Írta és beküldte Vass Edit Szernéna lelkipásztor
Július 15-19-ig (hétfőtől péntekig) vártuk az óvodásokat és a kisiskolásokat is a Református Közösségi Házban (Gagarin u. 10.) megrendezett napközis táborunkba.
Reggelenként sokat énekeltünk Ákos bácsival hangszerekkel, játékosan megtanultuk az újabb és újabb énekeket. A délelőtti csoportos foglalkozások alkalmával megismerhettünk gyermekalakokat a Szentírásból, és a példájuk alapján sokszor megfogalmazódott bennünk, hogy nekünk is hasonlóképpen lehetne cselekedni. A délutáni szabadidős programok igen változatosak voltak: szöszmötöltünk, sportoltunk, filmet néztünk, vetélkedtünk, és mi mindent próbáltunk még ki. Nem csak az aktív programokra volt lehetőség, hanem volt csendes pihenő is, ahol délen által pihenhettek a kisebbek és nagyobbak is. És persze ki ne felejtsem a beszámolóból a sok finomságot, ami mindig maradék nélkül elfogyott.
Már tavaly is tartottunk napközis tábort, de azzal a különbséggel, hogy nem volt ennyi segítőnk. Ez évben voltak gyülekezeti tagok, akik a főzésben, voltak, akik a foglalkozásokban segítettek, ugyanakkor ne feledkezzünk meg azokról a szülőkről, nagyszülőkről sem, akik minden segítséget megadtak ahhoz, hogy gyermekeik, unokáik is jól érezhessék magukat. Igazi csoda volt ez mindannyiunk számára. Köszönte és hála érte!
Búcsúzóul mindenki egy csoportképet kapott, amit hazavihetett magával, hogyha bármikor is rápillant, eszébe juthassanak a tábor komolyabb és viccesebb helyzetei, történései. Nehéz volt öt nap után elszakadnunk egymástól. A legnehezebb az volt, amikor nyakamba borult egy tábori résztvevő és csak sírni tudott, és persze nem tudtam semmi biztatót mondani, csupán azt, hogy még nincs vége a nyárnak, még előttünk van több tábor is, azokban is szívesen látjuk.
És végül hadd idézzek egy levélből, amit még a tábor közvetlen befejezése után kaptam egyik anyukától:
„Köszönjük szépen ezt a csodálatos hetet, amit a fiainknak adtatok! Le a kalappal az egész gyülekezet előtt! Két élményekkel teli boldog gyerek jött minden nap haza és ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattunk volna soha senkitől! Köszönjük, mindenki munkáját! Légy szíves, add át a köszönetünket a többieknek is! Áldás, békesség!"
Vass Edit Szeréna