Hat évvel ezelőtt, amikor Rédére kerültünk Zsóka néni még élt. A gyerekeknek szervezett nyári táborban éneket tanított és arról mesélt nekünk, hogy mennyire vágyik már az aranyváros (mennyei Jeruzsálem) gyémánt utcáin sétálni. Arra ösztönzött, hogy tartsunk egy „Fehérke-hetet" is, vagyis egy olyan evangéliumi tábort, ahol az ő könyvét dolgozzuk fel. A következő héten azonban váratlanul összeesett és még aznap éjszaka elment oda, ahová annyira vágyott. 83 évet élt.
Bizonyságtétele mély nyomott hagyott bennem és a gyermekekben. A táborról szóló tervei gondolataimban jártak. Néhány héttel később megszületett egy rendszeres foglalkozás ötlete, amely a Bárányka klub nevet kapta. Havonta egy vasárnap délután mesehallgatásra, kézműveskedésre és közös játékra hívjuk össze a gyerekeket. Az első évben Fehérke történetét dolgoztuk fel fejezetről fejezetre. Játékokkal, feladatokkal, hangos felolvasással és apró tárgyak készítésével tettük emlékezetesebbé a könyv mondanivalóját. A következő három évben Gaál Éva rakoncátlan báránykáival különböző tulajdonságokról elnevezett szigetekre utaztunk el képzeletben. (Jézussal egy hajóban, Öröm sziget, Irigy sziget, Mohó sziget, Óra sziget... című könyvek alapján.) Az idei tanévben Max Lucado famanókról szóló meséit dolgozzuk fel. Abban erősítenek meg ezek a történetek, hogy egyedi értékeinket Teremtő Mesterünknek köszönhetjük.
Ünnepek előtt az alkalomhoz illő ajándékokat és díszeket készítünk, felelevenítjük az ünnephez kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat és éneket is tanulunk.
Hónapról hónapra 15-25 gyermek gyűlik össze a gyülekezeti teremben. Nagy öröm, hogy a kisebb gyermekeket szüleik is elkísérik és velünk töltik a délutánt. Májusban a Gyereknapi Báránykaklubnak a művelődési ház ad helyet és hivatalos rá minden falubeli gyermek. Ilyenkor még több foglalkozással, lufihajtogatással, zenés műsorral és ejtőernyős játékkal készülünk az önkéntes segítőkkel.
A Bárányka klub egy alkotó- és játszóház. Ugyanakkor úgy érzem, hogy több ennél. Minden alkalommal Isten munkálkodásának egy felszabadult és kreatív színterévé válik a kis közösség.
A mesés történetek, az alkotás, az egymásnak való segítségnyújtás, a közösségi játékok, mind-mind bevésődnek a gyermekek szívébe és észrevétlenül is formálják jellemüket. Hálás vagyok, hogy néhány évvel ezelőtt Isten megnyitotta ezt az utat a gyermekek felé.
Barta Lívia