Amint ma egy hete már beharangoztuk, az elmúlt héten Hamvazószerdával kezdetét vette az idei Nagyböjt. Nincsen ennek nagy horderejű hír értéke ma már. Egyedül csak amúgy lélek szerint válhat fontossá a vele kapcsolatos üzenet. Időközben észrevétlenül elillant majd' két hónap - a tizenkettőből. Holnapután Szökőnap lesz, hogy bátran szöktesse gondolatainkat a márciusi kikelet, a tavasz felé. A Nagyböjt elsősorban is a magunkba nézés, az önvizsgálat ideje. Ezen kívül még nagyon sok minden más egyéb is benne van, illetve bele kellene hogy férjen ebbe a negyven napos időszakba, de az önvizsgálat mindenképpen.

A felolvasott ószövetségi prófécia töredék központi gondolata a böjt. Jóllehet egy merőben más kultúrában, az ősi zsidó vallás kultuszának szegmenseként kerül felvillantásra.

Mégpedig egy különleges megközelítésben. A fejezet, amelyből néhány verset idéztem, a Károli fordításban ezt a címet viseli: „Szózat a hamis böjt és ünneprontók ellen". Azonnal felmerül a kézenfekvő kérdés: Miért, hát még a böjt is lehet hamis?Itt már mindent hamisítanak, még a böjtöt is? Igen. Csakhogy nem „már" - tehát nemcsak ma már - hanem már a Biblia keletkezésének idejében is - nyilván okkal és joggal - beszéltek hamis böjtről!

Nagyon röviden ejtsünk szót a kiragadott idézet kontextusáról. A szentíró nem hagyhatja szó nélkül, hogy szembeötlően megüresedett, kiüresedett, gépiessé vált a kultusz, a vallási élet. Ebbe a sajnálatos koncepcióba illeszkedik, hogy igencsak kritika alá vonható maga a látszat szerinti, mechanikus, gépies, lélektelen böjt. Merthogy a demonstratív böjtös szándék és a valóság nincsen összhangban. Aki igazán böjtöl, az a böjt idején nem űzi a kedvteléseit és főként pedig nem feledi az emberiességet.

Úgyannyira, hogy jogosan merül fel: a felszínesen gyakorolt böjt nem böjt! Sokkal inkább abba az irányba kellene mutatnia a böjti önvizsgálat eredményének, mint az emberiesség, a szolidaritás, netalántán - az Igében ugyan nincsen benne, de a sorok között mégis ott van - a kötelező udvariasság, az előzékenység, a mosoly, a gyengédség, az érzelem által indukált impulzusok lehető leggyakoribb indítása, a tolerancia és a türelem megtapasztalhatósága.

Ezek a böjti útjelzők elvezetnek a célhoz. Ez pedig nem más, mint a Teremtő szavainak ilyen summázása: „...akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény."

Aktuálisan a böjt etikai aspektusa válik tehát hatványozott mértékben hangsúlyossá. Szerdán múlt egy hete, a verses meditációnk   keretében  Kulcsár  doktor   úr  tolmácsolásában hallottunk egy sereg etikai jellegű életszabályt az emberi együttélés alapvető normáinak felsorolásával. Ezek - ha látszatra bármennyire is anakronisztikusnak tűnnek első hallásra - mindenképpen jótékonyak és humánusak

Az ószövetségi próféciában felsoroltak szintén abban a tekintetben időtállóak és üzenet értékűek, hogy pozitív kicsengésük mindenképp előre vivő és építő. Mert megtanít türelemmel elviselni a kétségkívül nehéz élethelyzeteket és megtanít arra, hogyan lehet nagy betüvel írott Emberként, emberségesen megmaradni - a kiáltó embertelenség közepette is, egy embertelen világban is.     

Egy ismeretlen szerző „Megtanulni türelmesen élni" című verses elmélkedésében így ír erről:

Örvendezzek, amikor gond gyötör?

Lássam be, hasznomra válik a baj?

Ezek nem könnyű dolgok -

Megtanulni türelmesen élni.

Megerősödni a kegyelemben hosszú folyamat.

A jellemfejlődés fájdalmas dolog.

Krisztushoz hasonlatossá válni

mindenben mindennapos feladat, munka.

De ha van hitem, ez lehetséges.

Hit, amely tudja, Isten szerető és gondoskodó -

Hogy minden terhemet, minden gondomat

Átérzi és megosztja velem.

Úgylegyen! Soli Deo Gloria!

Nagy Lajos kórházi lelkész