Tatai Református Egyházmegye

Kibútoroztunk, hogy bebútorozzunk!

2013-09-16 12:35:05 / Nagy Attila

Írta és beküldte: Bogáth István gondnok Kömlődről

Újra megérezhettük Isten mérhetetlen kegyelmét! Ne gondolja senki, hogy nagy szavakat használok, hiszen velünk kömlődi reformátusokkal ismét megtörtént, hogy nehéz, de mondhatnám kilátástalan helyzetünkre Isten adott újra megoldást.

Lakóotthonunk tetőterének beépítésével -pályázati támogatás segítségével- ifjúsági tábort építünk. A beruházás elkészült, ám a berendezési tárgyakra nem volt elég a pályázati pénz. Új berendezési tárgyak beszerzésére nem volt lehetőségünk.

Hosszú évek óta kapcsolatban vagyunk az egykori ÁLDÁS - SEGEN program vezetőjével, Reinhard Fischbah testvérünkkel. Az Ő segítségével rendeztük be a korábban megépült létesítményeinket. Kértük, segítsen újból bútorok, ágyak beszerzésében. Hosszú ideig úgy tűnk nem jár sikerrel németországi keresgélése. Júliusban azonban megérkezett a jó hír, sikerült kapcsolatba lépni Észak - Rajna - Vesztfália Evangélikus Egyházzal. Itt találtak olyan épületeket amelyeket már bezártak és lebontásra ítéltettek. Az ilyen hely való nekünk, mert előzetes értesülések szerint itt minden olyan bútor rendelkezésre áll, ami nekünk kell. Köszönjük az ottani testvéreknek, hogy nem dobták ki, hanem lehetőséget kaptunk arra, hogy mindazt ami nekünk szükséges elhozzuk.

 

Azonnal nekiláttunk csapatunk megszervezéséhez, elutazunk és kibontjuk a szükséges dolgokat.  Az anyag tehát elvileg megvolt, lelkes önkéntesek is készen álltak arra, hogy a munkát elvégezzük, adományokból és saját forrásból összegyűjtöttük a kiutazáshoz valamint az ellátáshoz szükséges pénzt, azonban a hazaszállításhoz szükséges anyagi forrást még nem találtuk meg. Ekkor sietett segítségünkre a Magyar Református Szeretetszolgálat, sikerült megállapodni az együttműködés mikéntjéről. Elindulhatott tehát csapatunk, hogy a felvállalt munkát elvégezze.

 

Uticélunk Iserlohn városa volt, itt található az az egyházi központ melynek épületeit lefognak bontani. Ezek az épületek az 1980-as években épültek ! A három éve üresen álló épületek hiába vártak vevőjükre, nem adott senki jó ajánlatot, ezért született meg a döntés a bontásról. Az ottani vandálok pusztításait leszámítva az épületek ma is jó állapotban vannak. Mi a megmaradt berendezési tárgyakat bontottuk ki, nagyon sok ágyat, szekrényt  találtunk melyekre nekünk nagy szükségünk van. Sikerült konyhabútorokat, ajtókat, radiátorokat leszerelnünk.

 

 

Kiépíthettünk nagy teljesítményű, mosó és szárítógépet. Négy napon keresztül folytak a kiszerelési munkálatok amelyeket nagyon megnehezített, hogy az egymástól távol lévő épületekből egy helyre kellett a tárgyakat kézikocsikkal összehordani. A munkaterületen tábori körülmények között dolgoztunk, hiszen a házakban már sem áram sem víz nem volt. A reggel 8-tól este 7-ig tartó időszakban dolgoztunk, az ebédet és vacsorát a velünk lévő asszonyok készítették el.

Szálláshelyünk a szomszéd településen  a Haus Villigst, evangélikus egyházi konferenciaközpontban volt. A mai napig csupán sejtésünk van, hogy ki finanszírozta az egyhetes ottlétünket.  Nekünk mindenesetre ez nem került pénzünkbe !

 

A szeretetszolgálattal vállalt megegyezés alapján nem csupán azokat a dolgokat szereltük ki ami nekünk szükséges, hanem számos olyan eszközt, berendezési tárgyat is amelyre másoknak itthon szükségük lehet.

Az ötödik napon megérkezett a kamion melynek hatalmas belső terét 9 órai megfeszített munkával töltöttük meg az általunk kiszerelt dolgokkal. Az összegyűjtött anyagok egy része helyhiány miatt egy újabb fuvarig várakozni kényszerül. Másnap már „csak" a tizenkét órás autóút állt előttünk.

 

 

 

A hétfői napon önkénteseink és a Patár Zrt. munkatársai segítségével röpke három óra alatt leraktuk a sértetlenül megérkezett árut.

Hála és köszönet Reinhard testvérünknek, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak és mindenkinek aki ismeretlenül segített nekünk.

 

Hiszem, hogy nem túloztam amikor Isten csodatettéről írtam beszámolóm elején.

Bogáth István