Hálaadó „Leőke" terem avató alkalmat ült a Tatai Református Egyházmegye egy kis gyülekezete, a Szomódi Református Egyházközség. Az 1992-ben visszakapott régi „Nagy Iskola" épülete évek óta csak romokban állt, a gyülekezet semmire sem használta. Majd a presbitérium javaslatára meghirdettük az adakozási lehetőséget, hátha sikerülne Isten segedelmével és egy kis önerővel olyan állapotba hozni ezt a termet, hogy téli alkalmainknak megtartásának helyévé válhat.
A régen iskolának és tornateremnek használt épületet így a beérkező adományokból, valamint egyházmegyei és önkormányzati segítséggel sikerült a téli időszak istentiszteleteinek lebonyolítási helyévé felújítani. Szükség volt gipszkartonozásra, festésre, parkettacsiszolásra, járólapozásra, egy két ajtó készítésére és festésére, no meg egy szószékre és máris istentiszteletek megtartásának helyévé vált épületünk.
Egy alkalommal, mikor pedig testvérgyülekezetünk, az apácaszakállasi gyülekezet tagjai és lelkipásztora is jelen volt, arról beszélgettünk, milyen szép lesz ez a terem egyszer, akár elnevezhetnénk Kálvin teremnek is, majd ha kész lesz. Mire testvérgyülekezetünk lelkésze Nt. Somogyi Alfréd azt mondta minek nektek Kálvin terem, mikor volt nektek egy Leőke Károlyotok is. Igaza volt. Így történt, hogy elhatároztuk, felújított gyülekezeti termünket nagytiszteletű Leőke Károly (1880-1968) esperes úrról fogjuk elnevezni. Emlékezve rá, aki 48 évig volt gyülekezetünk és községünk lelkésze valamint 29 évig egyházmegyénk espereseként is szolgált.
Hálával a szívünkben köszönjük meg minden segítő kéznek áldozatos munkáját és minden jókedvű adakozónak adományát. A hálaadó alkalmon körülbelül 140-en vettek részt, majd az azt követő szeretetvendégségen sokáig együtt maradva emlékeztünk a régi időkről és a gyülekezetünk felpezsdült gyümölcsöző életéről! SDG. Egyedül Istené a Dicsőség!
„Mert a fának is van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak." Jób könyve 14:7
Csákai László lelkipásztor