Mezőföldi Református Egyházmegye

A vőlegénynek igent, de nemet is mondhat a menyasszony

2015-03-24 06:42:25 / Polgár Tibor

 

Nem is létezik talán olyan ember, aki ne szeretne a mennybe jutni! Sokaknak kell Jézus, csak ne kelljen érte semmit se odaadni. Ne kelljen letenni az alkoholos poharat, se befejezni egy bűnös életet. Egyházközségünk nyílt evangelizációs alkalmán az is kiderült, milyen üzenetet rejt Bódis Miklós kalotaszegi mintás kabátja.

 

A székesfehérvári református egyházközség nyílt előadássorozatának hétfő esti alkalmán a hallgatóság megismerhette, mi a titka Bódis Miklós erdélyi lelkipásztor híres színes, mentés kabátjának. Elmesélte, hogy tizenhat éves korában a kalotaszegi konfirmációja után kapta nagyapjától, édesanyja pedig mutatott számára egy kalotaszegi magyar népviseletet bemutató könyvet, amelyben felfedezte üknagyapját ugyanabban a kabátban, egy 1903-ban készült fotón. - A rajtam lévő kabát most már 170 éves. Édesanyámtól egyszer megkérdeztem, hogyan maradhatott meg az idős kabát ilyen jó állapotban? "Azért lehetséges ez - mondta az anyám,- mert őseid egy emberöltőn át csak néhány alkalommal viselték, s akkor is csak egy órácskára." A magyarázat, hogy akkor vették fel, amikor a vőlegény megkérte a barátját, menjen el és kérje meg számára a menyasszonyt. - Kedves székesfehérvári testvéreim! Ma este előttetek ugyanúgy hordom ezt a kabátomat, mint azt az apáim tették, és ugyanazért jöttem, amiért az apáimat küldte a vőlegény: kérjem meg a menyasszonyt - mondta lelkipásztor, hozzátéve, a kérésre lehet igent, de lehet nemet is mondani.

 

 

 

A mennybe csak az érkezhet meg, aki itt a földön már elindult felé. Aki ezt nem tette meg, az ne is várja, hogy oda megérkezhet. Aki nem hagyta el Egyiptomot, nem ment át a Vörös-tengeren, nem járta meg a pusztai utat, az ne számítson arra, hogy kiköt majd a Kánaánban. A lelkipásztor, visszautalva a vasárnapi alkalmakra feltette a kérdést, mi a különbség az újszövetségi gazdag ifjú és Zákeus között? "A gazdag ifjú azt mondta, neki kell ugyan az üdvösség, de ha lehet, akkor ne kerüljön semmibe."

 

- Kétségtelen, hogy sokan vágynak a mennyországba. Ki lenne az a bolond, aki ne akarna a mennybe jutni? Kell ugyan nekik Jézus, csak éppen ne kelljen letenni érte az alkoholos poharat, ne kelljen befejezni egy sötét életet, és főleg, ne kelljen bevallani a bűnöket.

 

Később azzal folytatta a lelkész, senki se gondolja azt, hogy a bűnei miatt kerül a pokolba. Szó nincs erről!

 

- A bűnökért már meghalt valaki kereszten, azt is mondhatnám, hogy "kvittek vagyunk". A bűn mára ki lett egyenlítve, Jézus Krisztus megfizetett a bűnödért. Semmi, senki sem vádolhat már, az adóslevél fel lett szegezve a keresztre. Tudjátok mi miatt lehet elveszni? Amiatt, ha ma este azt mondod: köszönöm, de ez a helyettes áldozat nekem nem kell!

 

Bódis Miklós a generációk közötti imádság fontosságára hívta fel a figyelmet, s egy rövid példát alkalmazva arra kérte a templomban ülő 25 év alatti fiatalokat, hogy tegye fel a kezét az, akik életében legalább egy alkalommal imádkozhatott közösen édesapjával vagy az édesanyjával. (A rögtönzött mini statisztikai felmérés eredménye: a fiatalok közül édesapjukkal összesen öten, az édesanyjukkal pedig heten élhették már ezt át).

 

A lelkipásztor emlékeztetett: a Paradicsomban bekövetkezett bűneset óta öltözik ruhába az ember, hiszen a bűnnel együtt "megérkezett" életébe a szégyenérzet is. E kettő ugyanis mindig együtt jár. A szégyent az ember takargatni igyekszik, az első emberpár fügefa levéllel próbálta meg elrejteni. Idézte az ismert keresztyén pszichológust és családgondozót, Dr. Pálhegyi Ferencet, aki egyszer megállapította, a fügefalevél olyan, mint a mesebeli király ruhája, van is, nincs is - takar is, meg nem is. Amikor a római birodalomban az elítéltet keresztre feszítették, akkor ezzel a hatalom megüzente: akit a talajtól 2,5 méterre felemeltek, olyan gonosztevőnek számított, hogy talpalatnyi helyet sem érdemelt a földön. Mivel Jézus magára vette az emberiség bűnét, teljes meztelenségben függve, a menny is bezárult felette. Sem az égben, sem a földön nem volt számára hely. Teljesen magára hagyatva, gyötrő kínok között szenvedett három szegen a keresztfán.

 

- Láthatjuk tehát, hogy Jézus a Gecsemáné kertjében nem a haláltól, hanem a szégyentől rettegett. Később szólt Bódis Miklós a románok között ismerős humoros versről, melyben egy majom "kikéri magának" a darwinista elméletet, elutasítva, hogy belőle fejlődött volna ki az ember. Sőt, éppen ellenkezőleg - legalábbis a vers strófái szerint -, a majom fejlődött ki az emberekből. Majd az állat arra "hivatkozik", látott-e már bárki is részeg, vagy kábítószer-fogyasztó majmot, vagy olyan állatot, amelyeknél a hím példányok egymással közösülnek? Én ilyet nem csinálok! - tiltakozik a történetben a majom. S mindebből levonható a tanulság: az emberek közül sokan jóval gonoszabb módon képesek viselkedni egymással, mint az állatok.

 

 

Bódis Miklós előadássorozata kedden és szerdán is folytatódik 18 órai kezdettel Székesfehérváron, a Széchenyi utcai református templomban.

 

 

Szűcs Gábor

 

 

Forrás: www.albaref.hu