Településünkön, Nagyvázsonyban szolgáló római katolikus lelkészek további 9 helyen miséznek, a református lelkipásztor 7 helyen, az evangélikus lelkészünk szintén 7 helyen szolgál. Természetesen nem "csak" vasárnap, hanem minden nap, hétfőtől hétfőig. Szerepük, szolgálatuk olyan szolgálat, amelynek értéke felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető és pótolhatatlan. Nézzünk néhányat tevékenységükből.

Lelkészeink, hitoktatóink a hagyományos munkájuk mellett (istentiszteletek, temetések, keresztelések, bajban lévő családok lelkigondozása) egyúttal műemlékmentők annak minden "járulékos" tevékenységével: forráskutatók, pályázatírók, pályázatmenedzserek, sokszor kétkezi munkájukkal vagy társadalmi munkák megszervezésével karolják fel a falukép szempontjából meghatározó, az összmagyarság egyetemes kincsét is jelentő templomaink, egyházi épületeink, templombelsőink, orgonáink stb. felújítását.

Lelkészeink, hitoktatóink programszervezők, kulturális menedzserek is. Közösségeiket jellemzik azok a hagyományos lelki, szakrális programokon túlmutató, bár azt is szolgáló események koordinálása is, ahol értékvesztett, értékvesztő világunkban nagyon sok idős és fiatal résztvevő kap erőt, feltöltődést hétköznapjaikhoz. Ilyen programok az előadások, fórumok, koncertek, kiadványok szervezése, sportprogramok, amelyeket szintén felvállalnak azok a lelkészek és hitoktatók, akik egyházainkban szolgálnak.

Lelkészeink, hitoktatóink gyermekmunkások is, hiszen a "kötelező" hittanórákon túl számos gyermekprogram szervezői, együttműködői. Gondolok itt táborokra, játszóházakra, kézművesprogramokra, kirándulásokra, ahol a résztvevők fontos erkölcsi, hitbeli ismeretek mellett a szintén fontos honismereti, környezetvédelmi, kulturális ismeretekkel is gazdagodnak. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezen programokon rendszerint a jobb anyagi körülmények és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek együtt veszenk részt. Nemzetünk felemelkedésének szempontjából is rendkívül fontos értékekkel gazdagodnak, úgy mint tolerancia, megértés, szolidaritás, bajtársiasság.  

Lelkészeink, hitoktatóink családgondozók, kríziskezelő szociális munkások is. Számos lelkész, számos hitoktató van jelen és ad erőt a legnehezebb pillanatokban. Ilyen napok, amikor a családfő vagy a család valamelyik kereső tagja elveszti munkáját és a "feleslegesség" érzése tölti be lelkét, ami aztán kihat az egész családra, az egész család életére, a gyermekek mindennapjaira. Az egyház hivatalos szolgái ott vannak akkor is, amikor valamelyik család bűncselekmény áldozata lesz, amikor tragédia köszönt be egy mikroközösség életében és próbálnak segíteni, újrakezdeni, feldolgozni, talpra állni. Nem tudjuk felbecsülni, hogy hány család és hány gyermek menekült meg öngyilkosságtól, szenvedélybetegségektől, válástól, egyéb következményektől azért, mert volt egy lelkész vagy hitoktató, aki a megfelelő pillanatban volt jelen, vagy volt egy egyházi közösség, intézmény, amelyik segített megmaradni, újrakezdeni, feldolgozni, talpra állni.

Annak a nemzetnek, amelynek tagjai élen járnak az öngyilkosságban, a válásban, a szenvedélybetegségekben, nem lehet egyetlen olyan forint sem kidobott pénz, amelyet lelkigondozói, hittanoktatói, erkölcsi munkára fordít.

Tudom, hogy nem csak a mi falunk lelkészeinek, papjainak munkáját jellemzik a felsoroltak. Tanítok egyházi ifjúsági vezetőképzésben, munkám mellett részt veszek felekezetem, a református egyház különböző szolgálataiban és látom egyházunk falusi szolgáinak munkáját, munkásságát. Az általam megismert nem kevés falusi, kistelepülési lelkész, hitoktató szolgálatára ráillenek soraim. Éppen a falusi szolgálók azok, akiknek több településen, szórtabb vagy sok esetben felekezeti szempontból szórvány helyen kell helyt állniuk, szolgálniuk, erejüket több településen kell megosztaniuk. Ezek a kisfalusi, szórvány közösségek jellemzően szegény, szűkölködő egyházi közösségek, így lelkészeik szerény, sok esetben a diplomás minimálbérért végzik munkájukat és a protestáns lelkészek esetében gondoskodnak családjukról is (amely sokszor tudatosan vállalt sokgyermekes család).  A kicsiny nyáj kicsiny stólát is biztosít, hiszen jóval kevesebb azon eseményeknek (pl. keresztelők) száma, ahol a lelkészt jövedelemkiegészítés illeti meg. Tőlük és hitoktatóiktól, elvenni a jövedelemkiegészítést nem állami takarékosság, hanem pazarlás: erkölcsi, de anyagi pazarlás is! Isten szolgáin kicsinyeskedni olyan mintha a Teremtővel kicsinyeskedne egy istentelen világ istentelen hatalma. Ez akkor is így van, ha ezen világ képviselői tagadják a Teremtőt. És még valami, joggal érezzük sokan úgy, hogy mindez újabb rúgás a falvak, kistelepülések világába.  

Fábry Szabolcs polgármester, hitoktató