Írta és beküldte: Nagy Lajos kórház lelkipásztor
Olvasandó: Ésaiás 60:1
Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.
Lecsengett a Feltámadás Ünnepe. A hitvalló keresztyén üzenetével, a családi ünnepekkel, locsolkodásokkal és minden egyéb velejárójával. De vajon e lecsengés milyen maradandó értékeket hagyott maga után a lelkünkben? A rövid szavatosságú pirostojás helyett keressünk most már időtálló lelki hozadékot.
Visszakerestem az archívumban: 2010. Húsvét harmadnapján Az apostolok cselekedeteiről írott könyvből vett idézet volt alapigénk: „Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta...hogy ő él..." (Apostolok Cselekedetei 1:3) Tavaly Húsvét után pedig János apostol mennyei jelenéseiből azt hallottuk a feltámadott Krisztusról, hogy Ő „...a hű tanubizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme...Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is..." (Jelenések 1:5,7)
Az idei Húsvét utáni meditációnkra az Ószövetségből választottam a hallott prófétai Igét. A feltámadás gondolata nem hogy nem áll távol a Jézus előtti ószövetségi ember gondolatvilágától, hanem abban nagyon is központi helyet foglal el. Ezen kívül több esetben konkrétan fellelhető a prófétáknál a feltámadásra vonatkozó ígény, illetve mint
dédelgetett reménység megfogalmazása. Ez a diffuz feltámadás-hit búvópatakként gyakorta felbukkan a különféle prófétai hirdetésekben, de a történeti- és költői könyvekben is. Metaforákban és parabolákban néhol körülírva, néhol egészen konkrétan és közérthetően fordul elő.
A református konfirmációi káténak, a hitünk foglalatának a feltámadásra nézve a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló kérdése így hangzik: Milyen történelmi bizonyságai vannak a feltámadásnak? A felelet pedig így hangzik a kérdésre: Az üres ír, a Feltámadott megjelenései és a tanítványok megváltozott élete.
A tényszerűség - a hit szemével látva a dolgokat - tehát nem kérdés. Ellenben izgalmas kérdés az: milyen emóciókat indukál az emberi pszüchében a feltámadás gondolata és milyen pozitív hatása van magának a feltámadás fogalmának? Ezeknek egy kiragadott szeletét lássuk a hallott ószövetségi idézet alapján.
Húsvét - a Feltámadás ünnep - a fény, a világosság ünnepe is. Fizikai- és szellemi értelemben egyaránt. Ahogyan gondolatvilágunkban a Húsvét a tavaszi fények ragyogásával s az újjáéledés minden külső jelével együtt és egyidejűleg foglal helyet, ugyanígy a lélek horizontján is a Húsvét, a feltámadás, a világosság, a megújhodás legkézenfekvőbb manifesztációja. A növekvő fény az első húsvéti hajnalhasadás szükségszerű velejárója. Ez a fény világít be a fénytelen, sötét és üres sziklasírba és a mi néhol fénytelen és üres életünkbe. Krisztus feltámadott!
Az egykori táncdalfesztiválon előkelő helyezést elért dalsiker, S. Nagy István: „Fák, virágok, fény" című szerzeményében Zalatnay Sarolta énekelte:
A fákon a harmat, a nyíló virág,
A távoli fények, ó, de sok hű jóbarát.
Ők annyiszor látták a könnyeimet,
Ha megkérded őket, elmondják neked.
(Refrén) Az arcomat a fénybe fordítom,
És a perceket én újra számolom,
Nincs már semmi baj,
Mert elmúltak a fáradt éjszakák.
Jöjj velem a fények útjain,
Veled éljem én a boldog napjaim!
Nekünk nyílik majd
Az út mentén a sok kis virág.
A völgyek, a rétek, a kék csillagok,
Most boldogan látják, hogy végre én más vagyok.
A szél messze fújta a könnyeimet,
Már mosolygok újra ─ köszönöm neked.
(Refrén) Az arcomat a fénybe fordítom,...
Ez az ének tele van sugárzó fénnyel, tündökléssel, csillogással, reménnyel és dinamikával. Úgy, ahogy a Feltámadás Ünnepe. Szóval, mert eljött a feltámadás, azaz Krisztus feltámadott, ezért lehet az ember osztályrésze - ha akarja - a dalban hallott sereg pozitív hajtóerő. A gondolati azonosság jegyében az Ige pedig így szólt: „Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt..." Mához egy hétre reménység szerint a mai idézetet követő vers alapján folytatjuk e gondolatsort.
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész