Veszprémi Református Egyházmegye

Virágvasárnap, mint öröm és sírás (vázlat)

2014-04-10 23:33:02 / Szerkesztő

Köszöntés: „Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!" Máté 21: 9.

Alapige: Lukács 19: 29 - 44.

Bibliaolvasás: Máté 16: 13 - 27, vagy Lukács 19: 1 - 10.

2014. húsvétjára készülve a virágvasárnapi Krisztus-epifánia kérdése foglalkoztatott. Milyen Krisztus (Messiás) mutattatik meg nékünk, aki látván látunk, de nem ismerünk, hallván hallunk és még sem értünk.

Az evangélisták bizonyságtételét követem, amikor azt állítom, hogy virágvasárnap (1) Krisztusa az öröm és sírás feszültségében érhető tetten. Ennek szívbéli feltárása lelkészt és prédikátort nem kímélő kihívás és feladat.

Választott alapigém a Lukács evangélista szerint beszámoló. Az alkalmazás kiélezése függvényében az alapigéhez társított lectio lehet a Zákeus vámszedő megtérésnek a története, illetve Péter vallástétele, melyet a Cezárea Filippi úton tett.

Mondanivalóm kulcsgondolata a Lukács 19: 42 verse:

„Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik neked a te békességedre [valók]! de most elrejtettek a te szemeid elől."

Zákeus történetével való összekapcsolásban az alkalmazást oda hegyezném ki, hogy mit jelent felismerni Krisztusnak hozzánk való meglátogatását. Mit jelent, hogy a bűnös vámszedő meghallja az Úr oltalmazó szárnya (2) alá való hívását, és felismeri mindazt, ami a békességére való, míg a Békesség városa, Jeruzsálem nem. Itt Jézus nagyon egyszerű hívásáról, valamint a bűnbánat és megtérés általi megismerésről szólnék bővebben.

Záró gondolat, hogy az ember Fia Jézus azért jött, hogy a testünk házának, valamit közösségeink (család, rokonság, gyülekezet, egyház, város, ország és nemzet) házának üdvössége legyen! Szívleljük meg Krisztus nevünkön szólító hívását és meneküljünk az oltalmába!

Amennyiben az alapigéhez társított lectio a Péter vallástétele, az üzenet kibontása és alkalmazása is jóval szerteágazottabb lesz.

Kérdés, hogy virágvasárnap Szentlélek milyen Krisztust akar nekünk megmutatni és vele együtt a mindenkori embert is. Erre adnunk kell egy általánosabb elméleti, egy teológiai választ és egy személyünket a lényünk mélyéig érintő speciális választ is. Ez utóbbinak legalább három vonatkozása van.

Első lépésben föltárom a megegyezéseket a Szentlélek ihlette Péteri vallástétel és a virágvasárnapi hozsánnázó nép között. Nem vitás, hogy mindkét tanúbizonyság-tétel Szentlélek által történt. Továbbá tárgyalom a virágvasárnapi Krisztus megismerésének és befogadásának akadályait.

Második lépésben beszélnünk kell a virágvasárnapi tanúságtételt tevő ember állapotáról és minőségéről. Milyen ember tesz bizonyságtételt Krisztusról, ha a következő pillanatban az Úr azt kénytelen mondani neki, hogy „távozz tőlem Sátán!"

Harmadszor hogyan lesz ebből a meghasonlott emberből Krisztus igaz tanúja? Milyen tehát Krisztus hiteles tanúja és milyen a hamis tanú? Melyek a Krisztus-test anyaszentegyháznak a tulajdonságai és sajátosságai, és melyek a hamis egyház ismérvei?

A vázlatpontok tárgyalásakor nem csak Krisztus ismerete bomlik ki, hanem vele egységben az Isten Báránya által megváltott, üdvözített ember ismerete is.

A bizonyságtételem összefoglaló záró gondolata a Hozsánna személyemnek és gyülekezetnek szóló alkalmazása. Itt egészen egyszerűen csak arról van szó, hogy a feltárt Krisztus és önismeret világosságában, őszinte gyermeki szívvel kiáltsak Hozsánnát, mielőtt a kövek kiáltanának. Ámen.

Áldás: 1Pét 5: 10 - 11.

Fauszt Gyula (Vörösberény)

(1): Virágvasárnap alatt annak történeti, teológiai és személyes üzenetét hordozó tartalmát értem.
(2): Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad. Máté 23:37. Vö. Máté 23: 37.