A 2009-es esztendő Kálvin János születésének 500. évfordulóját jelentette a világ reformátusai számára. Gyülekezetünk is csatlakozott a meghirdetett Kálvin év című rendezvénysorozathoz. Mi egy fát ültettünk a Kossuth utcán, és elé egy vörös terméskövet helyeztünk el, amelyen a „Kálvin" és az „500" felirat szerepel, valamint Kálvin jelképe: az ég felé kinyújtott kéz, amely egy szívet tart. Szintén a Kálvin évhez kapcsolódik az az igehirdetési sorozatunk, amely a református istentisztelet elemeiről szól.

 

Gyülekezetünk 2009-ben is volt egynapos buszkiránduláson. Pápára látogattunk el. Folytattuk a 2008-ben elkezdett új, közösségépítő programunkat is, a Gyülekezeti hétvégét. 2009-ben Kerkáskápolna (Őrség) volt ennek helyszíne. Az elmúlt esztendő legjelentősebb változásait mégsem ezek hozták meg, hanem a hitoktatás átszervezése, valamint a férfi kör és a Tappancs klub beindulása.

 

A hitoktatásban jelentős változás állt be azzal, hogy Szabóné László Lilla református lelkész végzettségű gyülekezeti tagunkat megbízta a presbitérium a hittan újjászervezésével. Addig szinte csak az óvodában tudtuk a hittant biztosítani, az iskolás korú gyerekek közül csak néhányan jártak hittanra. Az újjászervezés több területen indult el. 2009. június 14-én rendkívül emlékezetes ovis hittanos évzáró ünnepet rendeztünk a parókia udvaron. Az ovis hittanosaink mellett meghívtuk szüleiket is, és három csoportba osztva a résztvevőket, családi vetélkedő keretében elevenítettük fel Mózes történetét, amiről az ovisok a megelőző tanévben hallhattak. Közös ebéd és kézműves foglalkozás is tarkította az amúgy is színes és vidám napot. Szeptember elején ezt a barátkozást igyekeztünk folytatni azzal, hogy megjelentünk a Sárkány napon, és egy bibliai játszóházzal vártunk minden érdeklődőt. Ez már része volt a hittanos toborzónak. Végül is, a sok munka és rajta Isten áldása meghozta az eredményeket: jelenleg összesen 50 hittanosunk van.

 

Szeptemberben indult útjára a férfi kör. Ez egy teljesen új kezdeményezésünk. Célja, hogy településünk férfi lakosainak értelmes, tartalmas, és építő kikapcsolódási lehetőséget biztosítson. Minden kedden este 20 órakor találkozunk az iskola tornatermében, ahol focival igyekszünk a testi kondíciónkat kicsit karban tartani. Ezután kb. este 21: 15-től a gyülekezeti teremben egy nagy asztal körül foglalunk helyet, és egy pohár bor, sör vagy ásványvíz mellett a lelki-szellemi terület építése következik: a legváltozatosabb témákról beszélgetünk.

 

A Tappancs klub a 8-18 éves korú gyerekeket és fiatalokat kívánja elérni. Itt Magyarországon a KIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) szervezi és koordinálja. A KIE nagy múltú, felekezetközi keresztyén szervezet, melynek hagyományosan jó kapcsolata van a református gyülekezetekkel is. A mi gyülekezetünkben két csoportban indult el a Tappancs klub: általános iskolások és középiskolások számára. Havonta egyszer találkozunk, szombati napon, kicsikkel 15 órától 16: 30-ig, nagyobbakkal 17 órától kb. 19: 30-ig. A kicsik átlagosan 5-en, a nagyok 10-en szoktak részt venni a foglalkozásokon.

 

Tovább bővült presbitériumunk is: 2009. június 28-án pótpresbiter-választást tartottunk gyülekezetünkben: megválasztottuk a presbitériumba Cseh Kálmán, Szabó András és Szabó György gyülekezeti tagjainkat. Szintén ezen az istentiszteleten került sor Máhrné Imre Mária felnőtt konfirmációjára is. Isten iránti hálával köszöntjük ezúton is megválasztott elöljáróinkat és hitvallást tett új gyülekezeti tagunkat, és Isten áldását kérjük rájuk és családjukra.

 

Az összefoglaló végén még tekintsük át gyülekezetünk helyzetét néhány összesített adat alapján is:

A tavalyi befizetések után az idei választói névjegyzékbe 151-en kerültek be (tavaly 152-en). 2009-ben 4 gyermeket kereszteltünk: Kertész Boglárka Krisztinát, Horváth Bence Miklóst, Imre Titanillát, Demeter Ádámot. Felnőtt konfirmációt tett Máhrné Imrei Mária. Hitoktatásban 6 csoportban 50 gyermek részesül (tavaly 4 csoportban 33 gyermek, tavaly előtt 3 csoportban 18). 2009-ben a gyülekezetünkben 3 pár kérte házasságkötése megáldását: Varga Krisztián és Barcza Katalin, Fülöp Zoltán és Golitkó Zsuzsanna, Polcz Gergely és Csiszár Katalin. Református egyházi szertartással eltemettük: ö. Virág Gáborné sz. Tuba Vilmát, Labdavszky Ferencet, Kun-Gazda Istvánt, prof. dr. Szigeti Lajos Sándort, Zajácz Ervint. Életükért adjunk hálát annak, és a hozzátartozók számára kérjünk vigaszt attól, akiről így szól az ige:„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban..."(2Kor 1,3-4)

 

Az úrnapi istentiszteleteken átlagosan 33-an veszünk részt, a vele egy időben tartott gyermek-istentiszteleteken és gyermekfoglalkozásokon 8 gyermek (tavaly 7) van jelen. Ünnepnapokon átlagosan 63-an vagyunk (tavaly 37). A vasárnap délelőtti istentisztelet mellett még a következő alkalmakat tartjuk rendszeresen (zárójelben jelölöm a résztvevők átlagos számát): idősebbek bibliaórája (6), gyülekezeti bibliaóra (8), házaspár-kör (20), férfi kör (8).

 

A 2008-as esztendőhöz hasonlóan a 2009. évi gazdálkodásunkat is alapvetően a takarékoskodás határozta meg. Az egyre magasabb közüzemi költségek enyhítésére önkéntes tizedekből és adományokból az elmúlt években felújítottuk a parókián található valamennyi cserépkályhát. Váratlan külső segítség is érkezett: a Paksi Református Gyülekezet adományából sikerült a gyülekezeti terem födémét teljes egészében hőszigetelni. Ilyen rendkívüli adományokat leszámítva továbbra is minden kiadásunk fedezéséhez az egyházfenntartói járulékok és perselypénzek a fő bevételi forrásaink. Ezért is nagy jelentőségű, hogy egyházfenntartói járulékokból 2009-ben is számottevően több bevételünk volt, mint amennyit terveztünk (1.250.000 Ft helyett 1.335.000 Ft). Ez azért is lehetséges, mert egyre többen a megállapított minimumon felül járultak hozzá gyülekezetünk fenntartásához. Ezúton is hálás szívvel köszönünk minden nagylelkű adományt.

 

Az idei esztendőben azonban még ennyit sem engedhetünk meg magunknak. Viszont az Egyházmegyénél és Egyházkerületnél újra lehetőség nyílt építési segélykérelmek benyújtására. Úgy gondoltuk a presbitériummal, hogy oly sok önerős beruházás után igénybe vehetjük ezeket a forrásokat is, ezért elkészítettünk és benyújtottunk egy pályázatot 1,5 millió Ft-ra. Ha elnyerjük, ennek jelentős részét további hőszigetelési munkákra és a parókia konyhájának felújítására szeretnénk használni, ami egyúttal gyülekezeti konyha is.

 

Az egyházfenntartói járulék legkisebb mértékét a 2010-es esztendőre is megállapította a Dunántúli Református Egyházkerület Közgyűlése. Presbitériumunk ennek figyelembevételével a 2010. évre az egyházfenntartói járulék minimumát 6.500 Ft-ban határozta meg. Tehát tavalyhoz képest 500 Ft-tal emeltük. Tudjuk, hisz mi magunk is tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb a megélhetés. Ezért is nem emeltük az előirányzott mértékben. Ugyanakkor a fent említett szempontok mellett azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az Egyházkerülettől csak akkor várhatunk pl. építési segélyt, ha látják, hogy próbáljuk követni a hivatalosan megállapított egyházfenntartói járulék mértékét.

