Olv: Lukács ev. 9, 10/b-11.
"Akkor maga mellé vette őket, és elvonult velük külön egy Bétsaida nevű városba. De amikor a sokaság észrevette, utánament. Jézus örömmel fogadta őket; beszélt nekik az Isten országáról, és a gyógyulásra szorulókat meggyógyította."
Nemrég lelkészkollégáimmal egy kisebb körben beszélgettünk. Elmondtuk egymásnak őszintén, hogy vagyunk, és aztán beszélgettünk a böjtről is, arról, kinek mit jelent, és hogyan készül rá. Kollégáim közül többen is őszintén megfogalmazták: nem tudják pontosan, mit is kezdjenek a böjttel. Egyikük szó szerint ezt mondta: Keresem, de nem találtam meg. Elmondtam nekik is, és most nektek is: bennem is vannak hasonló tétova érzések. Talán nektek is ismerős ez.
Ám az az ige, amit az imént felolvastam, úgy érzem, sokat segített. Nagyon közel jött hozzám a készülés során, és a böjtre nézve fontos üzenetet adott. Az a reménységem, hogy nektek is fog jelenteni valamit, amit most ebből elmondok.
Ebben a másfél versben két csoportot is látunk Jézus körül: először a tanítványok kis körét, majd egy sok ezer fős sokaságot, akik Jézus után mentek. Mindkét csoport ugyanazt teszi: félrevonul Jézussal. Mi a böjt? Mai igénk alapján ez: félrevonulni Jézussal! Másképp teszi ezt a tanítványok kis köre, és másképp a több ezer fős érdeklődő sokaság. Mindjárt megnézzük a különbséget, előbb azonban arról, amiben megegyeznek: félrevonulnak Jézussal. Miért fontos ez, mit adhat?
Először azt lássuk meg, hogy itt egyik csoport is, meg a másik csoport is nem magában vonul félre, hanem Jézussal teszik ezt.
Miben más Jézussal félre vonulni, mint Nélküle? Ha Jézussal vonulsz félre, akkor a lehető legjobb társaságba fogsz kerülni. Jézus személye, Jézus jelenléte a lehető legjobb társaságot fogja megadni a számunkra! Próbáltad már, van ilyen tapasztalatod? Ha még nem, akkor tedd meg. Határozd el: én most félreteszek mindent, hogy Jézussal legyek, hogy a lehető legjobb társaságba kerüljek. Ez a böjt. Ez más színben tünteti fel a böjtöt is. Sokan csak a lemondás, nélkülözés, hiány felől tudják megközelíteni. Pedig ennek éppen az ellenkezőjéről szól: azért mondok le bizonyos dolgokról, azért helyezek háttérbe dolgokat, hogy legyen időm a legjobb társaságba kerülni!
Szűcs László