Őrségi Református Egyházmegye

FÜLÖP JÓZSEFRE (1864-1949) EMLÉKEZVE

2011-11-14 21:09:07 / őrségi admin

„Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólták néktek az Isten beszédét" (Zsid 13,7). 

 

 

A körmendi református egyházközség december 17-én, istentisztelet keretében emlékezett néhai Fülöp József esperes-lelkészre, akit 120 évvel ezelőtt iktattak be szolgálati tisztségébe. A megemlékezésen jelen voltak a néhai lelkipásztor leszármazottai.

 Szabadi István, a gyülekezet lelkipásztora meleg szavakkal méltatta a néhai lelkipásztor, polihisztor életútját.

Fülöp József 49 éven át volt a gyülekezet lelkipásztora, tíz éven át az őrségi egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte.

 

Fülöp József Kupon született 1864. október 7-én. Elődei csöglei köznemesek voltak., akik közül egyik ős részt vett Buda várának a töröktől való visszafoglalásában.

 

A középiskoláját és a teológiát a pápai református kollégiumban végezte. Mint papnövendék 3 évig elnöke volt az Ifjúsági Képzőtársulatnak, valamint felelős szerkesztője volt a Pápai Ifjúsági Lapnak.

 

A teológia elvégzése után 1889/90 tanévben a főiskolába szénior és pápai segédlelkész, a következő évben pedig a főgimnáziumban helyettes vallástanár volt.1891-től néhai Antal Gábor ácsi lelkész, később püspök káplánja lett. Ez év december 17-én megválasztják a körmendi gyülekezet lelkészének, ahol már két őse is szolgált.

 

1892-ben megalakította a református polgári kört Körmenden és megkezdte szintén mint az első a dunántúli református egyházkerületben a vallásos estélyek rendezését, melyeknek tartását aztán az egész magyar református egyház hivatalosan is kötelezővé tett.

 

Ebben az évben feleségül vette Török Vilmát. Házasságukat Isten 9 gyermekkel áldotta meg.

 

A milleneum emlékére 1896-ban feleségével együtt megalakította a református nőegyletet.

 

Iskolát épít, tanítói állásokat szervez. A gyülekezetben a leányegyesülettel és a nőegylettel komoly belmissziói munkát végez.

 

1901-ben a templomba orgonát építtet.

 

Gyülekezetén kívül egyházmegyei és egyházkerületi és zsinati tisztségeket töltött be.

 

Tagja volt a pápai főiskolai igazgatói tanácsnak.

 

Világi téren többek között tagja volt Körmend képviselő-testületének, valamint a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1920-ban megalakította a körmendi Gazdaszövetséget.

 

Irodalmi téren 1897-től a „Rábavidék" cimű hetilap alapítója és felelős szerkesztője. Mint egyházi író, több kötet templomi és temetési beszédgyűjteményt és számos hittan könyvet adott ki.

 

Nyugdíjba menetele után is Körmenden maradt, haláláig.

 

1949. április 8-án, életének 85., áldott házasságának 57. évében csendesen elhunyt.

 

Földi maradványait virágvasárnap délután 5 órakor a református templomban végzett temetési szertartás után hatalmas részvét mellett a körmendi temetőben helyezték örök nyugalomra.

 

Az emlékező istentisztelet után a gyülekezet tagjai kivonultak a városi temetőbe és a családi kriptánál - zsoltáréneklés és hitvallás tétel után - elhelyezték a megemlékezés virágait.

 

„Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után." (Cicero)

 

 

Szabadi István

körmendi gyülekezet 27. lelkipásztora