 

Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a 2009-ben a temetőkerítésre meghirdetett céladakozásra összesen 109. 000 Ft gyűlt össze. Előzetes terveink szerint a temetőkerítés felújításával tavaly őszre szerettünk volna végezni. Ez eddig nem történt meg. Ennek az az oka, hogy időközben elkezdtünk az Önkormányzattal is tárgyalni nem csupán a kerítésről, hanem az egész temetőről, hiszen ennek ügye közös érdekünk és felelősségünk. Abban maradtunk, hogy az Önkormányzattal összefogva szeretnénk hosszú távú, megnyugtató megoldást találni a kerítés kérdésére. Ezt abban látjuk, hogy a kritikus szakaszon, ahol az útról lesodródó autók rendszeresen tönkre teszik a kerítést, Önkormányzati segítséggel földprizmát emelnénk, és mögötte hoznánk létre egy így már biztonságban tudható kerítést. Természetesen az összegyűlt adományokat elkülönítve kezeljük, és az utolsó forintig a temető kerítésére fogjuk felhasználni. Önkormányzati részről kapott szóbeli tájékoztatás alapján a munkálatok hamarosan megkezdődhetnek.

 

Hadd reagáljak röviden egy a gyülekezetünket ért szóbeszédre is. E szerint mi a Hit Gyülekezetével állunk kapcsolatban, illetve már azzá is váltunk. Azt remélem, hogy ezt a valótlan állítást tájékozatlanságból, nem pedig rosszindulatból mondják. A tájékozatlanságon könnyen lehet segíteni azzal, ha eljönnek közénk, vagy megnézik gyülekezetünk honlapját, esetleg megkérdeznek engem, vagy valamelyik presbitert. De nagyon röviden ezúton is hadd adjak néhány alapvető információt. Az alapján, ahogyan vissza jutott hozzám ez a szóbeszéd, úgy látom, hogy két területen van tájékozatlanság.

 

Az egyik az ökumené gyakorlása. Évek óta nem csak a helyi római katolikus közösséggel igyekszünk ökumenikus kapcsolatokat ápolni, hanem a Veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezettel is tartunk közös istentiszteleteket, sőt, vannak közös szolgálataink is. Vannak, akik összekeverik őket a Hit Gyülekezetével. Most ezúton is szeretném tisztázni, hogy a kettő nemcsak, hogy nem ugyanaz, hanem semmiféle kapcsolatban nem is állnak egymással. A Veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezet a Magyar Evangéliumi Egyház tag-gyülekezete. Teológiájukat Kálvin János teológiája határozza meg, már csak ezért is nagyon közel állunk egymáshoz. (A Hit Gyülekezete teológiájával viszont nagyon sok ponton nem tudunk azonosulni.)

 

A másik terület, ahol nagy tájékozatlanság tapasztalható, az a gyülekezeti hangszerhasználat kérdése. Vannak, akik azért gondolják, hogy a Hit Gyülekezetével állunk kapcsolatban, ill. már olyanná is váltunk, mint ők, mert istentiszteleteinken nem csak orgonával, hanem más hangszerekkel, pl. hegedűvel, gitárral is kísérjük az énekeket. (Itt most csak zárójelben jegyzem meg, hogy sok más református gyülekezet -pl. Debrecen Nagytemplom!- mellett számos római katolikus közösségben is használnak gitárt, pl. gitáros miséken...) Szeretném hangsúlyozni, hogy a hangszereknek nincs felekezetük, pl. a gitár nem „Hit gyülekezetes" hangszer. Nem lett azzá, és nem tesz senkit sem azzá, csak azért, mert a Hit Gyülekezetében is használják. Ahogyan az orgona sem református hangszer, sőt, még csak nem is keresztyén. Már csak azért sem, mert a keresztyén egyház eddigi kétezer éves történetében az első ezer évben az orgona a keresztyén templomokból kitiltott hangszer volt. Magyarországon pedig éppen a református gyülekezetekben terjedt el a legkésőbb és legnehezebben. Ez ugyanolyan rossz volt, mint az, ha kizárólagossá akarjuk tenni. Tehát először kizártuk az orgonát (ezer évig), majd a másik végletbe essünk: kizárólagossá tegyük? Egyiknek sincs semmilyen bibliai alapja. A Biblia szabadságot ad és bíztat arra, hogy minél többféle hangszerrel dicsérjük Istent (lásd pl. a 150. zsoltárt). Gyülekezetünkben ezt hálás szívvel gyakoroljuk, mert hat olyan gyülekezeti tagunk is van, akik magas színvonalon zenélnek valamilyen hangszeren. Magától értetődőnek tartjuk, hogy nem kárhoztatjuk őket tétlenségre, hanem a Biblia tanítása, és református hitvallásainknak az egyetemes papságról vallottak szellemében örömmel és hálával kérjük és fogadjuk szolgálataikat.

 

Ismét mondom: a hangszereknek nincs felekezetük. Azt a kérdést, hogy milyen felekezetűek vagyunk, nem az dönti el, hogy milyen hangszert használunk, hanem az, hogy milyen a hitvallásunk.

