És hát nem előírás az, hogy nagyváros kell otthont adjon a REND-nek. Aztán 2012-ben elkezdődött a szervezés, és Szakál Péter esperes ahogy az első, ezzel kapcsolatos lelkészértekezleten felvázolta a helyszínt, az elképzeléseket, a terveket, egyre inkább kezdtem rájönni, hogy van benne fantázia, nem lesz rossz a helyszín. Amikor pedig ott voltam a REND-en, azt tapasztaltam, hogy ideálisnak bizonyult Őri, mint REND- házigazda. A helyszínek közel voltak egymáshoz, és az egész olyan melegséget, családias hangulatot árasztott. A település lakói is igazi gazdái voltak az alkalomnak. Közvetlenség volt a jellemző a több ezer résztvevő között is. Vádoltassak elfogultsággal, mint egyházmegyei lelkész, de számomra a szeretet teljes légkör a többi REND-hez képest itt volt a leginkább kézzelfogható, megtapasztalható. 


A rendezvény fő témája is a helyszínhez illeszkedett:" Hit és megmaradás". Az Őrség népe a honfoglalás óta él itt. Átvészelve nehéz időket, megmaradtak. Őseik őrállók voltak, akiknek feladata a királyság nyugati határszegélyének a védése volt. Utalva rájuk is, találó a REND mottója: "Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek várva, hogy mit szól hozzám..." (Habakuk 2,1) És, mint több alkalommal, több résztvevőtől is elhangzott, aktuális ez az Ige az őrállók mai utódaira, Krisztus XXI. századi, őrségi követőire is, akik szintén őrzik a rájuk bízott drága kincset, kis és nagy gyülekezetben egyaránt. Pénteken Szakál Péter, az Őrségi Református Egyházmegye esperese tartotta a nyitó istentiszteletet a Mk 7,31-37 alapján. Az őrségi porták és az őrségi emberek nyitottsága példamutató kell legyen mindenki számára ebben a mai, zárkózott világban. Jézus is ezzel a nyitottsággal, szeretettel gyógyított, nekünk is ezzel a lelkülettel, a másikra való odafigyeléssel kell viszonyulnunk embertársainkhoz.


Érdekes színfoltja volt a pénteki napnak a keleti-nyugati székelyek találkozója, a Zeneakadémia doktoranduszainak a koncertje, valamint a Misztrál zenekar fellépése. Megzenésített Babits verseik a költő kevésbé ismert arcát is bemutatták.



Szombaton az ünnepi megnyitó áldott, meghitt légköre egész napra meghatározta a rendezvény hangulatát. Steinbach József püspök utalt arra a találkozó mottója alapján, hogy mi mindannyian őrségben vagyunk, akikre az ÚR értéket bízott. Rendben vagyunk, ami nemcsak mint mozaikszó igaz, hanem arra is vonatkozik, hogy köszönjük, jól vagyunk, a helyünkön vagyunk, és tesszük a dolgunkat örömmel, reménységgel, hálával. Amikor Bellai Zoltán püspöki főtanácsos végignézett a többezres ünneplő tömegen, nem tudta - és nem is akarta - véka alá rejteni meghatódottságát. "Fantasztikus látvány, ezért érdemes volt dolgozni" - mondta könnyeivel küszködve. Mások szeme sem maradt szárazon... Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora "Hit és megmaradás" c. előadásában a hit megtartó erejéről, a hitvallás megfogalmazásának fontosságáról szólt, arról, hogy minden rétegnek, minden körülmény között el kell tudjuk magyarázni, meg tudjuk fogalmazni, érthetővé kell tegyük a hitet, a keresztyén tanítást. A hit és megmaradás témakörét járta körül több előadó is, hogy mit jelent ez a családban, a gyülekezetben, a nemzetben, a hivatásban, az egyházban. Személyes vonatkozású, elgondolkodtató vallomások voltak ezek. A rétegtalálkozó keretén belül református orvosok, jogászok, pedagógusok, gazdálkodók és polgármesterek láthatták egymást újra, régi ismerősökként üdvözölhették egymást, hiszen nem most találkoztak először, rendszeresített, évközi alkalmakon lehetőség nyílik a tapasztalat cserére. Mint kiderült és sejthető volt, a mesére nemcsak a gyermekek fogékonyak, hanem bizony a felnőttek is. Népes tábor hallgatta mind az Őrség mesemondóját, Némethné Baksa Esztert, mind Écsi Gyöngyit, mind a Tábita Bábszínház előadását, no és Fábián Éva gyermekkoncertjéről sem maradtak el a lelkes szülők, nagyszülők.

Egyébként a gyermekek számára egész napos gyermekmegőrzés, kézműves foglalkozás volt az óvodában, és szintén a gyerekeknek "Hori nyomában" címmel múmia projekt került bemutatásra a Művelődési Ház kistermében, egybekötve foglalkozásokkal. Persze a párhuzamos programok nem kis dilemmát jelentettek a résztvevők számára, így a sorok írójának is. Dr. Huszár Pál egyházkerületi főgondnok megnyitójában utalt arra, hogy bármit is választunk, jól választunk. Igaza lett. Számomra különös élményt jelentett a Cursillo-ról szóló előadás, amely tulajdonképpen négy ember nagyon személyes bizonyságtétele volt a Cursillo-n megtapasztalt áldásokról. Igazán hitmélyítő volt. Ez a fesztivál nemcsak az ÚRral, hanem az egymással való találkozás áldott lehetősége is volt. Szintén személyes élmény volt az, hogy egyik helyszínről a másikra igyekezve, nem értem oda időben, sőt volt úgy, hogy már vége is lett az előadásnak mire odaértem, mert közben rég nem látott barátokkal, ismerősökkel találkoztam. És ez így volt jó és rendjén a REND-en, mert a beszélgetés öröme kárpótolta az eredeti terv meghiúsulását.

 Az író-olvasó találkozók az olvasni szerető közönségnek jelentettek igazi csemegét. A kötetben megjelent Reposzt blog cikkeinek szerzői sok érdekességgel szolgáltak, Jakab-Köves Gyopárka Konokok c. művének bemutatása pedig olyan hatást gyakorolt e sorok szerzőjére, hogy megfogadta: el fogja olvasni. Dr. Petrőczi Éva és férje, dr. Szabó András, dr. Huszár Pál, Nagy Lajos, Banka Gabriella - mind mind olyan szerzők, akiknek előadására, könyvismertetőjükre érdemes volt odafigyelni. Sok áldást tartogatott a nőszövetségi találkozó, az Imádkozó Édesanyák csoport bemutatkozása. A templomban mintegy 20 kórus részvételével kórustalálkozó folyt. Nemcsak Dunántúlról, hanem a határon túlról is érkeztek. "Mienk a színpad" -on főleg a református iskolák, ifis csoportok, színjátszó körök mutatkoztak be és arattak sikert. A zenei műsorok is sokrétűek voltak. A Veszprémi Légierő Zenekar, a Sforzato Rézfúvós Kvartett. az Orlando, Kuzsner Péter, Varga Ernő És Parola Csaba vagy éppen a Csík zenekar - amelyre sokan ellátogattak a környék nem reformátusai közül is - drága jó hangulatú koncertjei lelket üdítő események voltak. Míg a koncertek a fület, a kiállítások a szemet gyönyörködtették. Megcsodálhattuk az Őrségi Egyházmegye kincseit, N. Csathó Gizella festőművész, látványtervező munkáit, a Mécsvilág Keresztyén Művészeti Kör műveit, Váradiné Osváth Ilona textilművész alkotásait vagy éppen Mátyás Lajos Dunántúli templomokról készült akvarelljeit. Esténként filmvetítések voltak. A református utcában is sokan várták az odatévedőket: a református egyház misszióit bemutató csoportok, keresztyén könyvkiadók, az Imádkozó Édesanyák közössége, a kaposmérői gyülekezet tagjai, akik orgonájuk felújítására gyűjtöttek, de helyi termelők finomságait is meg lehetett kóstolni illetve vásárolni. A szombat esti igehírdetésben Köntös László egyházmegyei főjegyző szintén Habakuk próféta könyvéből vett Ige alapján szólt :"Az igaz ember a hite által él" Először Habakuk koráról beszélt, az akkori viszonyokról, párhuzamot vonva a ami korral. Ma is épp úgy aktuális a bálványimádás, mint régen, de a ma emberét is épp úgy az Úr, és a belé vetett hit tartja meg, mint ahogy Habakuk kortársait is. A cél nem a túlélés, hanem a megmaradás, amely Jézus feltámadása által az örökkévalósághoz köti az embert, igazi célt és távlatot adva ezzel az emberi életnek.


A vasárnapi istentiszteleten püspök úr tolmácsolásában a Hab 2,1-4 alapján arról hallhattunk, hogy ez az Ige arra indít, hogy álljunk oda őrhelyünkre. Az az őrhelyünk, ahol élünk, ahol dolgozunk. Őrhely a család, a munkahely, a gyülekezetünk, a református egyházunk, magyar hazánk. Az őrhelyet Isten rendeli a számunkra, és Őt kell képviselnünk, az Ő igéjét, annak igazságát, értékrendszerét, megváltó szeretetét, amelyet Jézus Krisztusban jelentett ki. Bátran, közérthetően, bizonyossággal, ugyanakkor "rugalmassággal" végezzük a ránk bízott feladatot. Az istentiszteleteken ifj. Márkus Mihály és fúvószenekara szolgált. Utolsó rendezvény gyanánt Mészáros János Elek koncertjén vehettünk részt. Nemcsak az ének volt magával ragadó, hanem amit hitről, hazaszeretetről hallottunk, az is elgondolkodtatta a közönséget. Hiszem, hogy az ÚRtól rendelt három nagyszerű, jó hangulatú, áldott napban részesülhettek azok, akik eljöttek, eljöttünk az idei REND-re. Hitben megerősödve, lelkiekben gazdagodva, szép élményekkel telve térhettünk otthonainkba. Jó volt itt lenni!!! Illesse köszönet a szervezőket áldozatos munkájukért, de mindenekelőtt és mindenekfölött a mi drága URunkat, Aki mindezt lehetővé tette számunkra. Ha Ő is úgy akarja, két év múlva Zánkán találkozunk az ottani REND-en!


Sisakné Páll Klára, szentgotthárdi lelkipásztor