Tatai Református Egyházmegye

Isten dicsérete és imádság énekszóval Rédén

2012-03-06 10:58:51 / Nagy Attila

Írta: Matyasovszky Ernőné, Réde

„Aki énekel, kétszeresen imádkozik" - Bizonyára ez a gondolat járt azoknak a férfiaknak és nőknek a fejében is, akik január 15. és 22. között estéről estére összegyűltek a rédei református templomban azzal a céllal, hogy Barta Lívia tiszteletes asszony segítségével néhány szép énekkel tegyék emlékezetesebbé az idei ökumenikus imahetet, annak zárónapját.

 

 

„Aki énekel, kétszeresen imádkozik" - Bizonyára ez a gondolat járt azoknak a férfiaknak és nőknek a fejében is, akik január 15. és 22. között estéről estére összegyűltek a rédei református templomban azzal a céllal, hogy Barta Lívia tiszteletes asszony segítségével néhány szép énekkel tegyék emlékezetesebbé az idei ökumenikus imahetet, annak zárónapját.

Kis alkalmi kórusunk minden tagja szeret énekelni, de amikor az első nap megláttuk a fénymásolt énekek halmazát, meghallottuk tiszteletes asszony terveit kánonról, két- és háromszólamú énekekről..., kishitűek lettünk. Vajon meg tudjuk csinálni? Nem túl rövid a felkészülésre szánt idő?

 

 

„Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, egész embert mozgat meg, nemcsak egy részét"- írta Kodály Zoltán. Ahogy teltek a napok, felfedeztük az együtt éneklés örömét, és a felkészülés alkalmai egyre nagyobb élményt jelentettek számunkra. A próbák vidám hangulata, a bemelegítés má-mé-mi-mó-mújá-tól a szólamok egybecsengő fenséges hangzása lelki feltöltődést hozott mindnyájunknak. Tiszteletes asszony a dalok betanításán túl tanított nekünk hangképzést, helyes levegővételt, összhangra figyelést, sok időt és energiát fordított arra, hogy képzetlenségünk és bizonytalanságunk ellenére énekkarrá formáljon bennünket. A kórus énekét Bátky Miklós esperes úr orgonán kísérte, Barta Lívia tiszteletes asszony gitár-, Barta Luca általános iskolai tanuló furulyajátéka színesítette.

 

 

Tudtuk, nagy kihívás előtt álltunk, néha még eltűnődtünk, sikerült-e azt nyújtani, amire vállalkoztunk. A vasárnapi záró istentisztelet után azonban olyan sok dicséretet kaptunk -volt olyan is, aki már jövőre bejelentkezett közénk-, megnyugodhattunk, hogy az énekek esztétikai élménye nemcsak nekünk vált jutalommá!

 

Matyasovszky Ernőné, Réde


forrás: http://www.rede.refdunantul.hu