II. A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot):
- hét napos ünnep (niszán 15-21)
- a kovásztalan kenyér (mácá, macesz) volt a szegények és a rabszolgák kenyere
- nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül
- az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát
- "Az első hónapban, a hónap tizennegyedikén estefelé van az Úr páskája. Ennek a hónapnak a tizenötödik napja pedig az Úr kovásztalan kenyereinek ünnepe. Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Az első napon szent összegyülekezésetek legyen. Ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát. Hét napon át mutassatok be tűzáldozatot az Úrnak. A hetedik napon szent összegyülekezésetek legyen, ne végezzetek semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát." (3Móz 23, 5-8)

III. Az első zsengék ünnepe (jóm hábbikkurim):
- "Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Ha bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, és aratjátok annak termését, vigyétek el aratásotok első kévéjét a paphoz. Az mutassa fel a kévét az Úr előtt azért, hogy ő kedvesen fogadja tőletek. A szombat után következő napon mutassa fel azt a pap." (3Móz 23, 10-11)
- Izraelben először az árpa érett be a gabonafélék közül. Az első árpatermésből, a termés zsengéjéből arattak le egy ómert, azaz egy kévényit, és ezt vitték fel a Templomba, hogy bemutassák Isten előtt.
- a niszán 14-én tartandó peszach a kovásztalan kenyerek ünnepének előkészületi napjává vált - szintén farizeus értelmezés szerint - mert az van megírva, hogy "Az első hónapban, a hónap tizennegyedikén estefelé van az Úr páskája." (3Móz 23, 5)
- szokás lett a kovásztalan kenyerek hétnapos ünnepének a napjait is peszach 1, 2, 3, stb. napjainak nevezni, illetve a peszachot és a kovásztalan kenyerek ünnepét együtt a kovásztalan kenyerek ünnepének nyolc napjaként emlegetni
- szadduceus értelmezés szerint az első zsengék ünnepén említett "sabbath" az ünnepre eső első szombati napot jelenti, farizeus értelmezés szerint pedig az ünnep első munkaszüneti napját, azaz mindig niszán 15-ét, tehát az első zsengék ünnepe mindig niszán 16.

A probléma

Szinoptikusok:
Az utolsó vacsora napján ("nagycsütörtök")
- "A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?" (Mt 26, 17).
- "A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá tanítványai: "Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?" (Mk 14, 12)
- "Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amikor fel kellett áldozni a húsvéti bárányt. Jézus ekkor elküldte Pétert és Jánost ezt mondva: "Menjetek el, és készítsétek el nekünk a húsvéti vacsorát, hogy megehessük." (Lk 22, 7-8)

Ezzel szemben János:
Jézus halálának napján ("nagypéntek")
- "Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a húsvéti vacsorát." (Jn 18, 28)
- "A húsvétra való előkészület napja volt, délfelé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: "Íme, a ti királyotok!" (Jn 19, 14)

Miből adódhat ez a probléma?
- különböző naptári rendszerek, számítások, teológiai koncepciók léteztek abban az időben
- nem tudjuk, hogy az evangéliumok melyik naptár vagy koncepció szerint nevezik meg a napokat
- a különböző ünnepi napokra különböző elnevezések is léteztek

Megoldási javaslatok

I. Az utolsó vacsora nem volt szédereste
- Vermes Géza elmélete
- A passió (Osiris kiadó, Budapest, 2005.) című könyve
- A szinoptikusok összes erre vonatkozó mondatát kizárja, csak a jánosi mondatot fogadja el, és azt állítja, hogy Jézus és tanítványai nem peszachi vacsorát tartottak.
- Úgy érvel - többek között - hogy amennyiben másnap lett volna a peszach munkaszüneti napja, a Szanhedrin nem is tarthatott volna bírósági tárgyalást, így a per le sem folyhatott volna.
- Ez igaz, és valóban bizonyítja, hogy Jézus egy nappal előbb tartotta meg az ünnepet, de nem cáfolja azt, hogy az egy más naptár szerinti szédereste volt, amint azt a három szinoptikus határozottan állítja.

II. Jézus és a tanítványok a qumráni naptár szerint tartották meg a peszachot
a. rabbinikus - hivatalos - naptár:
- lunáris elv
- (kb.) 360 napos évvel számol
- a szoláris évhez képest eltérés
- ezt kiegyenlítendő 4-5 évenként egy második ádár hónapot iktatnak be
- az ünnepek más-más napra esnek minden évben
b. qumráni naptár:
- minden negyedévben hozzáad egy napot a hónapokhoz
- 364 napból álló évvel számol
- minden évben ugyanarra a napra esnek az ünnepek (peszach - niszán 14 - mindig keddre esik)

1. variáció:
Annie Javert elmélete:
kedd (niszán 14q):
a húsvéti vacsora, Gecsemáné-kert, elfogatás, kihallgatás Annásnál, Péter tagadása
szerda (niszán 15q):
kora reggel: a Szanhedrin előtti kihallgatás kezdete, tanúkihallgatások, Kajafás esküvel vallatja Jézust, kigúnyolják
éjszaka: Jézust Kajafásnál őrzik
csütörtök (niszán 16q):
kora reggel: újra összeül a Szanhedrin és ítéletet hirdet, Jézust átvezetik Pilátushoz, aki az első kihallgatás végén átküldi Jézust Heródes Antipászhoz
éjszaka: Jézust a rómaiak tartják őrizet alatt
péntek (niszán 17q, niszán 14r):
kora reggel: folytatódik a kihallgatás Pilátusnál, Barabást szabadon bocsátják, Jézust megostorozzák, tövissel koronázzák, kihirdetik az ítéletet, elvezetik a Golgotára
délelőtt kilenc óra körül: Jézust megfeszítik
délután három óra tájban: Jézus meghal a kereszten
Nem tartom valószínűnek ezt az elképzelést, az evangéliumi szigorú rend szerint, amely egy csütörtöktől péntekig tartó szenvedéstörténetet közöl.

2. variáció
kedd (niszán 14q)
"nagycsütörtöki" történések, az utolsó vacsora, elfogatás, stb.
szerda (niszán 15q, niszán 14r)
"nagypénteki" történések, Jézus halála
csütörtök-péntek-szombat
Jézus a sírban pihen, valóban három nap és három éjjel!
vasárnap, a "hét első napja"
Jézus feltámad, megjelenik az asszonyoknak és a tanítványoknak

Mindkét variáció előnye:
felhívja a figyelmet arra, hogy többféle naptár és időszámítás létezett, tehát lényegében Jánosnak és a szinoptikusoknak is igazuk van, csak más szemszögből

Mindkét variáció hátránya:
feltételeznünk kell, hogy Jézus esszénus volt, vagy legalábbis szimpatizált velük, ami nem tűnik valószínűnek
Én a második elképzelést tartom valószínűbbnek.