A választ a fenti igében, annak különösen is a kiemelt szavában kaptam meg: A napkeleti bölcsek és a pásztorok azért tudtak nagy örömmel örvendezni, mert „megtaláltákMáriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket." Megtalálták Jézust, és a Jézusban emberré lett Istent!

Napjainkban ennek éppen az ellenkezője válik tömegessé: nem találják meg Jézust, vagy ha egykor meg is találták, elveszítik Őt. Annyi mindennel vesszük körül magunkat, hogy egyszerűen eltakarja előlünk az a sok minden Jézust. Túldíszítjük, túlszervezzük, túlzsúfoljuk, túlvásároljuk, túlesszük és túlisszuk és ennek egyenes következményeként túlidegeskedjük a karácsonyt. A világunk, a környezetünk is arra sarkall, hogy ezekbe a túlzásokba essünk. Ha nem figyelünk, nem vigyázunk, menthetetlenül bele is esünk. És így már nem csoda, ha az egész eltúlzott ünneplésen túl akarunk esni. Viszont így nem jöhetünk ki jól belőle, csak rosszul: a nagy öröm helyett nagy szomorúsággal.

Azért, hogy ez mégse így legyen, újra fel kell fedeznünk a karácsonyt: az ünnepet is, és vele együtt az ünnepeltet is: Isten Fiát, Jézus Krisztust! Tulajdonképpen karácsony ünnepének ez lenne a fő célja. Segítsen megtalálni Jézust, segítsen ráirányítani a figyelmünket. És el is tudta érni ezt a célját mindaddig, amíg eredetileg nagyon egyszerű és mély értelmű formáiból ki nem vetkőztettük, és rá nem aggattuk a magunk túlzó díszeit.

Azt szeretném, ha az idén ez minél többünk életében megváltozna. De ez azzal kezdődik, hogy újra fel fedezzük a karácsonyt. Az alábbi írással, és gyülekezeti eseményeinkkel ezt szeretném munkálni.

¯¯¯¯¯¯¯¯

Fedezzük fel a Karácsonyt!

A harmincéves háborúban Wallensteinnel folytatott csatái közben Adolf Gusztáv svéd király (1611-32) egy katonatisztje súlyos sebet kapott. Egy észak-német család fogadta be. Életre ápolták a csatából lemaradt svéd tisztet. Amikor az sebeiből úgy-ahogy felgyógyult, ősz táján kiült a kertbe, és fadarabkákból késével kis állatokat és játékokat farigcsált. Majd faggyút szerzett, s abból a pajtában gyertyákat öntött.

Amikor elérkezett december 24-e, a közeli erdőből zsenge fenyőfácskával tért vissza. Estefelé odalépett a házigazdához és azt mondta neki: - Hónapok óta ápoltatok, etettetek, itattatok, emberségesen bántok velem. Ma én viszonzom ezt egy svéd szokással. Hadd mutassam meg, hogyan ünnepeljük mi karácsony szentestéjét, Jézus születésének ünnepét! - Összehívta az egész családot és bevezette őket az előzőleg elkért belső szobába, amelynek a közepén már ott állt a fenyőfa, rajta az aprócska gyertyákkal. A fa alatt voltak a saját maga faragta játékok. Meggyújtotta a gyertyákat s a körbe letelepedő család felé fordulva így szólt:

- Ez a fiatal fenyő ezentúl emlékeztessen benneteket is a fiatalon „kivágott", megölt Jézus Krisztusra, aki értünk született meg ezen az éjszakán és értünk halt meg, egy másféle fából ácsolt kereszten. Ezek a kis lobogó lángok, gyertyák jelképezzék számotokra is azt a világosságot, amit Ő hozott erre a földre. - Aztán egyenként szétosztotta az ámuldozó családnak az ajándékait. Amikor mindenki kezében szorongatta az egyszerű faragványokat, így folytatta:

- Ezek a magam faragta egyszerű  ajándékok nemcsak hálám jelei. Ha elmegyek, és talán kezetekbe veszitek ezeket, arra emlékezzetek, hogy a legnagyobb ajándék jelképei is, mert egyszer egy ilyen éjszakán ajándékozta isten a világnak a legnagyobb ajándékot: Jézus Krisztust.

Így kezdődött el Európa északi részében először a szenteste ünneplése fenyőfával, gyertyákkal, ajándékokkal. Mire hozzánk ért, a fenyőből már „karácsonyfa" lett, a gyertyákon kívül angyalhaj, csillagszóró, szaloncukor, üvegdísz és sok egyéb került mellé. Túl sok „egyéb".

A parányi fenyő óriási, „plafonig érő" ezüstfenyővé változott, s a szívvel, szeretettel magunk készítette ajándékocskákból ajándékverseny lett.

A férj és a feleség így versenyeznek: - Még ha egy hónapig paprikáskrumplin élek is, akkor is megveszem Böbének azt a nyakláncot, amiért fél évig nyafogott.  - Böbe pedig: - Tudom, mit akar nekem venni, de nem hagyom magam letromfolni! Egy ezressel drágább lesz az, amit tőlem kap.

Valóban mindkettő „megkapta a magáét". Ezután teleették  és itták magukat vendégeikkel együtt. Igaz, a mama sírva rohant el vacsora után, mert a veje túl fokhagymásnak találta a kocsonyáját; Pisti két pofont kapott, mert levert egy karácsonyi díszt, és amikor rájuk csapta a konyhaajtót, annak kitört az egyik üvegtáblája. Az ajtóból még rájuk lövöldözött ajándék játékpisztolyából.

Másnap macskajajjal ébredtek, és Böbe első  szava ez volt: De legalább túl vagyunk a karácsonyi cécón.

Mi lett belőled szép karácsony?

Egyre gyakrabban hallani már jóval karácsony előtt vagy a vásárlási láz és áruházi tolongás közepette valakitől: - Sietnünk kell, mert „nyakunkon a karácsony"; csak baj nélkül essünk túl rajta.

Ennek a feszült lelki állapotnak már neve is van: karácsonyi pszichózis.

...A svéd katona által hálából rendezett karácsonyi ünnep óta nem jártunk-e úgy a karácsonnyal, mint az a szudáni törzs, amelyet egyiptológusok és nyelvészek kerestek fel és részt vettek a törzs egy évben egyszer megismétlődő legfőbb ünnepén? Megdöbbenve észlelték, hogy ezek a szudániak rendkívül régi, óegyiptomi nyelven mondott Izisz-Ozirisz liturgiát ismételgetnek, s fogalmuk sincs, mit mondanak és mit tesznek. Ám teszik, mert őseiktől és azok őseitől és még azokétól ez maradt rájuk. A szertartás után következett a hajnalig tartó dínomdánom, a hasfájdító lakoma, dobolás, mulatság, amit már mindenki értett és élvezett.

Itt-ott még hallani: a szeretet ünnepe. Ám legyen is az! De jó volna közben arra gondolni, hogy elsősorban A SZERETET ünnepe, Aki azon a napon öltött testet és született meg egy betlehemi istállóban.

Még azt is mondogatjuk: a család  ünnepe. Legyen az! De arra már nem gondolunk, hogy a legelső  a szent családé volt, Máriáé, Józsefé, és az egynapos Jézusé, akik körül - hála Istennek - barmok eszegettek.

Ha újra megtaláljuk a karácsony gyökerét, szebbek lesznek az ágai és ágán a gyümölcsei: a család  ünnepe lesz meg a szereteté, amely nem egy napra korlátozódik, hanem átlengi majd a feketebetűs hétköznapok dolgos óráit is.

Fedezzük fel újra a karácsonyt! Az igazit, hogy szebb legyen az ünnepünk, ünneplésünk és körülöttünk emberibb az élet!

Dr. Gyökössy Endre írása

¯¯¯¯¯¯¯¯

Idei utolsó  körlevelemben Isten iránti hálával szeretnék ismét köszönetet mondani mindenkinek szolgálataiért és adományaiért, különösen azoknak, akik erejükön felül adakoztak. A felemelt közüzemi díjak miatt megnövekedtek kiadásaink, így minden adomány jelentősége felértékelődött. Akik az idén még nem fizettek egyházfenntartói járulékot, és szeretnének, azokat kérem, hogy legkésőbb december 31-ig tegyék meg, mert egyházunk törvényei szerint csak így kerülhetnek bele a 2010. évi Választói Névjegyzékbe.

Végül hadd ajánljak minden egyháztagunk figyelmébe olyan alkalmakat, amelyek segíthetnek abban, hogy (újra) felfedezzük a karácsonyt, és megtaláljuk azt, Aki értünk született. Alkalmainkról gyülekezetünk honlapján is folyamatosan tájékoztatást adunk. Cím: www.szentkiralyszabadja.ref.hu

Ünnepi események gyülekezetünkben:

Dec. 10. csütörtök 17.30 Gyülekezeti terem: Adventi este

A Szentkirályszabadjai    Ökumenikus Egyházi Kórus vendégszolgálatával, karácsonyi    ajándék - és könyvvásárral és szeretetvendégséggel.

Dec. 16. szerda 17.00 Gizella Közösségi Ház: Adventi játszóház

A Szentkirályszabadjáért Baráti Kör Egyesület szervezésében. Gyülekezetünk zenekara koncertet ad karácsonyi dalokból,    a betlehemi történet felelevenítésével.

Dec. 23. szerda 17.00 (tervezett időpont) Falukarácsony.

Gyülekezeti zenekarunk tagjai karácsonyi gyerekdalokat tanítanak, és négy szólamú karácsonyi spirituálékat énekelnek.

Dec. 24. Szenteste 16.00 Templom: Szentesti istentisztelet népi betlehemessel

a hittanos gyerekek előadásában, karácsonyi      gyermekcsomagok ajándékozásával.

Dec. 25. Karácsony 10.00 Templom: Ünnepi istentisztelet úrvacsorával

a gyülekezeti    zenekar szolgálatával

Dec. 27. Vasárnap 10.00 Gyülekezeti terem: Úrnapi istentisztelet

Csendes Viktória legátus igehirdetésével

Dec. 31. Óév 16.00 Gyülekezeti terem: Hálaadó istentisztelet

Utána: Gyülekezeti szilveszter

vetítéssel, játékkal, vacsorával

Jan. 1. Újév 10.00 Gyülekezeti terem: Újévi könyörgés úrvacsorával

December 13-án és 20-án, advent 3. és 4. vasárnapján az istentiszteleten a karácsony ünnepének kialakulásáról és a karácsonyfa eredetéről lesz szó, valamint arról, hogy ennek ismerete hogyan segíthet nekünk abban, hogy a karácsony lényegéhez visszataláljunk, és ezáltal boldogabb és békésebb lehessen az ünnepünk .

Az események felsorolásának végén, de egyáltalán nem utolsó sorban hadd hívjam fel a figyelmet a Magyar Református Szeretetszolgálat egyre sikeresebbé és népszerűbbé váló karácsonyi segélyakciójára. Ennek neve: Nyilas Misi karácsonya - „pakkot kaptam". Az elnevezés már eleve utal a segítség formájára. Azt kérik a szervezők, hogy egy cipődobozt töltsünk meg játékokkal, könyvekkel, egyéb, még jól használható, elsősorban készségfejlesztő tárgyakkal, vagy tisztálkodási szerekkel, és becsomagolva adjuk le településünk gyűjtőhelyén. Az összegyűjtést és továbbítást gyülekezetünk vállalta, így községünkben a gyűjtőhely a református templom melletti parókia (Kossuth Lajos u. 16.). Az akcióról részletesebben a túloldalon lehet olvasni.

Áldás, békesség!

Szentkirályszabadja, 2009. november 30.

Szűcs László

lelkipásztor

NYILAS MISI KARÁCSONYA

„PAKKOT KAPTAM"

Sok gyermeknek ajándékok nélkül múlik el a Karácsony.

Ezen változtathatunk együtt!

Mindehhez egy cipődoboz is elég, tele ajándékokkal, tele szeretettel. Ha szeretné  szebbé tenni egy gyermek karácsonyát, gyermekeivel, gyülekezetével vagy munkahelyi közösségével  együtt töltsenek meg egy vagy több cipődobozt ajándékokkal, melyet küldjenek el postán a 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. címre vagy adják le személyesen a programban résztvevő gyűjtőhelyek egyikén. A Magyar Református Szeretetszolgálat eljuttatja azokat magyarországi, felvidéki, erdélyi, kárpátaljai vagy koszovói rászoruló gyermekeknek. Kérjük, a dobozra írja rá, hogy milyen idős lánynak vagy fiúnak szánja ajándékát.

Eddig évente közel 5 ezer cipődobozzal sok gyermeknek sikerült szebbé  tenni a karácsonyát.

2007-ben a Dunaferr női kézilabdacsapat is a készített Nyilas Misi csomagokat. „Együttesünk idén is bekapcsolódott a Magyar Református Szeretetszolgálat "Nyilas Misi Karácsonya" elnevezésű jótékony akciójába. Az akció lényege az, hogy a programban részt vevők cipődobozokba csomagolt ajándékokkal segítenek a rászorultakon." (forrás: www.dferrhandball.com)

Amennyiben nincs ideje ajándékot küldeni, anyagilag is támogathatja a programot. Már 2500 forint is elég ahhoz, hogy önkénteseink Ön helyett összeállítsanak egy ajándékcsomagot. Számlaszámunk: Magyar Református Szeretetszolgálat 10702019-85008898-51100005

Kérjük a támogatói csekken tüntesse fel: „Nyilas Misi Karácsonya"

Mivel töltsön meg egy cipődobozt?

Hogy többet mosolyogjanak: társasjátékokkal, plüssjátékokkal stb.

Hogy ne fázzanak: meleg sapkával, sállal, kesztyűvel, zoknival stb.

Hogy egészségesek maradjanak: szappannal, samponnal, fogkefével, fogkrémmel stb.

Hogy fejlődjenek: füzetekkel, tollakkal, tolltartóval, kifestővel, színes ceruzákkal stb.

Hol tudja leadni cipődoboznyi ajándékát?

A lakóhelyéhez legközelebb eső gyűjtőhelyen.

Ez Szentkirályszabadján a református templom melletti parókia (lelkészlakás). Cím: Kossuth Lajos u. 16. Tel. (88)467-537.

Meddig tart az akció?

Az adományokat 2009. november 20. és december 15. között lehet leadni.

Előre is köszönjük a szervezők és a rászorulók nevében!

A Szentkirályszabadjai Református Gyülekezet Presbitériuma