Irta és beküldte: Nagy Lajos kórház-lelkipásztor
Olvasandó: I.Mózes 4:8-12
Egyszer azt mondta Kain a testvérének, Ábelnak: Menjünk ki a mezőre! Amikor a mezőn voltak, rátámadt Kain a testvérére, Ábelra, és meggyilkolta. Akkor az Úr ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? De az Úr így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről. Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred kiontott vérét a kezedből. Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön.
Ez a kontextusából kiragadott epizód vélhetően az első írásos kriminalisztikai tudósítás. Pedig még csak a Biblia első lapjain vagyunk! A megelőző fejezet az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesését beszéli el, amely hogy hogyan hat az emberiségre, civilizációja válogatta, válogatja. A testvérgyilkos Kain esete azonban már merőben más. Aki ismeri az előzményeket, az tudja: „...Az Úr rátekintett Ábelra és áldozatára, de Kainra és áldozatára nem tekintett." (I.Mózes 4:4,5) Rátekintett egyikre - s nem tekintett rá a másikra, azaz: valamiért „szimpatikus" Neki az egyik, míg a másik nem. A Teremtő Isten nem érvel, nem indokol, nem köti feltételekhez döntését. Hanem lelki értelemben predestinál - vagy ha úgytetszik, filozófiai értelemben determinál. De mért is kellene magyarázkodnia? Ő szuverén. Annyit mindenesetre jellemzően és istenien tesz, hogy idejében és nagyon nyomatékosan eszmélteti Kaint: „...Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta." (I.Mózes 4:6,7) Vagyis: ez az első fokozatú riasztás; baj lesz, ha nem vigyázol! De ezenközben már kész is a rivalizálás a fivérek között. Itt a bűn csírája.
Egy kriminál-pszicológus szakvéleményében olvastam a minapi norvég sokszoros tömeggyilkos, Anders Behrens Breivik rettenetes tettének elemzését. Félelmetesen aprólékos gondolatkatedrálist, torz ideológiát épített fel ez a terrorista a legnagyobb filozófusok műveiből vett gondolatokból. Ideológiájának, gondolatvilágának megértéséhez sok támpontot ad azóta törölt Facebook-oldala, illetve az ott jelölt olvasmányai, érdeklődési köre. Magát kereszténynek és konzervatívnak írja le. Aktivitásai között megtaláljuk a szabadkőművességet is. Olvasmányai pedig - ha feltételezzük, hogy valóban olvasta őket, de manifesztuma alapján vélhetően így van - széleskörű filozófiai műveltségről árulkodnak. Annak vizsgálatára, hogy olvasmányaiból építkezve hogyan alakította ki saját világképét, talán csak egy doktori disszertáció terjedelme lenne elegendő, néhány érdekesség azonban még egy felületesebb elemzés során is feltűnik.
Breivik Facebook-adatlapja szerint sokat forgatta például olyan filozófusok, társadalomtudósok műveit, akik az igazsággal és annak relatív voltával, illetve a törvényekkel és azok érvényességével foglalkoztak. Nagyobb igényű, átfogó elemzés nélkül is viszonylag biztosan ki lehet jelenteni, hogy Breivik a szerzők filozófiai építményének egy-egy alkotóelemét, tégláját önkényesen kiragadva, saját ideológiájának alkotóeleméül használta fel. Ezek a gondolatok más kontextusban persze könnyen egészen mást jelenthetnek. A tömeggyilkos egy egészen más jellegű gondolatvilágot épített fel.
„Ez az egyik legijesztőbb dokumentum, amit valaha olvastam"- mondta Ian Stephen törvényszéki klinikai pszichológus a BBC-nek. Ezt olyan ember írta, aki hosszú ideig tartó olvasással, internetes kutatómunkával nagyon aprólékosan kidolgozta a saját filozófiáját- magyarázza a pszichológus.
„A párbeszéd ideje lejárt. Adtunk egy esélyt a békének. Most ütött a fegyveres ellenállás órája" - írja Breivik több mint 1500 oldalas manifesztumában. Az amerikai William James szerint - akit jól ismert Breivik - a cselekvés, a reakció valódi, az igazság, amit pedig fogalmakba zárunk, relatív. Ebből a terrorista azt szűrhette le, hogy a cselekvéssel teremthet igazságot, nem a párbeszéddel, mely, mivel fogalmakat használ, relatív, ideje pedig különben is „lejárt".
Nem áll nagyon távol ettől az sem, amit Breivik Platón: „Az állam" című művéből építhetett bele gondosan kidolgozott ideológiai katedrálisába. Platón híres barlang hasonlata szerint az igazság elvakítja az embert, mikor megpillantja, hiszen addig csak az igazság barlang falára vetülő árnyait láthatja. De a görög filozófus az ideális államról írt művében arról is ír, hogy az emberek alkotta törvények természetellenesek, az igazi természeti törvények az erősebb, az ököl jogáról szólnak. Platón azt is kifejti, hogy az ideális állam minden esetben egységes. Nem nehéz észrevenni azt, hogy ez nem éppen a multikulturalizmusról szól, ami ellen Breivik minden eszközzel küzdött.
A tulajdonképpen keresztény fundamentalista kategóriába beskatulyázható szerző a muzulmánokkal tölti ki a zsidógyűlölet mögött támadt űrt. Breivik tulajdonképpen az iszlámnak, mint vallásnak erőszakra épülő természetét próbálja bizonygatni. Facebook oldalán magát kifejezetten konzervatív beállítottságú emberként jellemzi és az európai kulturális konzervativizmusba vetett hitről beszél, ami megmentheti a kontinenst az iszlamizálódástól, ahogyan ő fogalmaz: az „Eurábiá"-tól".
A méltán világdöbbenetet kiváltó norvég tömeggyilkosság ügye kapcsán igyekeztem ujjhegyre szedni egyrészt a történteket, másrészt az egyre bonyolultabb kontextusokat, sőt párhuzamokat. Ebből jött a kézenfekvő következtetés. Imádkozva mondtam ki: Jaj, ne ám, hogy az emberiség ma a Teremtő megbékéltető Igéje helyett a ha kell, ha nem információra, a sokkoló és káros-kóros negatív telekommunikáció dömpingre, az ilyen-olyan interperszonális kommunikációra s internetes destruktív hírekre és az igencsak relatívizálható s relatívizálandó értékrend válságra építse jövendőjét! Mert akkor baj lesz, sőt máris „...az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta." (I.Mózes 4:7) Legyünk csak kicsit csendben: Valaki ajánlkozik a közel s távol permanensen tapasztalható békétlenség gyógyítására. Kísértetiesen - mint egykor Kain testvér-gyilkossági fóbiájának kezdete-kezdetén. Isten a depresszió és annak elébb látens, majd aztán érzékelhető következménye, az agresszió ellen van. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem életében 26-szor olvasta el a Bibliát elejétől végig. Zászlajára pedig erős hitből fakadó jelmondatot tűzött: „...Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8:31) Beteg a világ? Kész a gyógyulás! „...Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!" (Ésaiás 57:19)
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész