Tatai Református Egyházmegye

Ifitalálkozó Császáron és Etén

2013-04-22 13:54:31 / Nagy Attila

Rendhagyó módon ebben az esztendőben két alkalom egyszerre lett megszervezve. A meghívó 2013. április 13-ára a Tatai Református Egyházmegye Ifjúsági találkozójára és a Hét Határos konfirmandusok hagyományos kirándulására szólt. Délelőtt kilenc órakor találkoztunk a császári református templom kertjében. Sorra érkeztek az autók, így azután mintegy ötven  konfirmadus és ifi korosztályú fiatal gyülekezett össze, hogy meghallgassa Juhász Róbert helybéli lelkipásztor áhítatát.

Igemagyarázatát az Apcsel. 3. 1-8 versei alapján hallgathattuk. Rövid imádság után útjára bocsátotta a kiránduló csapatot, akiket az előző este hatalmas esőzései  után eléggé bizonytalan terepviszonyú 7,5 km-es túra várt. Az útirány Ete volt, ahol a nap többi programja és az előre beharangozott bográcsgulyás várt minket. Igen ám de oda el is kellett menni!

 

 

 

Az út első, - a faluból kivezető - szakasza viszonylag  jól teljesíthető volt. Ám amikor a szántóföldek közé értünk bizony már szükség volt a jó és strapabíró lábbelikre. Sőt voltak olyan szakaszok ahol a nagy sár miatt komoly egyensúlyozó készségről is bemutatót kellett tartatni. Az út a két falu közt egyébként csodálatos volt, a zöldellő vetések látványa felüdülést jelentett az elmúlt időszak viszontagságos időjárása után.

 

 

Az utat egyébként jó református túrázóhoz méltón szintidőn belül teljesítettük. Persze a sereghajtók egy kis lihegéstől sem riadtak vissza. A csapat jó hangulatban, egészséges lábzsibbadással érkezett Etére.

 

Az etei templomban kimondottan jó esett leülni és bekapcsolódni a gitárkísérettel előadott énekek éneklésébe. Bátki Dávid és Kovács Tamás, fiatal lelkészek segítettek a hangszeres kísérettel.

 

A nap egyetlen előadására, melynek gondolata egyébként az egész találkozót meghatározta Vas Edit Szeréna, lelkipásztor készült. Előadásának címe AKARSZ VELEM JÁRNI ?  Az előadó szerint erről a témáról csak nagy őszinteséggel és nyitottsággal lehet beszélni, ezért arra kérte jelen lévő fiatalokat, hogy így viszonyuljanak a témához. Az első párkapcsolatok mikéntje igen is nagyon fontos és meghatározó egy mai fiatal életében is.

 

Mit is jelen az együtt járás? Ezt a kérdést próbálta a hallgatóság bevonásával kibeszélni. Természetes volt talán, hogy a fiatalok nehezen oldódtak fel e témakör kapcsán. Az előadó kitartásának és talán rutinjának köszönhetően azonban a hallgatóság egyre jobban bekapcsolódott az új és újabb felmerülő témákhoz való hozzászólásokba. Olyan fontos kifejezések fogalmazódtak meg az együtt járással kapcsolatban, mint a bizalom, a szeretet. Van-e értelme az elköteleződésnek? Ez a kérdés már megélénkítette a jelenlévők érdeklődését. Fontos, hogy mivel töltjük el egymással az időt, és nagyon fontos, hogy ez tartalmas legyen. Hogyan és milyennek tudom elfogadni páromat? Tette fel a kérdést az előadó. Nagyon fontos, hogy egy jól megválasztott és előkészített kapcsolat egy életre szóljon. Nem akarom minden áron átformálni társamat, de minden segítséget megadok neki ehhez.

 

Az előadó ezen a ponton fordított át a  másik rendkívül fontos kapcsolatra amely nem máshoz, mint Istenhez köt bennünket. Isten is bezörget hozzánk és velünk akar járni. A kérdés csupán az, hogy elfogadjuk-e? Isten, mint egy igazi társ folytonosan nyújtja kezét felénk, nekünk csak egy feladatunk van elfogadni ezt a kinyújtott kezet.

 

Kövess engem, hangzik el a kérés minduntalan. Tudnom, éreznem kell, hogy Isten a társam akar lenni. Ő nem tolakszik csupán felkínálja a lehetőségeket. Tudnunk kell, hogy a konfirmációban teljesedik ki az, hogy elfogadjuk e ezt a hívást, a kinyújtott kezet vagy sem. De azt is tudni kell, hogy Isten mindig vár és mindig kész megbocsátani.

 

Az előadást követően kiscsoportos beszélgetésekre került sor. A templomban és környékén nyolc-tíz fős csoportokban beszélték át a résztvevők az elhangzottakat. Jó volt hallgatni az egyes megnyilatkozásokat, melyeket e fórumon bátrabban mondtak el a beszélgetések résztvevői.

A csoportbeszélgetéseket követően már a fehér asztalnál folyt a diskurzus. A finom ebédet, mely bográcsgulyásból és nagyszerű helybéli süteményekből állt közösen fogyasztottuk el.

 

Ebéd után újból a templomban gyülekeztünk, ahol Csákai László, szomódi lelkipásztor fiatalos igehirdetését hallgathattuk meg.

 

Ő Isten igéjét Jn. I. 4.9 alapján magyarázta. Kifejtette, ne feledjük Jézus nem parancsol, Ő hív, kér és kezét nyújtja felénk.

 

A konferencia újabb énekek éneklésével fejeződött be, majd a szervezők megköszönték, hogy fiataljaink rész vettek ezen az alkalmon, és elbúcsúztak tőlünk. Mi résztvevők pedig köszönjük az egyházmegyének a lehetőséget, az etei szervezőknek pedig, hogy ezt a napot számunkra újabb élményekkel tették gazdagabbá.  Jó volt ma délelőtt Héthatárosnak és tatai egyházmegyei református fiatalnak lenni!

 

Bogáth István

Galéria

ifjúsági találkozó ifi találkozó 2013 2. ifi találkozó 3 ifit alálkozó 2013 4.
ifjúsági találkozó logoja 2013 DSC_0376.JPG DSC_0377.JPG DSC_0378.JPG DSC_0379.JPG DSC_0382.JPG DSC_0383.JPG DSC_0384.JPG DSC_0385.JPG DSC_0386.JPG DSC_0390.JPG DSC_0393.JPG DSC_0396.JPG DSC_0398.JPG DSC_0404.JPG DSC_0405.JPG DSC_0406.JPG DSC_0407.JPG DSC_0408.JPG DSC_0411.JPG DSC_0412.JPG DSC_0414.JPG DSC_0415.JPG DSC_0416.JPG DSC_0417.JPG DSC_0418.JPG DSC_0419.JPG DSC_0420.JPG DSC_0421.JPG DSC_0422.JPG DSC_0424.JPG DSC_0425.JPG DSC_0426.JPG DSC_0427.JPG DSC_0428.JPG