 

Ezzel kapcsolatban azt a tapasztalatomat is hadd írjam le, hogy többségükben olyanok használják ránk a „Hit gyülekezetes" jelzőt, akik nem is járnak közénk. Hadd hívjam meg őket most ezen a körlevélen keresztül is: legalább egyszer jöjjenek el, és győződjenek meg személyesen arról, amiről eddig csak hallomás alapján beszéltek. Ha pedig nem jönnek el, akkor látatlanban ne állítsanak valótlanságokat. Ezt nem csak gyülekezetünk, hanem egész faluközösségünk érdekében kérem. Bárki részéről nagy felelőtlenség, ha olyan szóbeszédnek ad alapot, vagy olyan szóbeszédet ad tovább, amely rombolóan hat. Romboló beszédből van már elég minden szinten, igazán nincs szükség arra, hogy ennek mértékét tovább növeljük községünk életében.

 

Ezek után szeretnék megemlíteni egy olyan jótékony változást, amely túlmutat gyülekezetünk határain. Egyházmegyénkben tavaly ősszel alakult egy lelkészi kiskör. Tagjai (kb. 12-13 lelkész) elhatározták, hogy felelevenítve a régi hagyományt, szószékcserékre mennek minden 6. vasárnap. Ez azt jelenti, hogy az érintett vasárnapokon nem a saját gyülekezetükben tartanak istentiszteletet, hanem egymás gyülekezeteiben. Forgó rendszerben így előbb-utóbb minden lelkész eljut minden gyülekezetbe. Ez a lelkészeknek is jó alkalmat teremt arra, hogy megismerjék saját egyházmegyéjük és kollégáik gyülekezeteit, és a gyülekezetek is megismerhetik egyházmegyéjük lelkészeit. Mivel én is tagja vagyok ennek a kiskörnek, így a mi gyülekezetünk is bekapcsolódott a szószékcserékbe. Ezen kívül további együttműködéseket és közös szolgálatokat is tervezünk, pl. közös szervezésű hittanos tábort, ifjúsági konferenciát, csendes napot, stb.

 

Legvégül még egy programról hadd számoljak be hálaadással, amelynek szervezése már tavaly megkezdődött, de csak idén, február 5-én kezdtük el. Ez az ún. Alpha kurzus. Ez nem más, mint egy tanfolyam, ami a keresztyén hit alapjairól szól. Tíz héten át tart, a lezárása pedig egy közös hétvégén történik. Széles körben használják a történelmi felekezetek gyülekezeteiben, köztük sok református gyülekezetben is. Célja, hogy megismertessük a keresztyén hit alapjait azokkal az emberekkel, akik vagy nem rendelkeznek e téren semmilyen ismerettel, vagy szeretnék szorosabbra fűzni kapcsolatukat Istennel, ill. a gyülekezetükkel. Első Alpha kurzusunk megvalósítását 15 munkatárs segíti, és 16-an jelentkeztek rá. Így egy-egy péntek estén kb. 30-an szoktunk részt venni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a munkatársaknak, mind a résztvevőknek örömteli, építő, eredményes együttléteket jelent.

 

Az elért eredményekért egyedül a mi Urunké, Jézus Krisztusé a dicsőség. Őt kérjük, hogy hibáinkat, vétkeinket, mulasztásainkat bocsássa meg, és adjon lehetőséget a javításra.

 

Áldást, békességet kíván a presbitérium nevében:

 

Szentkirályszabadja, 2010. március 9.

 

 

 

Szűcs László

lelkipásztor

 

 

 

Tervezett programok és istentiszteletek gyülekezetünkben

 

 

Március 12. péntek 17 óra: Községünk ünnepi megemlékezése a református templomban.

Április 4. húsvétvasárnap, 10 óra: úrvacsorás istentisztelet a gyülekezeti zenekar szolgálatával.

Április 5. húsvéthétfő, 10 óra: istentisztelet legátus szolgálatával.

Április 17-18. szombat, vasárnap: Mór, Szolgáló Szeretet Háza, Alpha hétvége.

Május 21-22. péntek, szombat: Szeretethíd - segítségnyújtó akció

Május 23. pünkösdvasárnap, 10 óra: úrvacsorás istentisztelet a gyülekezeti zenekar szolgálatával.

Május 24. pünkösdhétfő, 10 óra: istentisztelet legátus szolgálatával.

Május 30. Szentháromság-vasárnap: Sófár református dicsőítő mozgalom regionális konferenciája