyon sok időt fektet bele, egyáltalán nem függő. Sőt, neki célja van azzal, tehát pozitív dolgok fogják érni általa.
Rájöttünk, hogy a lustaság egy olyan dolog, amiből könnyen adódik, hogy a fontos dolgok helyett unalmunkban értéktelen dolgokkal foglaljuk le magunkat, netán a végén még rabjaivá is válhatunk. Beszélgetéseinkben pedig mindig visszacsengett a lustaság szó.
A kiscsoportok után készült egy csoportkép, majd elfogyasztottuk a házigazdák által készített nagyon finom gulyáslevest. Az ebéd után jól esett egy kis mozgás. Játék közben végig együtt kellett működni másokkal, jó ismerkedős és csapatépítős része volt ez a napnak. Mikor már majdnem mindenki kimelegedett, visszamentünk és ismét énekeltünk. Gyönyörűen szólt együtt a gitár és a hegedű, illetve a közös ének.
Ezután egy bizonyságtételt hallhattunk. Isten által az alkoholizmusból szabadult férfi ma családjával újra együtt élő, boldog ember kisebb-nagyobb problémákkal, amiket sajnos a mai világ hoz magával minden egyes ember életében.
A REFISZ-es fiatalok még egy pantomim előadással is megleptek minket, amiben a gonosz sátán az áldozatát a függőségek rabjává tette, de ő végül befogadta szívébe Jézust, és látta, ahogyan meghal érte, a bűneiért, végül Istentől örök életet kapva boldog ember lehet. A záró imádság után senki nem mozdult, így még búcsúzóul elénekeltük a Rejts most el kezdetű ifjúsági éneket.
Nagyon szépen köszönjük ezt a csodás napot a REFISZ csapatának, a házi gazdának, Imre Bálint bácsinak és persze az Úr Jézus Krisztusnak, aki nélkül mindez nem mehetett volna végbe.
Nemes Noémi