Választás 2020.

 

Általános szabályok:

 

Alk. 7.§ Egyházi törvényben meghatározott egyházi tisztség és megbízatás

csak olyan egyháztagra ruházható, aki az egyházi törvény értelmében arra választható vagy alkalmazható.

Világi tisztségviselővé lehetőleg presbitert kell választani.

A tisztségviselő köteles tisztségét vagy megbízatását legjobb tudása szerint az egyház érdekeinek szem előtt tartásával betölteni.

 

Vtv. 46.§ (7) Amennyiben valaki tisztségéről lemondott, vagy tisztségét nem foglalta el, 6 éven belül ugyanazon tisztségre nem jelölhető.

 

Vtv. 82.§ (1) Amennyiben e törvény egy tisztség tekintetében a választhatósághoz meghatározott szolgálati időt ír elő, úgy a jelölés időpontjában a megkezdett szolgálati év teljes évnek számít.

(2) Minden, jelen törvény hatálya alá tartozó választás titkos szavazással kell lefolytatni.

 

Vtv. 46 § (4) Az egyházmegyei közgyűlést megelőzően minden egyházközségben presbiteri gyűlést kell tartani, ahol ismertetni kell a választói eljárás szabályait, a presbitérium ezzel kapcsolatos feladatait.

 

Kinek van választó joga és ki választható?

A teljes jogú egyháztagnak, ha nem áll fegyelmi hatálya alatt:

Alk. 22.§ (2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható.

 

 

Jelölő közgyűlés:

Ideje:

Vtv. 78.§ (2) Az egyházmegye közgyűlését szeptember 30-ig ismételten össze kell hívni. Ekkor a közgyűlés, mint jelölő testület, a törvényben foglaltak szerint jelöl minden hatáskörébe tartozó tisztségre.

Határozat képesség, határozathozatal:

Alk. 93.§ (2) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal bíró tagok több mint fele jelen van.

(3) A közgyűlés határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza (50% + 1).

Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt.

 

Ki lehet a jelölő közgyűlés elnöksége?

Vtv. 46.§ (3)

.... A jelölő testület elnökségi tisztét az alkotó tagok közül legalább 2 tag által jelölt

és megválasztott lelkész és világi tag látja el. A jelelő közgyűlés levezető elnökeivé a hivatalban levő elnökség tagjai nem választhatóak.

A levezető elnök személyére a megválasztott elnökség tagjai egymással megegyeznek.

 

 

A jelölési eljárás

Ki és hogyan jelölhet?

Vtv.46.§ (6) A jelöltek személyére a közgyűlés bármely alkotó tagja javaslatot tehet, de egy-

egy tisztségre egy személy csak egy jelöltet ajánlhat.

Ki és hogyan szavazhat a jelöltekre?

 

Vtv. 46.§ (5) A testület a jelölésre vonatkozó határozatát az egyházmegye pecsétjével ellátott szavazólapok felhasználásával, titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza.

A jelölő közgyűlés minden alkotó tagjának egy szavazata van.

46.§ (8) A jelölési eljárásban a testület tagjai csak személyesen szavazhatnak.

 

Ki a jelölt?

 

Vtv. 46.§ (10) A legalább 2 közgyűlési tag által javasolt személy közül jelöltnek az a három személy tekintendő, aki a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapta -feltéve, hogy megszerezte a szavazatok legalább 10 %-át.

(11) A jelöltnek - amennyiben az ülésen jelen van - haladéktalanul nyilatkoznia kell arról, hogy a jelöltséget elfogadja- e.

Az elfogadónak szóban vagy írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy megfelel az adott tisztség vonatkozásában törvényi feltételeknek, és vele szemben kizáró ok nem áll fenn.

A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az írásos nyilatkozatot -- ahhoz kell csatolni.            NYILATKOZAT MINTA!

 

Amennyiben a jelölt a gyűlésen nincs jelen, úgy választási bizottság a jelölések beérkezését követően nyomban köteles a jelöltet felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül írásban nyilatkozzon a jelöltség elfogadásáról. Amennyiben ezen felhívás kézhezvételét követő 3 napon belül írásban nem nyilatkozik, ezen körülményt úgy kell tekinteni, hogy a jelöltséget nem vállalja.

A jelölés eredmény e csak a jelölt elfogadó nyilatkozata után hozható nyilvánosságra.

 

A VB A JELÖLÉS ELŐTT TÁJÉKOZTASSON ARRÓL, HOGY A POTENCIÁLIS JELÖLTEK, CSAK A JELÖLÉSEK ÉS SZAVAZÁS UTÁN NYILATKOZZANAK ARRÓL, HOGY MELYIK TISZTSÉGRE FOGADJÁK EL A JELÖLÉST!

 

Hogy nézzen ki a szavazólap?

 

Vtv. 46.§ (5) A testület a jelölésre vonatkozó határozatát az egyházmegye pecsétjével ellátott szavazólapok felhasználásával, titkos szavazással, egyszerű többséggel hozza.

A SZAVAZÁS MÓDJÁRÓL A SZAVAZÓLAPON TÁJÉKOZTATNI KELL! (ÁTHÚZÁS, X , STB.

 

A tisztségek betöltésének feltételei

Ki lehet esperes?

 

Alk. 80.§ (1) Esperesnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.

(2) Az esperest az egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget viselők közül kell választani.

 

Vtv. 48.§ (1) Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek - e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást.

 

Vtv. 49.§(1) Esperesnek és egyházmegyei lelkészi főjegyzőnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.

 

Ki lehet lelkészi és világi főjegyző?

 

Alk. 81.§ Az esperest akadályoztatása, valamint az esperesi tisztség üresedése esetén valamennyi funkciójában az egyházmegyei lelkészi főjegyző helyettesíti.

 

Vtv. 49 § (1) Egyházmegyei lelkészi főjegyzőnek olyan, jelölésekorönálló jogállású gyülekezeti lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább ötévi lelkészi szolgálattal rendelkezik.

 

Vtv. 48.§ (1) Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek - e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást.

(2) Világi tisztségviselőnek -e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető.

 

Ki lehet em-i gondnok?

 

Alk. 84. § (1) Egyházmegyei gondnokká élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább 5 év presbiteri szolgálattal rendelkezik.

(2) Az egyházmegyei gondnok választását az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg és az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti.

 

Vtv. 48.§ (2) Világi tisztségviselőnek -e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető. Egyházmegyei gondnok, illetve egyházkerületi főgondnok esetében a 1994. évi II. törvény 84. és 114. §-ai az irányadóak.

 

Ki lehet püspök?

Alk. 108. § Püspökké az választható, aki legalább 10 évi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Vtv. 48. (3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és világi főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok és helyetteseik esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat feltétele a jelölésnek.

49. §(2) Püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább 10 évi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Ki lehet egyházkerületi lelkészi főjegyző?

Alk. 117. § (1) Az egyházkerületben egy lelkészi és egy világi főjegyzőt kell választani, akik a püspök, illetve a főgondnok helyettesei, valamint a szükséghez képest egy vagy több lelkészi és világi jegyzőt. A jegyzők számát az egyházkerületi közgyűlés állapítja meg, egyenlően a lelkészek és a világiak sorából.

Vtv. 48. (3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és világi főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok és helyetteseik esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat feltétele a jelölésnek.

49. §(2) Püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé jelölhető, aki legalább 10 évi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Ki lehet egyházkerületi főgondnok?

Alk. 114. § (1) Egyházkerületi főgondnokká hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló világi presbiter választható, aki legalább 6 év presbiteri szolgálattal rendelkezik.

 

 

Vtv. 48.§ (2) Világi tisztségviselőnek -e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető. Egyházmegyei gondnok, illetve egyházkerületi főgondnok esetében a 1994. évi II. törvény 84. és 114. §-ai az irányadóak.

 

Vtv. 48. (3) A püspök, egyházkerületi lelkészi főjegyző, egyházkerületi főgondnok és világi főjegyző jelölésének nem feltétele az, hogy a jelölt a választó egyházmegyében lásson el szolgálatot. Püspök, főgondnok és helyetteseik esetében az illetékes egyházkerületi szolgálat feltétele a jelölésnek.

Ki lehet zsinati tag és póttag?

Alk. 137.§ (1) Az egyházmegyék zsinati képviselőinek fele részét az egyházmegyék lelkészei közül, a másik fele részét pedig a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell választani.

(2) A választott zsinati képviselőségre a rendes tagokkal egyenlő számú pótképviselőt is kell választani.

Vtv. 48.§ (1) Egyházmegyei, egyházkerületi lelkészi tisztségviselőknek - e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -valamint zsinati lelkészi tagnak azt lehet jelölni, aki az egyházmegyében tölt be önálló lelkészi állást.

(2) Világi tisztségviselőnek -e törvény 48.§ (3) bekezdésében foglalt kivételekkel -az illetékes egyházmegyéből a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül bárki jelölhető.

 

A jelölő közgyűlés jegyzőkönyvének tartalma:

Jelölő kgy elnökségének megválasztása- nyílt szavazás

A jelölő 2 alkotó tag nevének, adatainak feltüntetése (utólag is megállapítható legyen, hogy alkotó tag jelölt!)

Az alkotó tagok létszámának megállapítása (határozatképesség)

A jelölés szabályainak ismertetése (levezető elnök által)

A jelöltek megnevezése (max 3 fő tisztségenként)

A jelöltek nyilatkozata, hogy elfogadják-e a jelölést?

Az elfogadóval aláíratni a külön nyilatkozatot, hogy nincs kizáró ok! (a jkv melléklete legyen!)

- A jelölés eredményének ismertetése a jelölt nyilatkozata után(Vtv.46.§ (11)-(12)

 

Vtv. 50. §(1) Az egyházmegyei jelölő testület elnöksége a jelölő gyűlést követőnyolcnapon belül az egyházmegyei választási bizottsághoz terjeszti felazegyházmegyei jelöltek (esperes, egyházmegyei gondnok, valamint a zsinati képviselők) nevét, akiket a kebelbelipresbitériumok választanak.

(2) Az egyházmegyei jelölő testület az egyházkerületi választási bizottsághoz terjeszti fel a jelölő gyűlés napjától, illetveajelöltek elfogadó nyilatkozatának beérkezésére megállapított határnaptól számítottnyolcnapon belül-valamennyi jelöltre vonatkozó eredményét feltüntető jegyzőkönyv csatolásával -a püspökökre és a főgondnokokra vonatkozó jelölést.27

(3) Az egyházkerületi választási bizottság összesíti az egyházmegyénként felterjesztett jelöléseket és mindegyik tisztségrea jelölő közgyűlések szavazatainak összesítése alapjána háromlegtöbb szavazatot -de a szavazatok legalább 10%-át -megszerző jelöltet ajánlja megválasztásra az egyházkerület egyházközségei presbitériumainak.28

(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta.

(5) Egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek esetében egy személy egy tisztségre való jelöltséget fogadhat el

Jogorvoslat a jelölési eljárásban:

- Törvénytelenség, jogsérelem  miatt

- a jelölő közgyűléstől számított 5 napon belül

- VB-hez kell benyújtani

- csak meghat személyek (Vtv. 63.§ (2)

- VB 8 napon belül határoz

- VB határozata ellen 5 napon belül panasz az e. bírósághoz

 

Választási eljárás:

Vtv. 52.  §(1) A választást a presbitériumokban titkos szavazással kell lebonyolítani. A közgyűlésen választandó  egyházmegyei,  egyházkerületi,  zsinati  tisztségviselőket  is  titkosan  kell  választani.  A szavazást -módjának feltüntetésével kiállított,-a szavazólap kibocsátója által lepecsételtlapokon kell lebonyolítani.32

(2)  A  választás  csak  akkor  érvényes,  ha  a szavazásra  jogosultakkétharmadajelen  volt  a  választói gyűlésen. Érvénytelenség esetén azülést tizenöt napon belül meg kell ismételni.33

(3) A tisztségviselők megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges.

(4)  Amennyiben  a  jelöltek  egyike  sem  éri el  a megkívánt  többséget,  a két  legtöbb  szavazatot  kapott jelölt között a választást meg kell ismételni, és az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a második választáson  a  több  szavazatot  kapta,  függetlenül  attól,  hogy  a  szavazásra  jogosultak  hány  százaléka vett részt.

Vtv. 53.  §  (1) A választásról és annak eredményéről helyben, közvetlenül a választás után a presbiteri gyűlésen a szavazólapokat összesíteni kell és a szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a szavazólapokat az 54. §(5) bekezdése szerint kell borítékolni és elküldeni.

(2) A jegyzőkönyv titkos. A jegyzőkönyvet az egyházkerület alakuló közgyűlését követő első presbiteri gyűlésen meg kell semmisíteni.

(3)Amennyiben  az  illetékes  bíróság  a  szavazatok  újraszámlálását  a  szavazatok  ismételt  beadásával együtt rendelné el, akkor a presbitérium elnöksége a szavazólapot -a presbiteri jegyző jelenlétében -a jegyzőkönyv alapján köteles kitölteni.34

Vtv. 54.  §(1)  Az  egyházmegyei  választási  bizottság  a jelölőtestületjegyzőkönyvének kézhezvétele után azokat a szavazólapokat, amelyek a 47. §a) és c) pontjában felsorolt tisztségekre vonatkoznak, tizenöt napon  belül  megküldi  az  egyházmegye  valamennyi  presbitériumához.Az  egyházkerületi  választási bizottság ugyanezen határidőn belül a 47. § b) pontjában felsorolt tisztségekre a szavazólapokat megküldi az egyházkerület összes presbitériumának.A választási bizottság meghatározza a szavazatok beküldésének végső határidejét.35

(2) Az egyházmegyei,illetve az egyházkerületi választási bizottság a szavazólapokat az egyházmegye, illetve az egyházkerület pecsétjével és a bizottság elnökének és egy tagjának aláírásával hitelesíti.

(3)  A  bizottságok  a  szavazólapokat  annyi példányban  küldik  meg  a  presbitériumnak,  amennyi  az egyházközség szavazati számértéke.

(4)A  szavazólapokat  a  választási  bizottsághoz  címezve  az  illetékes  esperesi,  illetve  püspöki  hivatal székhelyére  kell  beküldeni.  Amennyiben  határnapon  a  küldeményt  igazoltan  postára  adták,  úgy  a határidőt megtartottnak kell tekinteni.

(5) A presbitérium kettős, zárt borítékban juttatja el szavazatát a választási bizottsághoz, postai úton tértivevénnyel vagy személyesen átvételi elismervény ellenében. A külső borítékot elkell látni a lelkész és a (fő)gondnok aláírásával, az egyházközség pecsétjével és „Szavazat" megjelöléssel. A szavazólapot jelöletlen és zárt borítékban kell elhelyezni. A külső borítékba a szavazati számértéknek megfelelő számú, jelöletlen és a szavazólapokat külön-külön tartalmazó borítékot kell elhelyezni.

(6)A választási bizottság a külső borítékok alapján regisztrálja a szavazatok beérkezését és a bennük lévő szavazólapok számát. A bizottság először az összes külső borítékot felbontja és a bennük lévő valamennyi jelöletlen borítékot felbontatlanul egy urnába helyezi el. Ezt követően kerülhet sor a szavazólapokat tartalmazó borítékok felbontására.36

(7)A  bizottság  megállapítja  az  érvényes  és  érvénytelen  szavazatok  számát.  Érvényes  az  a  szavazat, amelyik a kibocsátott lapon és a szavazás szabályainak megtartásával került beküldésre.

Vtv. 55.  §(1) A választási bizottság a megállapított eredményt jegyzőkönyvbe foglalja,és  az  eredeti szavazólapok csatolásával az egyházmegyei, illetve az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti.37

Egyházmegyei közgyűlés által választott tisztségek:

 

Vtv. 56.§ (1) a) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a világiak közül az egyházmegyei főjegyzőket.

b) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja egyenlően a lelkészek és a világiak közül:

-az egyházmegyei jegyzőket,

-az egyházmegyei tanácsosokat,

-az egyházmegyéből küldött kerületi tanácsosokat,

-az egyházkerületi közgyűlési képviselőket,

-az egyházmegyei bíróság tagjait,

(2) a) Az egyházmegyei közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházmegyei közgyűlés választja:-az egyházmegyei jogtanácsost,-az egyházmegyei számvevőt,-az egyházmegyei levéltárost,-az egyházmegyei fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét,-az egyházmegye által alkotott szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket.38b)Az egyházmegyei közgyűlés előzetes jóváhagyásával az esperes nevezi ki:-az egyházmegyei pénztárost.

(3) Nem választhatók az egyházmegyei bíróság tagjává az egyházmegyei elnökség tagjai,

helyetteseik, az egyházmegyei jegyzők, az egyházmegyei jogtanácsos, a pénztáros és a számvevő.

 

(4) a)Az egyházkerületi közgyűléselnöksége javaslatára az egyházkerületi közgyűlés választja az egyházkerületi főjegyzőket.

b)Az egyházkerületi közgyűlés elnöksége vagy legalább két közgyűlési tag javaslatára az egyházkerületi közgyűlés választja:

-az egyházkerületi jegyzőket,

-az egyházkerületi bíróság tagjait,

-az egyházkerületi jogtanácsost,

-az egyházkerületi gyűjteményi igazgatót,

-azegyházkerületi fenntartású iskolák igazgatótanácsának elnökét,

-az egyházkerületi számvevőt,

-az egyházkerületi levéltárost, valamint

-az egyházkerületi szabályrendeletben meghatározott egyéb tisztségviselőket.

c)Az egyházkerületi közgyűlés előzetes jóváhagyásával a püspök nevezi ki:

-a püspöki titkárt,

-az egyházkerületi pénztárost.39

(4) Nem választhatók az egyházkerületi bíróság tagjaivá

a) az egyházkerületi elnökség tagjai, helyetteseik, az egyházkerületi jegyzők, az egyházkerületi jogtanácsos(ok), a püspöki titkár, az egyházkerületi pénztáros, és az egyházkerületi számvevő,

b) az 56.§ (2) bekezdésében, valamint

c) az 57.§ (3) a) pontjában felsoroltak.

 

 

Jogorvoslat a választási eljárásban:

Vtv. 71. §A jogorvoslati kérelem vagy a hivatalból megindult eljárás alapján a választási bizottságnyolcnapon belül határozatot hoz. Határozatában a törvénytelenség megállapítása mellett:-új eljárásra utasíthat,-az eljárást felfüggesztheti,-a jelöltet a választásból kizárhatja,-fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

Vtv. 72.§A határozat ellen annak kézhezvételét követőötnapon belül az érintettek panasszal fordulhatnak az illetékes bírósághoz.48

Vtv. 73. §A bíróság az egyházi bíráskodásrólszóló törvény soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint határoz. A határozat ellen indult bírósági eljárásban az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

Határidők a választási eljárásban

Vtv. 78§ (2) Az egyházmegye közgyűlését szeptember 30-ig ismételten össze kell hívni. Ekkor a közgyűlés mint jelölő testület, a törvényben foglaltak szerint jelöl minden hatáskörébe tartozó tisztségre.

(3) Szeptember 30-ig az egyházkerületben is meg kell alakítani az egyházkerületi választási bizottságot.

Vtv. 79. § (1)Az egyházmegyei közgyűlés mint jelölő testület által az egyházmegyei és az egyházkerületi választási bizottsághoz felterjesztett jelöltlisták alapján a választási bizottságok október 30-ig kibocsátják a szavazólapokat, és felhívják a presbitériumokat, hogy november 30-ig a szavazást bonyolítsák le, és a szavazatokat zárt borítékban küldjék be.

(2) December 31-ig össze kell hívni az egyházmegyei közgyűléseket, amelyeken a választási eredményeket ki kell hirdetni. A közgyűlésa jogerőre emelkedett eredményalapján a megválasztott tisztségviselőket beiktatja. Az egyházmegye alakuló közgyűlését az ügyvivő elnökség hívja össze. A meghívókat legkésőbb december 31-ig ki kell bocsátani és a közgyűlést legkésőbb január 15-ig meg kell tartani. Amennyiben az ügyvivő elnökség a meghívókat december 31-ig nem bocsátja ki, úgy az egyházmegyei választási bizottság elnöke köteles az alakuló közgyűlés összehívásáról intézkedni.

 

Előzetes időrend:

 

2020.szeptember 05. Dég  Jelölő Közgyűlés

2020.október 05. Szavazólapok kiküldése az egyházközségekhez

2020.október 06 - november 06 presbiteri ülések megtartása

2020.november 10. Szavazólapok beérkezése esperesi hivatalba

2020. november 12. Választási Bizottság ülése

2020.november 21.vagy 28. Dég Választási Közgyűlés