Történelmi adatok Moháról és a Mohai Református Egyházközségről
„...A falu eredete a XIII. századig nyúlik vissza, de a római korban is lakott hely volt, amit a körülfekvő falvak területén található római emlékek igazolnak. Neve az ősszláv mucha (légy) szóból alakult, szláv személynévből keletkezhetett magyar névadással. Nem fogadható el az a vélekedés, hogy a Moha helységnév a magyar „moha" főnévből keletkezett volna, mert e főnév egészen a XVIII. századig egy szótagos (muh-moh) volt (Kiss)...1243-48-ban „Muha" volt a neve. Részben az Ugali, később a Battyányi és battyányi Alapi, részben a Sz.-györgyi, Vincze és Rozgonyi családoké volt. (Csánki III., 339). Az 1330. évben az Ugaliak bírták.
Már a XIV. században megemlékeznek a gyógyforrásról, melyet vegyi tartalmánál, jótékony gyógyerejénél fogva áldásosnak, a nép nyelvén: „áldó-kútnak" neveztek. (A XX. sz. eleji 120 házból álló kis falucska talán ma - 1930-ban - sem lenne ismerős, ha híres savanyú vize a „Mohai Ágnes víz" nem tette volna ismertté). 1391-ben Konth birtoka. 1428-ban Zsigmond király Chapy Andrásnak, Miklós fiának és Guthosi Mihály és nejének, Katalinnak adományozta. 1460-ban Alapi Batthyányi fiai István és Benedek tulajdonában volt. Amint a török 1543-ban Székesfejérvárt elfoglalta, Moha lakossága félve a vad, pusztitó és duló ellenségtől, faluját elhagyta, de - 1572-ben - visszatért ősi telepére. 1696-ban tulajdonosa gr. Esterházy Ferenc, birója Mohai András ottani lakos volt. 1701-ben báró Amade Antal, 1750-ben báró Amade Lász1ó, a hírneves költő, 1782-ben gr. Amade Tádé volt a tulajdonosa. A XVIII. sz. végén Bajzáth József veszprémi püspök és udvari kancellár családja számára megvásárolta Mohát és az iszkaszentgyörgyi uradalmához csatolta. 1869-ben néhai Pészaki Bajzáth György báró végrendeletileg biró Bajzáth Ágnes, férjezett Pázmándi Kempelen Gyulánénak hagyta, kinek örököse Pázmándi Kempelen Imre volt. A mai „Ágnes" forrást a XIX. sz.elején az „Áldó-kút mondája alapján Pészaki Bajzáth György, Moha akkori birtokosa ásatta meg, majd faragott kövekkel kirakatta azt, melléje vendégházat epittetett s a közönség számára megnyitotta. Ezáltal Moha főleg a közeli vidékiek számára látogatott mulatóhellyé vált. A szabad ég alatt színielőadásokat is rendeztek (F.Szabó, 297.)
A templom feltételezések szerint 1650-55. körül épült K-Ny-i tengelyben. A homlokzat előtti 17 m magas tornya 1710 körül épült. A belső méretei: 6x15 m, magassága 5 m.
A 200 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1931-ben Bp-en, felirata: „Mondta neki Jézus: En vagyok a feltámadás és az élet. Isten dicsőségére és az 1929. évben váratlanul elhunyt szeretett fiuk Sándor emlékére Mo1nár Sándor s neje Listár Julianna, Moha... " A 152 kg-os harangot a Bp-i Hm. készíttette 1922-ben, felírata: „ Öntette a mohai református gyülekezet a hősök emlékére... No. 4196." Az 57 kg-osat Johann Brunner öntötte 1775-ben Budán.
Lélekszáma: Fényes Elek szerint 595 ref., 99 kath., az 1915-ös névtár szerint 417 ref., 120 más vallású, az 1930-as népszámlási adatai szerint 600-bó1 540 református lakossal. A község lakosai nagyrészben református vallásuak voltak Pőcz István lelkipásztor idejében. Akkor nemcsak templomuk, hanem iskolájuk és lelkészi lakásuk is volt.
A Mohai Református Egyházközség lelkipásztorát gályarabként elhurcolták . Lelkészei közül még meg kell említenünk Kutassy Dezsőt (Léva 1876-) 1903- Pénzes Jánost - Balassa Dezsőt.
A vörös márvány úrasztala felírata: „Készíttette özv. Szabó Jánosné szül. Szabó Zsuzsánna, 1900". A vörösmárvány keresztelő medence felirata: „Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek. Lukács 18:16. Ajándékozta boldogult férje emlékére özv. Szabó Sándorné Simon Juliánna, 1930". (Eddig a Sárkeresztesi Református Egyházközség irattárában található feljegyzés Moháról)
Gáncsos Lajosné harangozónő is sok társadalmi munkát végzett és sok kézimunkát készített. Az általa készített Mózes szék felirata: „Légy bátor és erős" (Józsué 1, 6).
Jakab Sándor lelkipásztor 2008-ban kezdte el gyűjteni a Mohai Református Egyházközséggel kapcsolatos fényképeket, adatokat. Moha történelmével kapcsolatos előadásokat és közösségi alkalmakat szervezett Mohán a Közösségi Házban. Több olyan köztiszteletben álló személyt hívott meg, akik Moha történelmének szakavatott ismerői (Németh Gyula ny. esperest, Balatonkeneséről, Pőcz Béla István mérnököt, Bp-ről). Erre azért is nagy szükség van, mert sajnos Moha régi egyházi irattárát a II. világháború teljesen megsemmisítette.
A Mohai Református Egyházközség lelkészeinek névsora 1945-től az anyakönyv szerint a következő:
1. Pőcz István (előtte Deák Mihály mb. lp.)1945 aug. 27-1959. nov. 14.
2. Deák Mihály (mb. lp. Iszkáról) 1960-1961
3. Bögözi Dezső 1961. május-1967. febr.
4. Németh Lajos 1967-1970. szept.
5.Farkas Tamás 1970. szept.-1975. jún. 18.
6. P. Tóth István (Iszkasz. lp.)1975. dec.-1984. márc.
7. Szalai Szilárd 1984 júl.-1989.
8. Lakatos Tibor 1989-1994.
9. Göncző Sándor 1994-2007. dec.
10. Dr. Jakab Sándor 2007 dec. -
Tisztelettel: Jakab Sándor lp., aki összegyüjtötte a Mohai Református Egyházközség honlapjára az adatokat
Sárkeresztes, 2010-08-28
