Többnyire kettesével járnak. Öltönyös, nyakkendős fiúk vagy hangsúlyozottan szolid öltözetű lányok. Halk szavúak, udvariasak. Bekopogtatnak a lakások ajtaján, és külföldies kiejtéssel egy Magyarországon kevéssé ismert hitről beszélnek. Hogy kik ők? Misszionáriusok, „az Utolsó Napok Szentjei Jézus Krisztus Egyházának" tagjai. Vagy ahogy jobban ismerik őket: a mormonok.
Irigyeljük ezeket a - többnyire amerikai - fiatalokat? Hiszen misszionáriusként másfél-két évig külföldön élhetnek, megismerhetnek egy más kultúrát, rengeteg új barátot szerezhetnek. Ám ha beavatnak életkörülményeikbe, akkor már meggondoljuk, irigylésre méltónak tartsuk-e őket. Bár egy népes - világszerte 12 millió hívőből álló -, gazdag egyház misszionáriusai, megélhetési költségeiket maguknak kell fedezniük. A mormon központ csupán a kijelölt országba való kiutazást és a visszautat fizeti nekik. A szállás, az élelmezés, az utazás költségei őket terhelik. Hogy honnan van erre pénzük? Odahaza megtakarították vagy a szüleiktől kapták.
A legtöbb mai magyar fiatal számára az sem éppen irigylésre méltó, hogy a mormon misszionáriusoknak és misszionárius lányoknak bizonyos tekintetben szerzetesi, illetve apácaéletet kell élniük. Randevúzni tilos! Mint mondják, azért, hogy küldetésükre összpontosíthassanak. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne barátkozhatnának. És persze, a szerelem ellen sincs orvosság. Előfordul, hogy valamely külföldre került ifjú misszionárius megismerkedik egy helyi lánnyal, majd, miután küldetése lejár és hazautazik, „civilben" visszatér és elveszi feleségül.
De hogyan lesz valaki misszionárius? Természetesen önként jelentkezik, amit 19. és 25. életéve közt tehet meg. Vállalja, hogy másfél vagy két évig külföldön él, de azt, hogy hol, már nem ő dönti el, hanem a mormon egyház. Miután kijelölték, hová kerül, három hónapot valamelyik felkészítőközpontban tölt. Ezek közül a legnagyobb és legismertebb a Brigham Young Egyetem a Utah állambeli Provóban. A központban a misszionáriusjelölt tanulni kezdi a kijelölt ország nyelvét, megismerkedik kultúrájával, szokásaival. A nyelv elsajátítására persze nem elég három hónap, de sebaj! A tanulást a helyszínen, már „élesben" folytathatja. A misszionáriusok azonban nemcsak tanulnak nyelveket, hanem tanítanak is, mégpedig angolt. Budapesten mindjárt két helyen is.
A világon összesen 55-60 ezer mormon misszionárius tevékenykedik, Magyarországon körülbelül száz - mégpedig nemcsak Budapesten, hanem több vidéki városban is. Legtöbbjük már nagyon jól megérteti magát magyarul. - Nem találták nagyon nehéznek a nyelvünket? - kérdezem egyiküket. - De - feleli. - Tudja, itteni mormon körökben az a mondás járja, hogy a magyar nyelv iszonyúan nehéz, ezért csak két emberfajta képes megtanulni: a csecsemő és a mormon misszionárius.
- De miért jöttek Magyarországra? - kérdeztem Gary Baughmant -, hiszen a magyarságot Szent István már ezer évvel ezelőtt keresztény hitre térítette! A magyarországi mormon misszió elnöke - idősebb, tekintélyt parancsoló külsejű úriember, aki egy hatalmas amerikai játékgyár elnöki posztját cserélte fel mostani feladatával - ki nem mondott kérdésemre is válaszol. - Nem azért vagyunk itt, hogy más keresztény egyházakat bíráljunk, vagy tőlük híveket hódítsunk el - mondta. - Ha az itteni keresztények boldogok saját egyházukban, akkor minden jót kívánunk nekik. Hiszen a többi keresztény felekezet is sok jót képvisel. Mi azonban az eredeti tanítást adjuk az embereknek, amit prófétánk, John Smith és követői állítottak helyre, továbbá a „Mormon Könyvét", amely mintegy alábástyázza a Biblia tanításait. Ha a magyarok meg szeretnének ismerkedni mindezzel, ha a másutt kapottnál többre vágynak, és ezt nálunk megtalálják, akkor örömmel befogadjuk és megkereszteljük őket - mondta Baughman úr.
Kepecs Ferenc