Írta és beküldte: Nagy Lajos kórház lelkipásztor
Olvasandó: Zsoltárok 42:2 és Jelenések 21:6,22:17c
Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!
...Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen...És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
A zsoltár idézet az évezredes vallási líra egyik legfényesebben csillámló gyöngyszeme. A Jelenések könyvebeli citátum pedig ennek gyönyörűségesen újszövetségi magaslatra történő emelése.
Az elmúlt héten, március 22-én, kedden volt a Víz Világnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1992-ben tartott 47. közgyűlésén, Dublinban döntött a Víz Világnapjának megtartásáról. Az ENSz tagországok célja ezzel az volt, hogy felhívják a világ figyelmét: bolygónk édesvízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kellene szentelnünk a környezetünk védelmére is. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket. Természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk ehhez a mi lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Számosan pazarolják a vizet, nem vigyáznak eléggé a környezetünkre s ez által felszíni- és felszín alatti vizeinket sokféle módon szennyezik.
Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változik ez a helyzet vízbázisainkat illetően.
Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.
Szerencsére ma már Magyarországon is egyre nagyobb gondot fordítanak a környezetvédelemre, számos településen szelektíven gyűjtik és szállítják el a hulladékot, illetve folyamatosan nő a csatornahálózatra rákötött ingatlanok száma is. A környezettudatos nevelésnek köszönhetően aztán érezhetően változik a gyermekek szemléletmódja, és vízzel kapcsolatos attitűdje is. Merthogy ez a jövő.
A Víz Világnapja jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének.
A Föld felszínének több mint kétharmadát borítja víz, de ennek a víznek a túlnyomó része sós tengervíz, csak a 2,5%-a édesvíz. Ez a néhány százalék is nagyrészt fagyott állapotban, a sarkvidékeken található. Miközben a Földön egyre kevesebb a tiszta édesvíz - egyre több vízre van szükségünk, mert a Föld népességének száma meg meredeken emelkedik. A XXI. század végén meghaladhatja a 10 milliárdot a Föld lakossága. Ez a vízfogyasztás növekedésével is jár, ugyanakkor már ma is a népesség jelentős része él biztonságos vízellátás, vagy megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint a Földön több mint egymilliárd ember él úgy, hogy nem biztosított számára a rendszeres ivóvízhez jutás. 2,4 milliárd ember csak tisztítatlan vízhez jut. Jelenleg évente 2,2 millió ember hal meg olyan betegségektől, amelyeket a nem megfelelően - vagy egyáltalán nem - tisztított ivóvíz okoz.
Mi, idősebbek emlékezünk még arra: milyen csodálatosan üdítő és tiszta volt gyermekkorunkban a kerekes kútból felhúzott friss víz...
Az ószövetségi Zsoltárok könyve parabolájában tüneményesen fogalmaz: „Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!" Míg a Biblia legutolsó könyvének, a János apostol mennyei jelenéseiről írott könyvének az utolsó verseiben a feltámadott és megdicsőült Úr Jézus Krisztus üzeni a következőket: „...Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen...És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen." (Jelenések 21:6, 22:17)
Ingyen - tehát. Ez itt a lényeg. Ingyen, mert Jézus Krisztus halála megfizette érte a vaskos árat - helyettünk. Ezért a kegyelem - ingyen kegyelem. Nem olcsó kegyelem, mert a Megváltó nagyon is drága árat fizetett érte a golgotai kereszten. Ezért van ingyen. Mindenkinek. Aki akarja. A földi vizek fogynak, egyre fogynak a globusról. Mi pedig egyre többet fogunk fizetni érte, végül csillagászati árat fognak majd fizetni a gyermekeink s unokáink az ivóvízért, a tiszta vízért.
Eszembe jut - e gondolat kapcsán - áldott emlékezetű, első szeretett főnököm, főtiszteletű dr. Bakos Lajos püspök úr szava. Sokszor elmondta nekem: Tudod, fiam, az élet legfontosabb kérdése az én nagyon kedves nótámban fogalmazódik meg: „Mért nincs minden szép leánynak kút az udvarában..." Igen. Akinek nincs kútja - nincs élete, nincsen jövője! Az élet feltétele a víz. A régi családi házépítések mindenütt mindig kútásással kezdődtek. Addig nem volt semmi, amíg víz, életet adó víz nem volt.
A kegyelem élet-vize ma is ingyen van. Ez a keresztyén Nagyböjt harmadik hetének időszerű üzenete. Vedd - ingyen!
Végül a parabola, a jelképes beszéd szimbólikus és ugyanakkor valódi értelméről is üzen a legendás, népszerű regény, a Kis Herceg írója, Saint-Exupéry, aki ezt írja a vízről:
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.
Úgylegyen! - Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész