Az egyház hasznát, a maguk hasznának elébe helyezik. Isten segítségével ez a testület válhat részesévé a 2017-ben esedékes, 500 éves reformációi jubileumnak.

Január 13-án emlékeztünk a Doni katasztrófa áldozataira. A magyar történelem egyik legnagyobb vesztesége volt ez, hiszen 120.000 magyar katona lelte halálát. A -40 fokos hidegben, papírtalpú bakancsban, küzdöttek a végsőkig, farkasszemet nézve a hihetetlen szovjet túlerővel. Előttük hajtottunk fejet a „Katona a hóban" című szobornál. Érdekessége volt ezen főhajtásnak, hogy tomboló hóvihar csapott le az emlékező sokaságra, egy kis ízelítőt adva a doni pokolból.

Január 17-én, az ökumenikus imahét keretén belül, ezen sorok írója hirdette az igét a balatonfüredi római katolikus Vörös-templomban. Jó volt megérezni, hogy a Krisztusi út összeköt mindannyiunkat.

Február 24-én, az Arácsi Népházban Boros Imre korábbi miniszter tartott előadást az elnyomó szovjet hatalommal kapcsolatban. Egy nappal később a Bata Ferenc - emlékligetben hajtottunk fejet a kommunista diktatúra sok százezer áldozata előtt, felidézve azokat az igazságtalanságokat és visszaéléseket, melyekkel családok ezreit tették tönkre, úgy egzisztenciálisan, mint lelkileg! Értük szólt szívünkben az emlékharang.

Március 16-án, 48-as emléktúrát szerveztünk, felelevenítve a forradalom és szabadságharc főbb eseményeit és máig aktuális üzeneteit.

Április 13-án, hagyományőrző kiállítás nyílt gyülekezeti házunkban, Vetzl Mihály magángyűjteményéből. A mesterségek szerszámai című igényes kiállítást több százan tekintették meg, mintegy 18 nap alatt. Örömmel tapasztaltam, hogy a különböző generációk képviselői valósággal visszarepültek az időben a gyűjtő ízes anekdotáit hallgatva. A kiállítást Dr.Bóka István polgármester nyitotta meg.

Április 14-én tartottuk meg, a komoly tömegeket megmozgató tavaszváró családi napot a Koloska-völgyben. Gyermek - szülő - nagyszülő vonatkozásában, három generáció érezte jól magát egy helyen. Míg a gyermekek a színes programokat „végigjátszották" (csokikeresés az erőben, sor és ügyességi versenyek, arcfestés, lovaglás, néptánc, tányérfestés, quadozás stb.) addig a szülők és nagyszülők - élvezve az első tavaszi napsugarakat- a finom sütemények és pogácsák társaságában elbeszélgettek egymással. A délelőtti és délutáni programsor közt az ebéd jelentette a félidőt. A Koloska Csárda jóvoltából rendkívül ízletes babgulyással kínáltuk meg a résztvevőket. Érzésem szerint ez az a program, amely valóban képes feltölteni gyermeket és felnőttet egyaránt. S hogy mennyire így van ez, mi sem bizonyítja jobban, mint a folyamatosan gyarapodó létszám. Ez a növekedés pedig arra az ősi igazságra világít rá, hogy az egy irányban haladás mindig legyőzi a közömbösséget!

Június 4-én, Trianoni megemlékezést tartottunk, felidézve azokat az eseményeket, amelyek Magyarország szétszakadásához vezettek. Országunk 2/3-át veszítettük el az aláírt békediktátum következtében, amely mindent hozott a magyarságnak, csak békét nem! Az arácsi harangok ezen jogtalanság ellen „emelték fel szavukat" pontban fél ötkor.

Június 20-án, együtt adtunk hálát Körmenden, a Dunántúli Református Egyházkerület fennállásának 400 éves évfordulóján.

Augusztus 10-én, Mester Sándor klasszikus gitárművész adott nagysikerű koncertet az arácsi templomban. Ezt követően gazdag szeretetvendégséget tartottunk gyülekezeti házunk tetőterében.

Október 23-án, a Bata - ligetben emlékeztünk az 1956-os forradalom hőseire, aki életüket áldozták a hazáért, bízva egy diktatúrától mentes országban.

November 2-án, halottak-napi megemlékezést tartottunk az I. és II. világháborúban elesett arácsi hősök emlékművénél. Ez a jelképes sír mutat rá mindazokra, akik idegen földben alusszák örök álmukat.

November 14-16-ig evangélizációs esteknek adott otthont az arácsi református templom. Minden este megerősödhettünk lélekben, megértve az Úr Isten aktuális üzenetét. Külön öröm volt számomra, hogy a másik felekezet tagjai is aktív látogatói voltak ezeknek az Istentiszteleteknek.

December 16-án az Arácsi Karácsony című rendezvénynek válhattunk társszervezőivé, segítve ezzel sokak későbbi méltó ünneplését.

December 27-én, János napi boráldás, borszentelés és borlovag avatás zajlott a Népházban. Ez az ökumenikus alkalom sok érdeklődőt vonzott a két ünnep között.

December 29-én, évzáró Koloska túrával búcsúztattuk - fiatalok és idősek- a 2012. esztendőt.

Hálát kell adnunk a Teremtőnek, hogy ilyen gazdag programsorozattal áldotta meg az Arácsi eklézsiát.

Laus Viventi Deo!

Császár Attila lelkész