Este 6 órára szép számmal jöttünk össze a Kultúrotthonban. Már az előadás kezdetén melegség, szeretet és Isteni alázat járta a szívünket, ahogy a nagytiszteletű asszony beszélt hozzánk. Hosszan lehetne írni élete útjáról, de én most inkább a verseiről szeretnék bővebben szólni, amikben benne van egész élete. Olvashattuk verseit 1961-től a Reformátusok Lapjában és a Kálvin Kalendáriumban is. Fiatalon, már 13 éves korában szülei Oroszlányból Pápára küldték tanulni a Református Gimnáziumba. Ott ismerte meg Petrőcz László nagytiszteletű urat, akivel 1956-ban kötött házasságot és fogadtak örök hűséget egymásnak. Verses kötetét szeretett férje emlékére adták ki. Előadásában elmesélte, hogy ezek a versek mindig munka közben, akár tészta gyúrás alatt keletkeztek, amit egy darabka papírra vetett rá. A Jóisten fogta a kezét és nem engedte, hogy abba hagyja az írást. Így ír róla Méltatlanul című versében:

„TE TUDOD JÓL, ISTENEM

HÁNYSZOR NEM AKARTAM ÍRNI

HÁNYSZOR FOGDAT DACOS KEZEM

KÉNYSZERÍTETTÉL BETEGSÉG,

MUNKA, ÖT GYERMEK MELLŐL

A TITOKZATOSRA, AZ ÍRÁSRA."

Verses kötete az Eskü című verssel kezdődik. Ez a szó sajnos napjainkban elvesztette hitelességét, igazi tartalmát. Utolsó versszakát idézem, ami végigkísérte egész házasságukat.

„...MEGÍGÉRTEM: HOLTODIGLAN

SZERETLEK ÉN HOLTOMIGLAN

MEGESKÜDTEM ISTEN ELŐTT,

MEGFOGADTAM ISTEN ELŐTT."

Versbe foglalja áldott állapotának szépségét, ahogy várja gyermekét. Majd elsőszülött gyermeke születésekor így ír:

„...ÖRÖK ISTEN

MINDENNEK URA!

FOGADD EL ŐT,

SZOLGÁLATODRA."

Verseiben megörökíti az ászári templomot, ahol férje szolgált.

Egyszerre kettő című csodálatos versében ír arról az örömről, hogy 1962-ben ikergyermekei születtek. Majd 1966-ban újra ikergyermekekkel áldja meg őket az Úr.

Versbe foglalta azt is, hogy mit jelent számára a nyugalom.

„NYUGALOM AZ, HA DOLGOZHATOK,

HA REND VAN KÖRÜLÖTTEM,

HA ÍZLETT AZ EBÉD

ÉS JÓL LAKOTT

ÖT KICSI GYERMEKEM..."

Sorolhatnám még hosszasan a verseket: Tavaszról, Tücsök zene, Boldogság, Ősz van, Tulipánok...

Mind-mind csodálatos és alázatos. Az előadás közben az járt a fejemben, hogy milyen csodálatos versek ezek, egyszerűek és érthetőek. Nem kell azon gondolkodni, hogy vajon mit akar kifejezni, mi a mondanivalója.

Számunkra is fontos üzenete van a következő versnek.

„ÉDESANYÁK!

AZ ÖRÖKSÉGRE VIGYÁZZATOK!

HELYEZZÉTEK AZ IGÉT

MÁR A BÖLCSŐBE,

HOGY A KOPORSÓNÁL IS

FELRAGYOGJON,

HOGY ISTEN IRGALMA MEGMARADJON

AZ ŐT FÉLŐKÖN:

NEMZEDÉKRŐL, NEMZEDÉKRE."

Hiszem, hogy a nagytiszteletű asszony Isteni küldetése a gyerekek és a fiatalok nevelése.

1956-tól 1997-ig Ászár, Veszprém és Balatonfüred református gyülekezeteit gondozták. Lelkipásztor feleség, öt gyermek édesanyja. 50 évesen kezdte meg teológiai tanulmányait és 7 évig volt segéd- és beosztott lelkész szeretett férje mellett Balatonfüreden. 2012-ben Balatonfüred díszpolgári címet adományozott számára. A Nőszövetségben végzett munkájáért 2013 őszén Zsindelyné Tüdős Klára díjat kapott. Szeretett férjét 1998-ban magához szólította az Úristen. Nagytiszteletű asszony azóta is alázattal, szeretettel szolgálja az ő Istenét.

Előadását mély tisztelettel hallgatva, sokszor magunk gyarlóságát is felfedezve, verseit többen is megkönnyeztük, mint anyák, mint nagymamák, de férfi testvéreink szívét is megérintette.

Arra lettem figyelmes, hogy Marika néni több versét is kis papírról olvasta fel. Csodás ez a verses kötet, de az ő szívéhez közelebb van az eredeti írás.

Hamar elszaladt az idő, pedig reggelig hallgattuk volna lágy, simogató, alázatos beszédét.

Az előadás végén meleg tea kortyolgatása és az asszony testvérek által hozott finom sütemény mellett tettük fel kérdéseinket, amire a nagytiszteletű asszony szívélyesen válaszolt. Tudom, hogy ezt a szép alkalmat mindnyájan, akik ott voltunk, szívünkbe zártuk. Köszönjük!

Isten áldásával kívánunk erőt, jó egészséget az életére és munkájára.

UI: Amikor megkaptam a felkérést Barta Lívia nagytiszteletű asszonytól, hogy írjak pár sort erről az estéről, kicsit megszeppentem, mert tudom magamról, hogy szívesebben beszélek, mint írok. Reggel ébredés után leültem, de sok gondolat kavargott a fejemben. Fogtam a tollat és úgy éreztem, hogy az Úr fogja a kezemet és így egyre csak teltek a lapok. Egy könyvet tele tudtam volna írni erről az estéről. Petrőcz Lászlóné nagytiszteletű asszony szavai csengtek a fülemben, hogy az Úr fogta a kezét és csak írt. Én is ezt éreztem. Életútra kaptam a következő igét, ami egész életemet elkíséri: „ÉN VELED VOLTAM MINDENÜTT AHOVA MENTÉL..."

Czigány Ferencné Ida