A pápai Református Egyházmegye gondnokai, presbiterei, érdeklődői 2010. március 26-án reggel 9 óra után gyülekeztek Győrött, a Kossuth utcában. A konferencia Wagnes Tamás helyi lelkipásztor szolgálatával kezdődött 9.30-kor. A Bibliaolvasó Kalauz szerinti újszövetségi napi igéről szólt, és nagyon szemléletesen kiemelte, mit jelent „tűzön átmenni”. Az a templom, ahol voltunk, a gyülekezetnek már a nyolcadik temploma, az előzőek közül több is tűz áldozata lett. E mostanit pedig tűzbiztosra építették. A mi életünk, szolgálatunk is tud-e tűzbiztos lenni?
A konferencia címe: Mit hoz a jövő(d)? avagy: Milyen lesz a gyülekezeted 10 év múlva?
A bevező utalt arra kis könyvjelzőre, amelyet a templom bejáratánál minden érkező már kezébe kapott. A könyvjelző egyik oldalán a Győr-Kossuth utcai templom képe látható a napi ige részletének kiséretében, a másik oldalon pedig egy rom-templom (templom-rom) képe. A kérdés automatikusan adódik: a gyülekezet jövőjéről melyik kép ad pontosabb sejtést?
A délelőtt folyamán két előadást hallgathattunk meg. Az elsőt Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor tartotta.
Elmondta, hogy olyan kicsi gyülkezetben végezte szolgálatát, amelynek statisztikai mutatói igen rosszak voltak. Mindenki le akarta őt beszélni arról, hogy ott végezze munkáját. Egy ilyen halálra ítélt helyen csak kudarc várhat rá. Ő pedig elkezdte szolgálatát. Mintegy tíz esztendő alatt a gyülekezet megújult, erőre kapott és lelkileg, anyagilag is talpra állt.
Az elődására meghatározott fél óra igen hamar elröppent, így hirtelen fejeződött be az előadás, pedig „lett volna még mit mondani”.
A másik előadást Zámbó András mondta, aki a budapesti Káposztásmegyer területén végzi szolgálatát. Elmondta. hogy nem is ő kezdte ezt a missziót, hanem úgy hívták oda, és amikor odakerült, még nem volt templom (csak szándék), és mintegy 80 főnyi gyülekezet tartott el két lelkészt. A lehetőségek szinte határtalanok, mivel a lakótelep rengeteg embernek ad otthont, így nekik munkát. Azóta folyamatosan épül a templom (melynek folyamatáról néhány vetített képet is láthattunk). Érdekes volt nézni a képeket, amelyeken a hatalmas sokszintes épületek között szépen „kinő” a református templom (még ha nem is gomba módjára).
Az előadások után kiscsoportos beszélgetéseken vehettünk részt. 12 csoportra készültek a szervezők, ahol az első 10 csoportba a gondnokok, presbiterek kerültek, a 11. és 12. csoportba pedig a lelkipásztorok. (Igaz, a lelkészek nagyfokú összetartásról tettek bizonyságot, mert mégsem sikerült két csoporta oszolniuk, ehelyett a teljes lelkészsereg egy csoportba tömörült és beszélgetett a két előadóval.)
A kiscsoportos beszélgetések elején egy kérdőívet töltöttek ki a presbiterek, mely a presbiteri szolgálat végzéséről kérdezte a válaszadókat. A kérdőíveket összegyűjtve néhányan máris nekiláttak a feldolgozásuknak. Számítógépes segítséget használva minden kérdőív felkerült egy adatbázisba
. A feldolgozó program pedig azonnal alap-statiszitkai összegzéseket végzett. (Itt és most nem részletezzük a kérdőívek kiértékelését - az egyébként is a délutáni programban szerepel -, inkább buzdítunk minden érdeklődőt, hogy tekintse át az eredményeket saját maga az következő linkre kattintva: http://www.pk2011.reftar.hu.)
A csoportbeszélgetések az ebédelésbe torkolltak. Mivel két runusban történt az ebéd elfogyasztása, ezért voltak olyan csoportok, akik jócskán megnyújthatták a beszélgetés idejét - erre pedig senki nem panaszkodott.
A délutáni részben az előbb ecsetelt kérdőívek kirtékelését végezte Pálfi Zsuzsanna - szintén helyi - lelkipásztor. Ezt követően a kiscsoportos beszélgetések gondolatait osztották meg azok, akik úgy vélték, hogy a beszélgetésükben elhangzottakról a nagyobb plénumnak is tudnia kell.
Az alkalom közös énekkel zárult.
Köszönjük Istenünknek a találkozás és együttgondolkozás lehetőségét, és a győri gyülekezet lelkészeinek és presbitereinek az előkészítési és megvalósítási szolgálataikat.