Az ünnepi alkalom igehirdetéssel kezdődött, melynek alapigéje a Máté 16,13.-17. volt.

Másfél éves együtt tanulás, olvasás, beszélgetés után három fiatal felnőtt mondta ki a választ: „Ígérem és fogadom, hogy Jézus Krisztusnak igaz követője, református keresztyén anyaszentegyházunknak egész életemben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló és áldozatkész tagja leszek.

Az áldás után a gyülekezet részéről dr. Huszár Pál presbiter köszöntötte az immár új egyháztagokat. Ő vezette az újbori hálaadó úrvacsorához is testvéreinket.

Az istentisztelet végén a gyülekezet tagjai csókkal, kézfogással, öleléssel fogadták maguk közé a három fiatalt.

Testvéreink bizonyságot tettek döntésükről, elmondták, hogyan jutottak el idáig. Most utólag egy pár mondatban fogalmazták meg, mit éltek át.

„Két évvel ezelőtt, felnőtt korban keresztelkedtem meg, és érlelődött bennem, hogy az útnak még csak az elején vagyok. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy konfirmálhattam 2016. október 23-án és ezáltal az egyház teljes jogú tagja lehetek. Igaz, nagyon izgultam és a megtanult dolgok is egy szempillantás alatt feledésbe merültek a lámpaláz miatt, de ennek ellenére csodálatos érzés volt és nagyon megható. A biblia órákon szerzett tudás, Tiszteletes Asszony alapos felkészítése segített, hogy idáig eljussak, amiért nagyon hálás vagyok! Ezúton szeretném megköszönni minden fáradozását és Testvéreimnek kedves szavakkal illetett gratulációit a sikeres konfirmálásért!” " Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János III. 16.) (Czaczarda Éva)

„Örülök, hogy a gyülekezet előtt megtettem, amire régóta vártam. Meglepett, de örömmel töltött el a sok gratuláció a konfirmálásom után. Remélem, ezután még erősebben kötődök a gyülekezethez, és kis csoportommal folytatódnak az összejöveteleink”. (Vajda Gyöngyi)

„Hosszú út vezetett a konfirmációmig. Ady Endre versét idézve:"Mikor a lelkem roskadozva vittem, csendesen és váratlanul átölelt az Isten." Nehéz életszakaszon vagyok túl,ma már megtaláltam lelki békémet, hálát adva Mindenhatómnak, és köszönetet mondva a Gyülekezetnek. Családunkból Édesanyám, Édesapám után már én is megerősítettem református hitemet. A gyülekezethez nyáron Zselickisfaludban kerültem közel. Kedves embereket ismertem meg, most már én is e szeretett közösséghez tartozom. Hiszem, hogy keskeny úton haladok tovább az élet útján”. (ifj. Kovács József)