Egyháztagság

Előzetes tudnivalók

A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református gyülekezetekből (egyházközségekből) épül fel. A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza.

Általános egyháztagság

A Magyarországi Református Egyházban mindenki egyháztagnak számít, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja. Az egyháztagság ténylegesen akkor valósul meg, amikor valaki Egyházunk valamely konkrét gyülekezetéhez (egyházközséghez) csatlakozik, és annak tagjává lesz. Ott vagy teljes-, vagy nem teljes jogú egyháztag lehet.

Teljes jogú egyháztagság

Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezet istentiszteletein és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és gyülekezete fenntartásához hozzájárul (ld. az egyházfenntartói járulékról szóló tájékoztatót). Az ilyen gyülekezeti tagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható az egyházi vagy gyülekezeti választások alkalmával.

Lehetőségek

Az egyháztagság ugyanakkor nem feltétele annak, hogy valaki részt vehessen istentiszteleti alkalmakon. Ehhez még az sem szükséges, hogy meg legyen keresztelve. Ha viszont valaki szeretne megkeresztelkedni vagy konfirmálni (hitét megvallva teljes jogú, úrvacsorával élő egyháztaggá válni), szívesen és örömmel részesítjük keresztelési ill. konfirmációi felkészítésben. Egyébként  gyülekezetünk alkalmai  nyitottak, és mindenkit szeretettel várunk. Különféle alkalmainkról az események, hírek menüpontokban részletes tájékoztatást adunk.

Egyházfenntartói járulék

"Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti az Isten". [Péld 22,9, 2Kor 9,6-7]

Miért kell?

Mert a gyülekezetek csak így tudják fenntartani magukat. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis sem az államtól sem az egyháztól nem kapnak a gyülekezetek pénzt a működésükhöz (kivéve az ún. missziói gyülekezetek). Tehát minden gyülekezet önfenntartó.

Mire kell?

A lelkészi állás fenntartására, a gyülekezeti életre (konfirmáció, hitoktatás, missziói alkalmak, szeretetszolgálat, stb.), igazgatási kiadásokra (posta, telefon, irodaszerek, gyülekezeti könyvtár, stb.), gyülekezeti épületeink fenntartására (templom, parókia, gyülekezeti terem rezsi költségei) és felújítására, közalapi hozzájárulásra (amit az országos egyháznak fizetünk be), egyéb kiadásokra(egyházmegyei szeretetszolgálat, kötelezően elküldendő perselypénzek, stb.).

Mennyi legyen?

Jó néhányan gondolják, hogy az egyházfenntartói járulék mértékét a lelkész vagy - tájékozottabbak szerint - a presbitérium maga dönti el. Ez azonban csak részben igaz. Valójában a Magyarországi Református Egyház Törvénye szabályozza e kérdést, és minden egyháztagnak, presbiternek és lelkésznek ezt kell szem előtt tartania. Ez kimondja: "Az egyháztag hitből fakadó kötelessége, hogy egyházfenntartói járulékot fizessen, amelynek mértékét a gyülekezet presbitériuma határozza meg - azonban nem lehet kevesebb, mint az egyháztag jövedelmének, nyugdíjának legalább 1%-a." A Törvény alapján a Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa minden évben javaslatot tesz a gyülekezetek presbitériumainak az egyházfenntartói járulék minimumára.

Hogyan fizethetjük be?

Az egyházfenntartói járulékot be lehet fizetni személyesen, csekken, folyószámlára átutalással, valamint minden évben gyülekezetünk presbiterei, felkeresik, a körzetükben lakó egyházfenntartó testvéreinket, és az egyházfenntartást, náluk is be  lehet fizetni.  Gyülekezetünk számlaszáma: 67100097-10005594 Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet